A Teremtmény ( Déjà Vu)

2.4.rész

A mennybe kerültem újra és élveztem Tom nyugtató hangját, ami még mindig a fülemben csengett.
-Tom! Hol vagy?
-Segíts rajtam! Csak úgy tudsz visszavinni,ha a szárnyad visszakapod,mert akkor a mennyben is lesz hatalmad. A szárnyad meg csak úgy kapod vissza,ha egy embernek megváltoztatod az életét,Isten útja felé. Rossz emberből egy jó embert kell csinálj. Az én testem is eltemették,de visszamehetek,ha segítesz. Hiányzól Bell! Szeretlek.
-Én i....-már nem tudtam befejezni a mondandóm, hisz vissza kerültem a földre.
Nem lehet igaz, hogy mindig elszakítanak a szerelmemtől, talán egy jel, hogy nem lehetünk eggyütt.
Most kereshetek egy trógert,hogy hozzam helyre...
Hazamentem és lefeküdtem aludni. Mostmár túl sok nekem.
Reggel az asztalnál falatoztunk Kingával,mikor megszólal a csengő.
Szaladtam is az ajtóhoz,mikor kinyitottam,a postás volt. Már rég ismertük egymást és sokszor is beszélgettünk.
-Bell,neked jött most.
Átyújtott egy kis levelet és már ment is tovább. Láttam rajta,hogy valami baj van vele.
-Mi a baj Vili?-ordítottam utána.
-A feleségem..-na akkor ebbe nem avatkozok bele
Megnéztem a levelet közelebbről is. Egy kis átlagos fehér borítek,aminek az allján egy különleges fehér pecsét van.
-Bell mi ez?-érdeklődött Kinga
-Állitólag nekem jött. Felmegyek megnézem.
A szobámba érve elővettem az ezüst levélnyitó késem,majd egy hirtelen mozdulattal kinyitottam.
"Drága Bell,
Hiányzól már nekem. Én türelemmel várlak és akár a végtelenségig is itt leszek neked. Bízok benned. Egy kis segítséggel szólgálok. Akit keresel, azt Leo Stolen-nek hívják. Hamarosan megismered. Vigyázz magadra!
A te lelked párja,Tom."
Úristen. Lehet levelezni a mennybe?
Ki az a Leo? Ezt,hogy csinálta Tom? Hogy üzenhetek neki? Kell legyen egy megoldás. Talán utánajárhatunk Augusttal. A levelet eldugtam a szekrényem alá,oda csak az én kezem fér be,így tehát nem lophatja el senki.
Mikor kicsi voltam volt egy néni,olyan nagymama korú hölgy,aki mindig megértette a kérdéseim és segített nekem. Kiskoromban sok furcsaságot képzeltem el,pl: hogy szelet tudok csinálni a kezeim mozgatásával; az árnyékok életre kelnek;az állatok nem is állatok. Szerencsére tudtam,hogy hol lakik Eliza néni.
-Kinga elmegyek egy ismerősömhöz.
-Menj drágám. Vacsorára hazajössz?
-Igen. Szerintem August is itt alszik ma.
-Ok. Nekem ma este egy megbeszélésem van egy ügyféllel egy szállodában. Ott alszok, mert messze van, ahhoz, hogy éjfél közepén hazainduljak. Vigyázz a házra, s August rád vigyázzon. Ha szeretnéd Bekit is idehozhatjátok. De mossátok meg mielött az ágyamban aludna.
-Persze. Jó utat és vigyázz magadra.
Megpusziltam és màr indultam is Eliza nénihez. Az út szélén lakott egy kis házban,egy éles kanyarban. Szürke téglaházát borított egy futólevél szerű sötétzöld növény,ami már szinte teljesen befedte a házat. A padlásának az ablaka pont az utca felé helyezkedett el. Kerek,fekete fakeret borította,a már besárgúlt üveget. Egy kereszt volt a közepében,mintha valami vallásos ház lenne.
A kerítés is sötétzöld színben pompázott,habár a korrózió megtámadta a vaskaput. Az ajtó hírtelen kinyílt,inkább kivetődött.
-Már vártalak Bell.