Hyunjin szemszöge:
Méghogy nem tudok róluk semmit.Pff dehogynem.Jó,Seungminről,Jisungról,Jeonginról tényleg keveset tudok.De hogy Bangchant,Changbint és Minhot nem ismerem?Ez egy vicc.De erről nem kell tudnia Felixnek,még.Persze tudja hogy Minho a barátom,de azt nem hogy ismerem,és hogy honnan ismerem Chant és Changbint.
Hamar elnyomott az álom és boldog is voltam mivel a kis szőke itt van velem.Minden este így akarok elaludni.Minden nap vele akarok lenni és boldoggá akarom tenni.De vajon Felix ezt hogy gondolja?Pár hónapja még szinte félt rámnézni is és miután találkoztunk általában a suli orvoshoz vette az irányt...Ma pedig nem tudtam nézni ahogy az a csávó rámászik Felixre,mérges lettem és nem akarom hogy zaklassák és nem akarom hogy hozzá érjenek...senki sem.Most pedig itt fekszik mellettem.Hogy változott meg minden ilyen gyorsan?
Reggel-vagyis inkább már délelőtt- mikor kinyitottam a szemeim az első dolog amit megláttam Felix volt.Pontosabban akit.Békésen aludt mellettem.Nem tudtam nem elmosolyodni a látványon.A kicsi kezeivel a paplant szorongatta,nem úgy mint este mikor elaludtunk.Pár szőke tincse a szemébe lógott amik még szebbé tették.A szeplői pedig olyanok voltak mint a csillagok a sötét égen.Hát nem aranyos?
Mikor mocorogni kezdett gyorsan lehunytam a szemeim.Kíváncsi vagyok mit fog tenni most.Kicsit nyújtózkodott aztná éreztem a kicsi kezét a hajamon majd az arcomon is.
-Miért ilyen szép?-suttogta halkan mire majdnem elmosolyodtam de valahogy sikerült visszafolytanom.Éreztem ahogy az egyik kezével egy tincsem arrébb söpri.És ott is hagyta a kezét.Vajon mit tenne ha most hirtelen kinyitnám a szemeim?Mindjárt kiderül.
Lassan kinyitottam a szemeim és kb 10 centire volt tőlem az arca.Hirtelen nem is vette el a kezét a hajamról.
-Te...fent voltál?-kérdezte megszeppenve mire elmosolyodtam
-Szerinted?
-Igen?-kérdezte még mindig megszeppenve de nem válaszoltam.Erre elhúzta lassan a kezét de nem húzódott hátrébb.Ekkor én közelebb húzódtam hozzá mire ő hátrébb húzódott.
-Félsz tőlem?-kérdeztem sunyin
-Nem...
-Akkor miért hátrálsz?-ekkor a háta a falnak nyomódott
-És te miért jössz ilyen közel?-kérdezte halkan.Az egyik kezemmel az arcára simítottam.Ő pedig a kicsi kezeit az arcára és a szemére tette és eltakarta.Az ujjai között pedig kikukucskált.
-Felix...-mondtam ő pedig cukin kikukucskált.-Vedd el a kezeid.
-Miért?
-Kérdezni akarok valamit.-lassan elvette a kicsi kezecskéit az arcáról
-Mit?
-Nem lenne kedved velem tölteni a napot?-hajoltam közelebb hozzá mire félénken nézett rám
-Mivan ha azt mondom nem?-kúszott egy kis mosoly az arcára ami az enyémen is gyorsan megjelent.
-Akkor...
-Akkor?-vágott a szavamba mire jobban elmosolyodtam.
-Akkor...-míg a szemembe nézett és nem figyelt elkezdtem csikizni az oldalát és ahol csak tudtam.Erre Lixieből kitőrt a nevetés ami zene volt a füleimnek.
-Hagydh....abbah...-mondta nevetve
-Csak ha velem töltöd a napot.-csikiztem tovább
-Oké...oké-nevetett aranyosan mire elengedtem
-Tényleg?
-Igen...de ha nemet mondok akkor tovább csikizel?
-Először is már igent mondtál.Másodszor pedig nem.Ha most hazudtál és nem jössz akkor más módszerekhez kell folyamodnom,nem csikizéshez.Bár azt is élveznéd....-erre csak félénken bújt a takaró alá
YOU ARE READING
We are different. [Hyunlix]
FanfictionMelyben Lee Felix és Bhang Christopher Chan legjobb barátok,de Felix élete fenekestül felfordul mikor nem barátjával osztják be egy szobába a Souli gimnázium kollégiumában. Hwang Hyunjinnak van egy titka,amit semmi áron sem mondana el Felxinek,hisze...
![We are different. [Hyunlix]](https://img.wattpad.com/cover/377553775-64-k799522.jpg)