You make me happy when skies are grey J.S. [Befejezett]

29. rész

-És most hogyan tovább?-kérdeztem Blake-től ásítva,és a fáradtság ellenére is mosolyogva.

-Szerintem vigyük be őket.-vonta meg a vállát.

-Igen,ez egy jó ötlet.Vagy mit szólnál ahhoz,ha te vinnéd be őket?-kérdeztem angyali mosollyal,remélve,hogy én már most indulhatok a pihe-puha ágyikóba aludni.

-Miért én?-vonta fel a szemöldökét.

-Mert én lány vagyok,és nem bírom felcipelni a fiúkat az emeletre.-veregettem meg a vállát együttérzően-Max Johnny-t,mert ő tök vékony.-tettem hozzá,a szerencsétlen arckifejezését látva.

-Akkor tiéd Johnny.-könnyebbült meg egy kicsivel,majd benézett a kocsi ablakán,és ismét felém fordult-Meg Jacob.-vigyorodott el.

-De ő nehéz.-nyögtem fel fájdalmasan.Nem válaszolt,csak kinyitotta a kocsi ajtaját,és kiemelte az első fiút,aki Hunter volt.Ki más?

-Cameron-nal segítesz!-tette fel az ujját,majd bement a házba,így én cipelhettem Johnny fiút.Hurrá!

Tíz perc alatt végeztünk,ami azért nem semmi.Végül én vittem ugye Johnny-t,Jacob-ot,besegítettem Cameron felvitelébe is,és Harvey-t szintén ketten rángattuk fel.

-Jó éjszakát Blake.-nyomtam egy puszit az arcára,majd elindultam a Jac-el közös szobánkba,aki már nem aludt,hanem az ágyon fetrengett,és megállás nélkül nevetett valamin.

-Alszol velem?-kérdezte,amikor felült,én pedig rögtön bezártam magam mögött az ajtót,ugyanis nem volt valami halk.

-Ne kiabálj már!És igen,alszok veled.-adtam meg magam,ugyanis a szobában csak egy nagy franciaágy volt-De először öltözz át!Bűzlesz a piától.-fintorogtam,de ő nem figyelt rám.

-Jé,Pikachu!-mutatott a fürdőszoba ajtajára,ahol nem volt semmi.Minden részeg ember Pikachu-t lát?

-Addig nem alszol,amíg nem vagy átöltözve.-löktem le az ágyról szerencsétlen gyereket,aki ennek következtében a földön terült el.

-Akkor segíts!-nyöszörgött,én pedig megsajnáltam.Túlságosan is aranyos,most na.

-Ha nem lennél ennyire cuki,most a földön töltenéd az éjszakát.-ragadtam meg a karját,majd elvonszoltam a fürdőszobáig,ott pedig leültettem a lehajtott wc ülőkére.

-Most mit csinálsz?-kérdezte mosolyogva.

-Hol vannak a ruháid?-vágtam a szavába,mire ő értetlen képet vágott.

-Nincsenek itt ruháim.-felelte nevetve.

-Akkor mégis mibe fogsz aludni?-sóhajtottam fel.

-Kérj valakitől!-emlékeztetett arra,hogy egy csapat fiú lakik a házban,úgyhogy én gyorsan átrohantam a legközelebb lévő embernek a szobájába,aki nem más volt,mint Chris.Szerencsés vagyok,mondtam már?Chris,és Jacob mérete nem igazán egyezik,de kikapok egy pólót a szekrényéből,és szaladok vissza Jac-hez.

-Itt vagyok.-nyitok be,és a kezébe nyomom a pólót.Ő nem törődve velem,öltözni kezd,vagyis öltözni próbál,ugyanis nem sikerül neki.

-Segíts!-néz rám kiskutya szemekkel.

-Jó,segítek,csak ne nézz így rám!-sóhajtok fel,majd elkezdem lehúzni róla a pólóját-Emeld fel a kezed.-szó nélkül megcsinálja,amit kértem,így sikerül levennem róla a már piától átázott ruhadarabot-A többi menni fog?-kérdem mosolyogva,mert nagyon nincs kedvem a nadrágot rángatni róla.

-Nem hiszem.-rázza a fejét,miközben a lábát lóbálja,és így úgy néz ki,mint egy ártatlan kisfiú.Egy nagyon édes kisfiú.

-Mondtam már,hogy idegesítő vagy?-nevetek fel,majd kigombolom a nadrágját.

-Párszor.-vigyorodik el,én pedig már rángatom le a nadrágot,de sikertelenül.Mégegyszer megpróbálom,aztán mégegyszer,és harmadjára végre sikerrel járok.

-Vedd fel!-dobom meg Chris pólójával,aki remélem nem fog megharagudni,hogy Jacob abban alszik.

-Nem segítenél?

-Még fogat is kell mosnod,úgyhogy siess!-forgatom meg a szemem.

-Oké,anya.-vigyorodik el,majd felkapja magára az egyszerű,fekete pólót-Kisebb nem volt?-néz fel rám.

-Chris-é.-vonom meg a vállam,majd elveszem a fogkeféjét a pohárból,és nyomok rá fogkrémet.

-Tudok egyedül is fogat mosni.-túr a hajába.

-Nem érdekel,de ha összekened Chris pólóját,akkor én kapok,szóval nyisd nagyra a szádat!-utasítom,ő pedig duzzogva,de megteszi,én pedig mosni kezdem a fogát.

-Hova köpjek?-kérdezi,úgy,hogy alig értem mit mondd.

-A kádba.-fordítom a kád felé,majd rájövök valamire,és ezt vele is megosztom-Nem úgy viselkedsz,mint aki hű,de részeg lenne.-lököm meg egy kicsit,aminek következtében,beleesik a kádba.Hupszika.-Nem szóltam.-nevetek fel,ő pedig mérgesen néz rám.

-Utállak.-hajtja le a fejét szomorúan.

-Na,ne sértődj már meg!Nem direkt volt,esküszöm.-nyújtom felé a kezem,ő pedig megfogja,és...és beránt maga mellé.

-Nem direkt volt,esküszöm.-utánoz engem,mire nekem is felkell nevetnem.

-Mindegy.Mostmár tényleg menjünk aludni.-szállok ki a kádból,és kirángatom őt is.Elhúzom az ágyig,ahova belököm,mert túl nehéz,és már elegem van a cipelgetéséből.

-Mégsem alszol velem?-biggyeszti le ajkát,látva,hogy mennyire ideges vagyok.

-De.-fekszem be mellé,és hátat fordítok neki,de ő pár perc múlva maga felé fordít,és úgy bámulunk egymás szemeibe.

-Köszönöm.-nyögi ki halkan,mire én csak megvonom a vállam-Haragszol valami miatt?

-Aha.-bólintok,és majdnem megfejelem őt,mert a fejünk nagyon közel van a másikéhoz.

-És elmondod mi miatt?-tűr egy hajszálat a fülem mögé.

-Berúgtál,és seggeket fogdostál.-harapom be a számat.

-Féltékeny vagy?-vigyorodik el.

-Féltettelek,köcsög.-fordítok hátat neki megint,de ő ugyanúgy visszahúz,mint percekkel ezelőtt,de most át is ölel,én pedig a nyakába rakom a kezem,és ha ez lehetséges még közelebb préselődök hozzá.

-Akkor nincs harag?-kérdezi,és bár csukva van a szemem,a hangjából hallani lehet,hogy mosolyog.

-Kussolj,és aludj!-utasítom,majd pillantokkal később a fáradtság győz,és elalszom.