You make me happy when skies are grey J.S. [Befejezett]

32. rész

Úgy álltalánosságban szeretem,sőt,egyenes imádom az esőt,de most azért,imádkozom, hogy végre elálljon,vagy találjak egy száraz helyet,ahol megtudom magam húzni reggelig.Utána pedig...utána nem tudom mi lesz velem.A lábam iszonyatosan fáj,alig tudok járni,fázok,mert a kabátom Jacob ölében maradt a kocsiban,a könnyeimtől alig látok valamit,és mint már említettem,az eső nem csak csepereg,hanem szakad.Még jó,hogy nem a hó esik,mert tuti,hogy mégjobban megfagynék.És,hogy mégis hogyan jutottam el idáig,onnan,hogy kijöttünk az állatkertből?Kezdjünk mindent az elején...

Kiléptünk az állatkert kapuján,és szépen lassan beszálltunk a kocsiba.Alig vártam,hogy Cameron felkapcsolja a fűtést,mert egy picikét fáztam,de nem volt nagyon vészes,ugyanis rengeteget mászkáltunk,és ezalatt az idő alatt,sikerült kellően felmelegednem.

-Ugye még megyünk valahova?-kezdett el ficánkolni Joey.Annyira idegesítő...Vagy ezt mondtam már?

-Nem Joey,nem megyünk sehová.Most szépen hazaviszlek téged,és Mark-ot.-fordult hátra,majd rámosolygott.

-Hát jó.-biggyesztette le a száját,majd a telefonját kezdte el nyomkodni.

Már játszott egy ideje,és folyton azért nyafogott,mert itt a kocsiban nincs egy Pokemon se(?).

-Nem igaz,hogy nem találok.-ismételte meg ezredjére,nálam pedig betelt a pohár.

-Befejeznéd végre a nyafogást,és befognád a szádat?Kezdesz kicsit-nagyon-idegesítő lenni!-ordítottam el magam.

-Nem,mert nem találtam egyet sem.-csapta le a telefont a combjára.Már annyira elegem volt belőle,meg az örökös hisztijéből,hogy lehúztam a kocsi ablakát,és kidobtam a telefonját.

-Remélem mostmár befogod.-fontam össze a karom a mellkasom előtt,ő pedig tátott szájjal nézett rám.

-Hogy merted te kurva?-sipította,én pedig innen mindent lassított felvételben láttam,pedig pillanatok alatt történt.Kinyitotta az ajtót,megfogta a kezem,vagyis inkább erősen belemarkolt,és kilökött az útra.Most rajtam volt a sor,hogy eltátsam a számat.A kocsi elhajtott,én pedig fájdalmasan néztem a bokámra.Kificamodott.Király.

Még ültem ott pár percig mire feleszméltem a sokkból,és elindultam megkeresni a hülye majom telefonját.Nem haragszom rá.Tudom,hogy ez náluk szent.

Fél óra kellett,mire megpillantottam,és addigra volt tíz nem fogadott hívása.6 Cameron-tól,3 Jacob-tól,egy pedig Mark-tól.Ezek tuti a kilökésem után voltak,mivel egész napot együtt töltötték.

Felkaptam a telefont,majd sétálni kezdtem.Hogy merre?Azt nem tudom.A telefon kódos volt,így csak akkor tudok felhívni valakit,ha megfejtem.Hirtelen megcsörrent,mire összerezzentem.A kijelzőn Jacob neve villogott.

-Felvette!Valaki felvette!-hallom meg Jacob hangját.

-De ki?-kérdezi Joey izgatottan.Legalábbis a hangjából azt tudom kivenni,hogy izgatott.

-Nem szól bele.-mondja megint Jacob.

-Srácok?-kérdem,de kételkedem benne,hogy meghallották,mert hangom halk,és erőtlen.

-Clarie?-kérdezi valaki.Blake.Ez tuti az ő hangja.

-Én vagyok.-harapom be a számat,majd érzem,hogy a földre zuhanok.Egy fájdalmas nyögés hagyja el a számat,majd észreveszem,hogy egy kutya rohant nekem.

-Mi volt ez?-hallom meg Jacob aggódó hangját.

-Semmi.Csak egy kutya nekem jött.Túlélem.Vagy nem,mert most harapott meg.Áú.-kapom el a kezem,amiből folyni kezd a vér.Abban a pillanatban a gazdája szó nélkül elrángatja tőlem.Egy rossz szót nem mondd a dögre,vagy kér tőlem bocsánatot.Végülis igaza van.Minek azt?-Te ott zöld pólóban!Igen te az ocsmány kutyáddal!Kapd be.-mutatom neki a középső ujjam.Hagy csodálja meg.

-Kemény vagy csajszi.-nevet fel Cam a telefonban.Oh,szóval nem rakták még le.Kíváncsiak a "balhémra".Értem én.

-Parancsol?-fordul meg a kutyás alak.

-Nem kösz.Nem kérek semmit.Bár egy valami innivaló jól esne.Mondjuk egy pohár víz.Meg az,ha felfordulnál a kutyáddal együtt.-mosolygok rá ártatlanul.

-Clarie szerintem fuss!Megfog verni.-javasolja Chris nevetve.

-Jó ötlet Miles.-adok igazat neki,majd nem törődve a csávóval,meg a hülye kutyájával,sőt még a sajgó lábammal sem,rohanni kezdek.

-Egyébként hol vagy?-fejezi be a nevetést Jacob.Amúgy én nem tudom,hogy mi volt ebben annyira vicces,de ő biztos tudják.

-Ha én azt tudnám...-sóhajtok fel.

-Hogy néz ki a hely?-próbálkozik tovább.

-Hát van sok fa.-nézek körbe.

-Sok fa.Ennyi?Mást nem látsz?-szól közbe Hunter.

-Körülnézek.-elkezdek sétálgatni,de csak fa van itt,semmi más-Eltévedtem.-csuklik el a hangom.

-Nyugi Clarie!Semmi baj.Bemérjük valahogy Joey telefonját,és megtalálunk.Ígérem.-próbál nyugtatni Jacob,de belőlem kitör a sírás.

-Leteszem.Nem akarom,hogy lemenjen az összes pénzed.-jelentem ki szomorúan.

-Ne!-emeli fel a hangját Jac,mire egy kicsit megijedek-Ne tedd le.-csendesedik el a mondat végére.

-Szia Jacob.-nyomom ki.Nem fogok hagyni,hogy lemenjen az összes pénze a kártyájáról miattam.Inkább megpróbálok kijutni ebből a rohadt nagy erdőből...

És,ha ott azt gondoltam ennél rosszabb már nem történhet velem,akkor ismét nagyon nagyot tévedtem.