Zombie Apocalypse (hungarian)

60.-Átgondolom

- Gyere! Épp most akarok elmesélni mindent Gracenek! - vigyorgott Dean, amint beléptem a hármunknak fenntartott szobánkba. Szerettem volna nekik elmesélni hogy mi is zajlott le az előbb köztem és Oliver között, de jobbnak láttam tartani a számat. Ha Oliver esetleg visszahallaná valakitől, még jobban megkeserítené az életemet.

Midnight is a szobában volt és amint leültem az ágyra, egyből mellém telepedett és fejét az ölembe helyezte. Kis aranyos.

- Gyerekek, hát... nem tudom ha láttátok, de Greg teljesen meg van változva! - újságolta Dean.

- Megváltozva? - kérdezte Grace.

- Ja. Sokkal kiegyensúlyozottabb és egész nap úgy vigyorog, mint egy udvari bolond. - körül nézett, majd közelebb hajolt és suttogva folytatta. - Szerintem barátnője van!

Előbukott belőlem a nevetés.

- Most mi van? - kérdezte Dean elképedve.

Megráztam a kezeimet, jelezve, hogy semmi.

- Hosszú napom volt és eddig ez a legjobb hír amit hallottam. Szarul reagáltam le, sajnálom. - próbáltam menteni a menthetőt.

Valójában egyébként azért nevettem, mert átfutott az agyamon, hogy lehet Gregnek nem barátnője, hanem barátja van...

- És ki az? - kérdeztem.

Megvonta a vállát.

- Nem tudom, de feltett szándékom kideríteni! - állt fel a helyéről. - Segít valaki?

- Majd én! - ajánlotta Grace. - Mikor?

- Akár most is.

- Most nem alkalmas. - rázta meg a fejét a lány. - Tudod... önkénteskedem a tábori kórházban és most megyünk megvizsgálni Richard sérülését... ne nézz rám így Alice! - változtatott a mondata menetén, majd vállon lökött.

- Hát ez nem lehet igaz! - sóhajtott fel Dean. - Mindenki szerelmes? Neked ott van Dylan, Gracenek Richard, Amanda az új csávójával, Greg és a rejtélyes csajszija... én meg még mindig szingli vagyok. - nézett rám. - Hol lehet jegyet venni a 'találd meg a Zombiapokalipszis közepén a lelki társadat' programhoz? Ha már Marlene nem volt megfelelő e célból. Mégsem járhatok ez zombival.

Én és Grace elnevettük magunkat.

- Én és Richard nem vagyunk szerelmesek! - tiltakozott az unokatesóm. - De talán Ed és Emily igen. Bár... eléggé feszült a kapcsolatunk mostanság.

- Igen?

- Te nem tudod? Ma hajnalban valamin már megint rémesen összekaptak... - suttogta.

Tehát emiatt volt ennyire ideges a reggel Ed...

- Kopp-kopp! - kopogott be az amúgy is nyitott ajtón valaki.

Felkaptam a fejemet és legnagyobb meglepetésemre Karmát láttam meg ott állni, aki egyenesen engem bámult.