7. rész

1.9K 156 36
                                    

Minden lépcsőfok átléptével egyre jobban izgultam.Igaz,hogy nem jött el a megbeszélt randinkra,és ő nem Jacob,de azért nagyon is kedvelem.Beléptünk Daniel szobájának ajtaján,majd én leültem az ágyra,ő pedig megállt előttem.
-Kim.-kezdte Daniel lágy hangon.Most kivételesen nem szóltam bele.-Nekem ez nem megy tovább.-túrt a hajába,és közben szomorúan nézett a szemembe.
-Mi?Mi nem megy tovább?-csuklott el a hangom,és éreztem,hogy a könnyeim lefolynak az arcomon.
-Hát ez.Én nagyon szeretlek.Jobban,mint bárki más.De úgy érzem,hogy te nem így vagy ezzel.Tudom,hogy te Jacob-ot szereted.Látom rajtad.Sosem figyelsz arra,hogy mit mondok neked,és egyszer Jacob-nak hívtál.Gondolom nem is vetted észre,mert nem szóltam érte.Tűrtem.Mostanában pedig alig vagyunk együtt.Minden egyes szabad perced Hunter-el,vagy Blake-el töltöd.Most is vele mentél el,és úgy látom elég jól szórakoztatok.Legyél velük,ha annyira akarsz,de akkor ne játssz velem.Szakítani akarok.-hadarja el,én pedig egyre jobban bőgök.Nem mondja,hogy csak viccelt.Nem jön oda,és nem vígasztal meg.Csak némán kisétál.Nem hallom,hogy lemenne,ezért az ajtóhoz lépek,és hallgatózni kezdek.Meghallom,ahogyan Jacob beszél.
-Ember te hülye vagy?Dobtad Kim-et?Ugye csak viccelsz?Mondd,hogy viccelsz!-Jacob elég ideges lehet,mert kiabál.
-Nem foglalkozik velem.Teljesen elhanyagol.Inkább Hunter-el van,mint velem.-panaszkodik Daniel.
-Mégegyszer felteszem a kérdést;Te hülye vagy?Ő a legszebb, legcsinosabb, legértékesebb lány,akivel valaha találkoztam,és akit a világon a legjobban szeretek.-szólta el magát Jacob.Nagy csend.-Upsz.
-Most vallottad be,hogy szerelmes vagy Kim-be.-mondja egészen nyugodt hangon Daniel.A többit már nem hallottam.A többi már nem is érdekelt.Lassan elléptem az ajtótól,majd leültem a földre,és a tenyerembe temettem az arcomat.Jacob szeret.Fel sem tudom fogni,hogy tényleg szeret.De miért?És mi van Skyler-el?Ezen gondolkoztam,amikor valaki kinyitotta mögöttem az ajtót.Jacob volt az.
-Szia.-suttogtam neki,még mindig a földön ülve,és továbbra is lesokkolva.
-Szia.-ült le elém a földre,és ő is halkan beszélt.
-Miért vagy itt?-tettem fel egy eléggé bunkó kérdést,pedig nem annak szántam.
-Nem tudom.De igazad van.Megyek is.-állt fel.
-Ne!Nem azért kérdeztem!-kaptam el a kezét,és visszarántottam,aminek köszönhetően rám esett.Nagyon közel voltunk egymáshoz.Éreztem a meleg lehelletét,és azt is,hogy egyre gyorsabban ver a szíve.Látom rajta,hogy gondolkozik.Vajon min?Másodpercekkel később ajkát érzem meg a sajátomon.Nincs időm kiélvezni a helyzetet,mert folyamatosan kattogok,és mire észreveszem magam,hogy talán visszakéne csókolni,addigra már elhúzódik tőlem.Szomorúságot,és lemondást látok rajta.Most mit tegyek?Megvonom a vállam,majd közelebb húzódom hozzá.Óvatosan teszem a kezemet a nyakába,aztán pedig gyengéden megcsókolom.Tudom,hogy meglepődik,de azért visszacsókol.Most már csak a levegő hiánya miatt kell elválnunk.Édesen rám mosolyog,aztán pedig beszélni kezd.
-Ugye hallottad,amit beszéltünk Daniel-el?-kérdezi,de még mindig mosolyog.Akkor nem haragszik meg érte.
-Igen.Hallottam.-bólogattam boldogan.
-Akkor gondolom azt is hallottad,hogy szeretlek.-mondta lehajtott fejjel.
-Igen.Azt is hallottam.És ha ez igaz...Akkor én is szeretlek.Vagyis akkor is igaz,ha te nem szeretsz.De elvileg szeretesz.Mindegy.Szeretlek.-beszéltem össze-vissza,de ő csak édesen nevetett.
-Én is szeretlek.Nagyon szeretlek.De nekem ott van Sky.Tudod.Persze,hogy tudod,hiszen a legjobb barátnőd.Vagy a volt legjobb barátnőd.Nem tudom.Igazából fogalmam sincs,hogy mi van veletek.Nem szoktunk erről beszélni.-vakarta meg a tarkóját,én pedig egyből észbe kaptam.Neki ott van Sky.Istenem,de hülye vagyok.
-Értem.-mondtam komoran.
-Barátok?-próbálta menteni a menthetőt.
-Barátok.-sóhajtottam,felhagyva minden reménnyel.
-Oké.-mosolyodott el-Én most szerintem megyek.-állt fel,majd kisétált.Én is ugyanígy tettem,majd utána rohantam.
-Izé...Öhm...Skyler már vár?-kérdeztem a szám szélét rágva.
-Nem.Még nincs is itthon.Miért?-értetlenkedett.
-Nem akarsz....?Mindegy.Ez hülye ötlet volt.Vedd úgy,hogy nem mondtam semmit!-fordítottam neki hátat,majd elindultam volna,ha nem kap a kezem után,és fordít vissza maga felé.
-Mit szeretnél?-kérdezi azzal a tipukus mosollyal az arcán,ami annyira jól áll neki,és ezt ő is nagyon jól tudja.
-Csak azt akartam kérdezni,hogy nem akarsz-e kijönni velem az udvarra.Csinálhatnánk valamit.-avattam be.
-Esik az eső.-mondta úgy,mintha én ezt nem tudnám,pedig nagyon is tudtam.
-Pont azért!-kacsintottam rá,majd megragadtam a kezét,és húzni kezdtem ki az udvarra.Kint tényleg nagyon esett,de mi még esernyőt sem hoztunk magunkkal,vagy bármi más olyan dolgot,ami megvéd tőle,és szárazak maradhatunk.Ez egy nagyon romantikus pillanat is lehetett volna,ha Jacob-nak nincs barátnője.De van,ezért inkább nem fogom megcsókolni.-Kell valaki!-nyafogtam.
-Milyen valaki?Minek?-vonta fel a szemöldökét Jacob.
-Egy olyan valaki,aki most megcsókol az esőben,mert az romantikus!-sóhajtottam.
-Mennyire?-kérdezte nevetve.
-Nagyon.Nagyon.Nagy...-soroltam,és még sorolhattam volna tovább is,ha nem teszi meg azt,amire utaltam pár perccel ezelőtt.Megcsókolt.A mai nap folyamán már háromszor is csókolóztunk,úgy,hogy neki közben barátnője van.Mi lesz ebből?Újabb vita?És Daniel mit szól majd ehhez az egészhez?Esetleg ideges lesz?Vagy elfogadja?De mégis mit fogadna el?Jacob-nak Skyler továbbra is a barátnője,attól függetlenül,hogy engem csókolgat a szakadó esőben.

Mivel már régen volt rész,ezért próbáltam egy nagyon kicsivel hosszabbra írni.🙈💘
Remélem tetszik.😛❤️

You make me happy when skies are grey J.S. [Befejezett]Donde viven las historias. Descúbrelo ahora