44.

358 22 5
                                        

Teo is odament Felixhez,majd a pólója aljával kezdett babrálni.Felix próbált ellenkezni,de sehogy sem tudott.Én oda akartam menni,de nem tudtam az őr miatt,helyette kiabáltam hogy elég de semmit sem használt.Teo leszedte Felixről a pólót,majd a mellkasát kezdte kiszívni,és kínozni.Jaehoon megcsókolta erőszakosan,de Felix nem viszonozta.

-Ha nem csókolsz vissza a szőke herceged bánja.-vett elő egy pisztolyt és rám mutatott vele.

-Hagy őt békén!-kiáltotta Felix rémülten.

-Akkor tedd amit mondok.

-Nem!

-Akkor lelövöm.

-Ne!Jó,megteszem amit mondasz.-Jaehoon eltette a pisztolyt,majd ismét Felix ajkaira tapadt,Felix pedig viszonozta tettét.

Ekkor bennem elpattant az a bizonyos húr,és minden erőmből elkezdtem ellenkezni és nagy nehezen kiszabadultam az őr szorításából.Teo is felkapta a fejét,és felém közelített.

-Nem tudsz nyugton maradni komolyan?!-emelte az öklét az arcom közelébe de én megfogtam a csuklóját és amilyen ideges voltam nem gondolkodva csavartam ki.Erre ő fájdalmában felkiáltott,én pedig az arcára,és ahol értem itt ostromoltam ütésekkel.Ekkor az őr le akart fogni,de annak is eltaláltam az arcát,Teo pedig már a földön fekve fogta mindenét.Csak Felixre tudtam gondolni,hogy ezt ő nem élheti át.Percek után az őrt is sikerült elintéznem,és Teo mellett terült el.

Jaehoont a pólójánál fogva húztam el Felixtől,aki rémülten,sírva feküdt az ágyhoz bilincselve.

-Te mocskos szemét!-pofoztam meg.

Ekkor az ajtóban Chan jelent meg,és látszott rajta hogy ő is kezd fáradni.

-Chan!-örültem meg mikor megláttam.

-Chan...?-sírt még mindig Felix.Chan azonnal odament hozzá,és a földön talált kulcsal próbálta kinyitni a bilincset.

-Nem lesz mostmár baj,itt vagyunk.-próbált nyugodt maradni,de látszott mennyire fél ő is.Felix hátára terített egy pokrócot,és sikeresen kinyitotta a bilincset.Én eközben Jaehoon ütéseit védtem ki.

-Nem mész te sehova.-ragadta meg Jaehoon Felix csuklóját,aki olyan gyenge volt hogy ettől a földre esett.

-Felix!-kiáltottunk egyszerre Channal.Ekkor jött meg Chan apja is,aki megpofozta Jaehoont,mire ő elengedte Felixet.

-Vidd ki innen.-mondta mire Chan felvette menyasszony pózva Felixet,és elindult vele.

-Te jól leszel?-nézett rám aggódva.

-Igen,csak vidd ki épségben Felixet.-erre hezitálva de bólintott,és eltűnt a folyosókon Felixel.

-Elbírsz vele egyedül?

-Igen,menjen Chan után.-kerültem ki egy ütést.

-Amint tudok jövök.-ment el Chan apja is,így csak ketten maradtunk.

-Hazudtál neki!

-Nem,te hazudtál neki.-mondta önélégülten.-Minden szavamat elhitte!

-Nem!-ütöttem az arca bal oldalára.

-De igen,és azt mondta hogy nem nézte volna ezt ki belőled,és soha többet nem akar veled beszélni.

-Hazudsz!

-Gondolj amit akarsz és tegyél amit akarsz de nehogy a végén nagyot csalódj.Ismerős ez?Felix lett az aki a végén csalódott,benned!Ez mind a te hibád!

-Fogd be!Semmi közöd Felixhez és nem bánthatod,egy ujjal sem érhetsz hozzá!-mondtam idegesen.

-Hát az kár...pedig már megtettem.-mondta elégedetten mosolyogva.Nem...nem lehet!

-Mit...?

-Tudod...már értem miért szereted ennyire.Most végre megkaptad amit érdemelsz!

-Ezt...hogy érted?-sziszegtem a fogaim között.

-Úgy hogy megbasztam!-erre én megdermedve álltam előtte,és nem tudtam kikerülni az ütését így a hasamba rúgott,én pedig a földön kötöttem ki.

Nem...nem....nem!Nem lehet!Nem!Nem történhetett meg!Felix nem érdemli ezt!Ez egy hazugság!

-Hazudsz.-mondtam elhaló hangon de Jaehoon belémrúgott.

-Nem,pont azután miután elmentél és nem is próbáltad megvédeni őt!Látnod kellett volna hogy sír és kiabálja a neved hogy gyere vissza érte és tegyél valamit!De te nem jöttél,és miattad történt ez Felixel!Ez mind a te hibád,és most utál téged!

Könnyek szöktek a szemembe,és csak feküdtem a padlón tehetetlenül.Jaehoon ismét belém rúgott,de nekem csak az előbb elhangzott mondatok játszódtak le újra és újra a fejemben.Utat is törtek maguknak a könnyeim,és nem is figyeltem már Jaehoon hangjára.

-Komolyan feladod csak így?!Komolyan nem ér neked semmit az a szőke?!Meg sem próbálod megvédeni?!-percek után végre kitisztult az elmém,és megráztam a fejem.-Megérdemelte amit tettem vele,csak egy szőke kurva.-hajolt közel az arcomhoz.

-Az egyetlen kurva az Arin volt,Felix nem érdemelte meg!-ütöttem az orrába mikor elég közel volt hozzám és a térdemmel a hasába rúgtam,majd a földre nyomtam.Mindenem fájt,de nem beszélhet így Felixről!

Teljesen elborult az agyam,és ott ütöttem ahol csak értem.Ő hirtelen elővette a pisztolyát,és felém mutatott vele.Én megfogtam a csuklóját és el akartam venni tőle,de nem tudtam.Felém célzott,mikor pedig már lőni akart én elfordítottam a csuklóját,így nem engem hanem a falat találta el.Mikor oda nézett én gyorsan elvettem tőle a pisztolyt,és leszáltam róla.Elmosolyodtam és lassan közelítettem Jaehoon felé,aki már talpon volt és a kijárat felé hátrált.Felé szegeztem a fegyvert és lassú léptekkel közelítettem.

-Hyunjin...ne lőjj le!-kezdett könyörögni.

-Miért is ne?Erre vártam évek óta!-húztam meg a pisztolyt majd BUM.

Jaehoon ijedten kiáltott fel,és tette az arca elé a kezeit.Én pedig lőtem,de mellé.Direkt mellé lőttem.Jaehoon háta nekiütközött Chan mellkasának,aki azonnal megbilincselte.

-Szép volt.-mosolygott rám.

-Te is jó voltál.-mosolyogtam vissza.

-Hé...engedj el!-kiáltott Jaehoon de Chan nem engedte.

-Mész oda aholva megérdemled.-vezette ki Chan az épületből én pedig követtem őket.

Az épület előtt Minho,Changbin és Chan apja várt minket,az utóbbi pedig büszkén mosolygott.

-Ügyesek voltatok.-vette át Jaehoont aki kiabált,de nem figyeltünk rá.-Én elintézem őt,Kai-ékat már elvitték.-tette be egy kocsiba Jaehoont,majd ő is beszállt és elindultak.

-Hol van Felix?!-kérdeztem Minhoéktól aggódva.

-Kórházba vitték őket.-mondta Minho,de rajtuk is sok kisebb,nagyobb seb volt.

-De abba ami a bázisunkon van,nem kell minden embernek megtudnia mi törént ezért oda vitték őket.-mondta Chan.A bázisunkon a legfelső szinten van egy kisebb kórház szerűség,azért ha valaki nagyon megsérülne ne kelljen legalább egy órát utazni egy kórházig.De ekkor nekem zúgni kezdett a fejem,és homályosodni kezdett minden.

-Hyunjin...hé Hyunjin...-hallottam de nem tudtam válaszolni mivel egyre jobban kezdett fájni a fejem és az oldalam ahova a rúgásokat kaptam.

-Nézzétek,az oldala!-kiáltott fel Changbin.

-Nagyon sok vért veszít így!-Chan átkarolta a derekam hogy ne essek össze.

-Vigyük gyorsan a bázisra!-ezután a mondat után kezdett minden lassabbnak tűnni,majd minden elsötétedett.

We are different. [Hyunlix]Where stories live. Discover now