We are different. [Hyunlix]

28.

Lassan vissza ballagtam a szobánkba és közben azon gondolkodtam mit fogok mondani Hyunjinnak.

-Szia Felix.-állt az ágya előtt Hyunjin,amit nem vetetettem be miután nagy nehezen kimásztam belőle,szóval feltűnően nem úgy nézett ki mint ahogy Hyunjin itthagyta.

-Szia.-csuktam be az ajtót

-Megint az ágyamban aludtál?-mosolygott féloldalasan és a hangja önelégült volt

-Nem.-mondtam egyszerűen leplezve a zavarom

-Akkor ki csinálta ezt?-mutatott rá

-Én.-pásztáztam a padlót

Hyunjin elém sétált és felemelte az állam és ott hagyta a kezét,így kénytelen voltam a szemébe nézni.

-Mondtam hogy nem baj,nem haragszom.-mosolygott rám

-De nem aludtam ott,csak...csak hiányoztál.Nem is tudom hova mentél.-mondtam egyre hallkabban

-Hiányoztam?-kérdezte önelégülten mire én csak bólintottam.-És te hova mentél Lixie?-simogatta hüvelykujjával az arcom

-Miért mondjam el?Én sem tudom hogy te hol voltál.Vagy kivel.-húzódtam volna hátrébb de Hyunjin a derekamra fogott egyik kezével és közelebb húzott magához

-Ha tudni akarod hol voltam csak kérezd meg,ne legyél egyből morcos és hisztis.

-Hisztis?-ráncoltam össze a homlokom.-Szóval hisztis vagyok?

-Erről beszéltem.-erre én sértődötten kereszte fontam a karjaim és elfordítottam a fejem.Hyunjin csak közelebb húzott magához és várt.

Pár perc után végre megkérdeztem.

-Hol voltál?-néztem vissza rá

-Miután átfeküdtél a saját ágyadba és alvást színleltél arra jutottam hogy egy kicsit egyedül hagylak.Gondoltam hogy össze vagy zavarodva így hagytalak és elmentem sétálni.És vettem vacsorát is.-mutatott az asztalon lévő zacskóra amit én észre sem vettem eddig.

-Te tudtad?-lepődtem meg

-Igen,elég észrevehető volt.-erre én lenéztem,már amennyire tudtam

-Tényleg hisztis vagyok?-kérdeztem halkan

-Néha igen,bár inkább aranyos mint idegesítő.-kuncogott.-Sajnálom Lixie,nem vagy hisztis.-emelte fel a fejem.-Aranyos vagy.-adott egy puszit az arcomra mire én halványan elmosolyodtam.-És te hol voltál?

-Chan-nál.-mondtam rá nézve

-És jól érezted magad?

-Hát csak beszélgettünk,de igen.-erre bólintott,én pedig csendben maradtam egy ideig.

Hyunjin szemei letévedtek az ajkaimra,és lassan oda is hajolt.De én elfordítottam a fejem,így az arcom puszilta meg.

-Hyun...-néztem rá és láttam az összezavarodott tekintetét.

-Baj van?

-Nem...és engedj el légyszi.-mocorogtam mire elengedett.

-Rosszat tettem?-kérdezte de nem válaszoltam,és kibontottam a kaját amit hozott

-Eszünk?

-Igen.

Miután csendben megvacsoráztunk én lezuhanyzoztam és fogat mostam és bebújtam az ágyamba.

Hallottam hogy Hyunjin is bejön,és befekszik az ágyába,majd elaludtam.

Egyszer csak hirtelen egy nagy dörgésre ébredtem.Ijedten ültem fel és szaporán kezdtem venni a levegőt,kint pedig hangosan esett az eső.Hyunjinra néztem aki békésen aludt az ajtó felé fordulva.Újabb hangos dörgés.Magamra húztam a takaróm,és ekkor villámlott egyet.