1.05 fejezet

2K 101 25
                                    

Minho

Bököttül nem hiszem el, hogy ennyivel megúszta.Gally megúszta ezt az egészet egy leszidással.Igaz, Nick becsületesen leteremtette Zöldfül miatt.De ez nekem nem elég, legalább kapott volna pár napot egy hűvös cellában.Ó, az lenne csak az aranyélet! Nekem.

Mondjuk azért Zöldfül sem szent, az már biztos.

Folyton vegyes érzéseim vannak iránta. Néha nem tudom eldönteni, hogy ez a lány most kifejezetten életre való vagy menthetetlenül hülye.A legtöbb Zöldfülű az első heteiben meghúzza magát és nem keresi a bajt.Ezzel ellentétben Zöldfül vonzza a bajt.És nem csak a bajt, hanem engem is.Nem tehetek róla, amint meglátom nem tudom irányitani magam.Annyira természetesnek érzem, hogy a közelében vagyok, pedig megállás nélkül piszkáljuk egymást.Newt megjegyezte, olyanok vagyunk, mint egy öreg házaspár.Azt hiszem Newt néha nincs tisztában azzal mit beszél.

Egy bisztos, Zöldfüllel még nem fejeztük be a két személyes háborúnkat.A legutolsó húzásának nyomát még mindig érzem és látom bokámon.

Tegnap történt, a megszokott asztalunknál ültünk, Zöldfül velem szemben.Én csendben eszem a vacsorám, mikor egy apró rugást érezek a jobb lábamon.Felkapom a fejem és Zöldfülre nézek, aki angyalian pillant vissza rám.Kisimitja a vörös haját a szeméből.Megrázom a fejem.Ez a lány elképzelhetetlen! Kis habozás után viszonzom a rugást.

-Nagyon felnőttes.-suttogja Zöldfül, a szája ravasz mosolyra húzódva

-Te kezdted.

Valahogy elvesztettem az érdeklődésem a vacsorám iránt és inkább a mini rugás-háborúmra koncentráltam.Nem telt el kis idő, Zöldfüllel már intenziven rugdostuk egymás lábát.Nagy erőfeszitésembe került visszatartani a röhögésem.Az ellenfelem arca is kipirult volt.

-Au!-jajdult fel váratlanul Newt-Ez ki volt?

-Minho.-vágta rá Zöldfül huncut vigyorral

Newt felhúzott szemöldökkel felém fordult, én meg csak felvontam a vállam és azt mondtam, hogy véletlen volt.Zöldfül ártatlan mosolyt küldött Newt felé aki bizonytalanul viszonozta a mosolyt és visszatért az Nick-el folytatott beszélgetéséhez.Néha azt gondolom, Newt annyira naiv. A lánynak csak elég rámosolyognia vagy megfogni a kezét és Newt-tal már egyből nyulat lehet fogatni.Nem hibáztatom, mert Zöldfül, ha akarná el tudná csavarni akármelyik fiú fejét a Tisztáson.Beleérteve engem is.Sajnos.

De ne essen félreértés, én és Zöldfül távol állunk az ilyesmitől. Még csak az kellene.

Claire


Két hét után végre megtaláltam a megfelelő munkát magamnak, Kóronc lettem.

Aznap éppen a Nyesőknél dolgoztam.Az egyik fiú, biztosan még újonc lehetett, csúnyán megvágta magát. A kezéből patakokban folyt a vér.Annyira jajveszékelt, hogy nem tudtuk elráncigálni a Kóroncokhoz. Igy hát én láttam el.
Jeff és Clint örömmel fogadtak és az első napokban folyton bátorítottak, minden apróságért megdícsértek. Aranyos dolog volt tőlük, de a harmadik munka napomon azért már kicsit kínosan éreztem magam. Kérésemre, megváltak ettől a kedves szokástól.

Chuck sajnos szinte minden nap meglátogatott a gyengélkedőben. Ez a gyerek mindig csinált nekem dolgot, folyton izeg-mozog, elesik, lehorzsolja a térdét vagy beveri a kisujját.

Közel állunk egymáshoz, olyan nekem, mint egy kisöccs.Chuck a cinkosom minden csínyben. A legtöbb fiú annyira mogorva vele és néha bántják is.Ilyenkor úgy érzem, a szárnyaim alá kell vennem. Este, a Tűznél, néha hozzám bújik.Ezt Minho észrevette és párszor gúnyolódott is.Ilyenkor mindig gyorsan visszavágok neki valamit, mire ő a büszkeségét féltve elmegy.

A Változó (The Variable) TMR//Minho (Befejezett, de még frissül)Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang