We are different. [Hyunlix]

25.

Kai szemszöge:

Nem gondoltam volna hogy ilyen könnyű dolgom lesz,de szinte oda sétáltak hozzám.Szóval Felix és Seungmin,örülök hogy veletek is találkozhattam.Kire illik Soobin leírása nézzük csak...szőke haj,alacsony,szepők,nem koreai kinézet.Ez csak is Felix lehet.A másikat meg nem ismerem,de talán valaki igen,majd megkérdezem.

És Byunghee is a nyomukban volt ma,szóval biztos neki is vannak információi.

Amint a gyár elé értem beírtam a jelszót,majd mentem is a legfelső emeletre,ahol vannak a többiek is.

-Sziasztok.-mentem oda hozzájuk

-Szia Kai,késtél.-nézett rám Soobin

-Tudod,ha komolyan akarjuk ezt csinálni,idő kell hozzá és apaosan kell csinálnunk.-kacsintottam rá és mondtam azt mint ő tegnap mikor Jaehoon leszidta mert nem időben jött.Soobin megforgatta a szemeit majd leült Byunghee mellé.

-Te sem vagy jobb nyugi.-veregette meg Byunghee Soobin vállát nevetve én pedig leültem Soobin mellé

-Most térjünk át fontosabb témára.-mondta Jaehoon unottan

-Persze.-kezdte Byunghee.-Szóval szerintem tudom kiket látott Soobin.Az egyiket Felixnek hívják,és a Souli kollégiumban él,de a másik aki Jisung ő nem.

-Igen,ez a nevük,de amikor Jisungal beszéltem ma a mosdóban bejött még két fiú.Az egyik Felix volt,a másik neve pedig Seungmin.Mindketten jóban vannal Jisungal,és gyanakodva néztek rám.Gondolom féltették a kis barátjukat.-vettem át a szót

-Seungmin?-nézett fel Jay.-Jó tudni,hogy ő is benne van a kis baráti társaságban.

-Kai azt mondtam ne fogjanak gyanút.-mondta Jaehoon

-Igaz,próbálom úgy csinálni.De Hyunjin már meglátta Soobint és biztos szólt a többieknek hogy mizu.

-Épp ezért húzzuk meg most egy ideig magunkat,és keresünk embereket.

Hyunjin szemszöge:

Reggel Felix aranyos szeplőit néztem,és néha rá is simítottam mivel ő még aludt.Még korán van,és nem akarom felkelteni,de még készülődni túl korán van.Az az ártatlan pofija fog az őrületbe kergetni,istenem!

Megérintettem az arcát,és finoman végig húzom rajta az ujjam,de ekkor megszólalt a telefonom.Ki a fene hív reggel 5:44-kor?!Gyorsan a készülékért nyúlok és megnyomom az oldalán a gombot hogy elhallgasson a csengés.Felix mocorogni kezd a karjaimban,én pedig simigatni kezdem a hátát.

-Hyun...-nyöszörgi

-Shh semmi baj Lixie.-adok egy puszit a homlokára mire megint elnyeli az álom, majd kimászok mellőle kezemben a telegonommal.

Távolabb megyek,nehogy felkeljen a zajra majd megnézem milyen név áll a kijelzőn.Apa.Nem szokott csak úgy felhívni.Bár sejtem mit akar mondani.Felhúztam a kis zöld ikont majd a fülemhez emeltem.

-Szia apa.-szóltam bele

-Szia Hyunjin,figyelj baj van.-gondoltam.De a hangja sem olyan amilyen lenni szokott.

-Azt hiszem tudom.Láttam pár napja Soobint.

-Szóval láttad.Megszöktek és engem pedig meglőttek,de nincs nagyobb bajom.Hyunjin muszáj-

-Mi?!Meglőttek?!-akadtam ki

-Már jobban vagyok,azért is nem tudtam szólni eddig mert kómában voltam.De már keresik őket a banda.De te is tudod milyen veszélyesek.Hagyd őket békén.Ha pedig úgy alakul használj fegyvert.