45.

337 24 2
                                        

Tompán lassan újra hallottam hangokat nem is tudom mennyi idő után,de a szemem nem volt erőm kinyitni.

-Mikor fog felébredni?-hallottam meg Chan aggódó hangját.

-Nem tudni,az érzéstelenítők miatt lehet hogy egy ideig még nem.-mondta egy női hang.

-Rendben.-mondta alig hallhatóan.

-Ha rosszabb lenne az állapota szóljanak,a másik szobában megnézem a fiút.-milyen fiút?Felixet?Felix itt van?Mi van most vele?Jól van?

-Ajánlom hogy térj magadhoz mire Felix is felébred.-mondta egy nagy sóhaj után.

-Hogy van?-hallottam hogy kinyílt az ajtó,majd Changbin és Minho hangját hallottam.

-Nem tudni mikor tér magához,és nagyon aggódom érte.És Felix miatt is.

-Nem lesz bajuk,erősek és biztos nemsokára felébrednek.

Ezután nem sok mindent hallottam,és hosszú órákig nem is hallottam semmit.De valószínűleg Minhoék is elmentek,és elaludtam.

-...de már két napja nem ébredtek fel.-szólalt meg Minho hosszú órák után.

-Sajnálom de nem tudunk mit tenni,mi már megtettük amit tudtunk mostmár csak várnunk kell.-mondta egy orvos.

Tovább beszélgettek,de én meg sem tudtam mozdulni és nem tudtam semmit tenni.Fájt a fejem,sajgott az oldalam és ha megróbálram megmozdulni mégjobban fájt.Ezernyi kérdés volt a fejemben amire válaszokat akartam,de amire a legjobban akartam a választ az az hogy mit gondol rólam most Felix,és hogy utál-e.

Nem tudom mióta nem ébredtem fel de valamikor ismét meghallottam Chan,Minho és Changbin hangját.Nem értettem mit mondanak,de nagyon tudni akartam.Lassan sikerült kinyitni a szemeim,de megmoztulni még mindig nem tudtam.

-Felébredt!-örült meg Chan mire Minhoék is örülni kezdtek.

-Hyunjin!-a hangjuk boldog volt,de aggódó is.

-Hogy érzed magad?Három napig nem ébredtél fel,annyira féltünk hogy...hogy elveszítünk téged.-a hirtelen fény miatta gyorsan vissza is csuktam a szemeim.

-Három napig?-kérdeztem rekedt hangon.

-Oh várj.-Changbin lekalcsolta a villanyt,de nem volt teljes söétség így sem a szobában.

-Igen három napig.

-Hány óra?-nyitottam ki újra a szemeim és láttam hogy kisebb nagyobb kötések vannak rajtuk néhol.

-Este fél kilenc.-válaszolta Minho.

-Hol van Felix?

-A melletted lévő szobában,de még nem ébredt fel.

-Látni akarom!-próbáltam felülni de azonnal fel is szisszentem amint meghúzódott a kötés a hasamon.

-Nem mozoghatsz.-mondta szigorúan Chan.

-De tudnom kell hogy hogy van!

-Holnap láthatod,most pihenned kell.

-De-

-Nincs de,pihenned kell.Amúgy sem tudsz vele beszélni mivel nincs magánál.-erre én aggódva felsóhajtottam.

-És ti jól vagytok?

-Igen,nem lett komolyabb bajunk.-mondta Minho.

-És Jisungék?Ők jól vannak?

-Ők is pihennek,maguknál vannak de vannak súlyosabb sebeik amiben Soobinék csináltak.De jól lesznek.

We are different. [Hyunlix]Where stories live. Discover now