We are different. [Hyunlix]

13.

Másnap reggel a suliban ahogy mondtam amint megláttam Seungmint odamentem hozzá.Ja és smink nélkül mivel Hyunjin azt mondta nem akarja látni rajtam többet...De én miért is csinálom azt amit ő mond?

-Szia Seungmin.-léptem oda hozzá

-Oh szia Lix mizu?-kérdezte ártatlanul.

-Szerinted mizu?Azon kívül hogy neked hála Hyunjin is ott lesz Chan buliján és tuti csinalni fog valami hülyeséget magához híven semmi.És veled mizu?-mosolyogtam rá nem túl kedvesen

-Wow nyugi Lix.Nem biztos hogy csinalni fog valami rosszat hiszen veled is megváltozott.

-De te nem tudod Chan milyen bulikat szokott tartani.

-Miért milyeneket?Talán óriási medence van hatalmas házzal csoki szökőkúttal sok piával,kajával és-

-Eltaláltad.-vágtam szavába

-Mi?Komolyan?-erre bólintottam

-Ő tartja a legmenőbb bulikat.

-Erről miért nem szólt nekem Chan?Mármint persze meghívott de nem mondta hogy ilyen extra lesz.

-De az lesz.És még mindig nem értem miért mondtad neki hogy hívja el Hyunjint.

-Jaj Lix.Nagyon egyszerű,látszik rajta hogy közeledni akar feléd,hátha ez a buli majd segít.

-Ezt nem értem.

-Majd megérted.-nevette el a végét és elment engem a folyosón hagyva.

Ezt meg hogy értette Seungmin?Hyunjin csak kedves velem.Nem értem hogy érette hogy közeledni akar felém.

Japánon Chan mellett ültem és mivel unatkoztam,ami gyakran előfordul beszélgettünk amit a tanár nem érdekelt.

-Meghívtam még két barátom szombatra akikkel egy helyen dolgozom ugye nem baj.

-Dehogy baj legalább megismerem őket is.

Szinte az egész órát végig beszélgettük majd mentünk ebédelni.Láttuk hogy Jisung egyedül van szóval oda ültünk hozzá.

-Szia Jis,mizu?

-Oh sziasztok nem sok minden.-mondta unottan

-Vagy vártál valakit?-kérdezte Chan

-Én?Kit várnék?-mondta Jisung kicsit zavartan

-Talán Minhot?

-Mi?Miért várnám őt?-pirosodott el az arca

-Nézd csak,emlegetett szamár.-mutatott Seungmin a pult felé ahol Minho és Hyunjin állt,majd felénk jöttek.

-Leülhetünk ide?-kérdezte Hyunjin mi pedig bólintottunk.Minho Jisung mellé ült aki halványan elmosolyodott,Hyunjin pedig mellém.Beszélgetni kezdtünk mindenről is majd még volt egy óránk.

Ezután elindultam a kávézóba és az úton két számomra nem kedves emberrel találkoztam.

-Oh ittvan a kis buzi.Hol hagytad a többi nyomi barátodat?-kérdezte egy végzős aki tavaly is piszkált.

-Hagyj már békén.-mentem el mellettük de a másik ráfogott a csuklómra.

-Miért is?

-Mert nem bánthassátok!-fogta meg a másik csuklóm hirtelen Hyunjin mire én meglepődve néztem rá.Kicsit meghúzta a csuklóm én pedig közelebb léptem hozzá a másik pedig elengedett.
Lassan összekulcsolta a kezét az enyémmel és elsétált velem.
Pár perc múlva megszólaltam.