We are different. [Hyunlix]

48.

Chan szemszöge:

-Miért jöttünk vissza ebbe az unalmas fehér szobába Channie?-nézett ki az ablakon Seungmin.

-Hogy Felixék tudjanak kettesben beszélgetni,és mert én is beszélni akarok veled.-álltam mögé és átkaroltam a derekát,a fejem pedig a vállára tettem mire elmosolyodott.

-Miről?-tette a kezét az enyémre ami a hasán pihent.

-Kettőnkről.

-Chan tudom mi történt,elmondtad.És nem haragszom,ne aggódj.

-De akkor is sajnálom.-fúrtam a fejem a vállába.

-Ezt már vagy százszor elmondtad.

-De bántott téged Jay és-

-Igen de nem haltam bele.Már nem is fájnak annyira a sebeim.-fordult velem szembe Seungmin és a kezeit a mellkasomra tette,én pedig nem engedtem el a derekát.

-Ne okold magad Channie.-puszilt az arcomra.

-De annyira aggódtam érted Minnie.Mikor láttam azokat a képeket rólad...nagyon féltem hogy tesz veled valami olyat...-húztam magamhoz közelebb.

-Én is féltem,de már nincs baj,ugye?-mosolygott rám aranyosan.

-Nincs Minnie.-ráztam megsa fejem és is elmosolyodtam.

Hirtelen kinyílt az ajtó,és kopogás nélkül jötttek be a szüleim.Én azonnal elengedtem Seungmint,mert nem tudják hogy meleg vagyok,sem azt hogy együtt vagyok Seungminnel.Félek a reakciójuktól,ezért sosem mondtam nekik.

-Szia anya és apa.-mondtam kissé zavartan.

-Jó napot Mr.Bhang és Mrs.Bhang.-hajolt meg Seungmin.

-Sziasztok,Chan mondanom kell valamit.-kezdte apám.-Tudod hogy már csak Jaehoon miatt jöttünk Soulba Daeguból,és át akarjuk adni neked a vezetői pozíciót.

-És most bebizonyítottad hogy elég érett vagy rá hogy tényleg átvedd a TGW-t.-folytatta anyám.-Nagyon ügyes voltál,és át szeretnénk adni neked mostmár.-mosolygott rám.

-Hát...nem is tudom...-gondolkodtam el,majd Seungminre néztem.-Te mit gondolsz?

-Én...szerintem Chan nagyon jó vezető lenne.-mosolygott rám.Percekig gondolkodtam,mire tudtam dönteni.De még utoljára Minniere néztem,ő pedig mosolyogva bólintott.

-Rendben.-néztem a szüleimre.-Elvállalom a vezetői pozíciót.

-Remek!De jobb lenne ha egy nővel irányítanád a szervezetet,ahogy én anyáddal.-mondta apa.Egy....nővel?!Erről nem volt szó!

-Nem azt mondom hogy most rögtön legyen barátnőd vagy feleséged,de jó lenne.-folytatta apa.Én Seungminre néztem kissé ijedten,aki rám nézett,majd lehajtotta a fejét.Hosszú percekig csend volt,amit én törtem meg.

-Nem!-mondtam határozottan majd átkaroltam Minnie derekát és közel húztam magamhoz.

-Azt hiszem Chan nem egy nővel fogja irányítani a szervezetet,hanem vele.-mosolygott ránk anya.

-Elvállalom hogy én legyek a vezető,de tudnotok kell valamit.Szeretem Seungmint,és együtt vagyok vele.Ha egy nővel vagy barki mással kell együtt lennem ahhoz hogy vezető legyek akkor nem akarok az lenni.-mondtam határozottan.

-Ennek sincs akadálya.-gondolkodtam el apa.-Nincs ellenünkre.

-Nagyon bíztam benne hogy együtt vagytok,olyan aranyosak vagytok együtt.-mondta anya.Én pedig felemeltem Seungmin fejét,és egy puszit nyontam a homlokára.A szüleim elmentek,mi pedig ketten maradtunk.