9.Rész: Istenem! Ez a nap!.

305 31 7
                                    

- Te vagy az Ji Woo?
- Persze, hogy én. Koreában vagytok?
- Igen itt vagyunk.
- Be kell jönnötök. Most azonnal! Nem nyaralni vagytok itt!
- Hova?
- A Big Hit-hez butus! Eltudtok jönni?
- Igen sietünk!

- Ki volt az?
- Ji Woo. Most azonnal be kell mennünk a Big Hit-hez! - Su olyan gyorsan pattan fel az ágyról, hogy megíjedek.
- Akkor mire vársz? Öltözz!
- Igenis!
Felkapok egy fekete térdfölé érő farmert, egy piros bő kapusznyis púlcsit, lófarokba fogom a hajam és a fejembe húzom a fekete baseballsapkám.
- Indulhatunk? - Sürget Su.
- Perc! - Felteszek egy minimális sminket, hogy a fáradság ne látszódjon annyira rajtam. Elkészülés után futok, hogy Sut utólérjem.
- Vezess! - Dob a kezembe egy kocsikulcsot.
- He?
- Szabi itt hagyta a kocsit igyekezz.
- Drága szerelmem!
- Komolyan a kocsinak beszélsz?
- Ez egy igazi terepjáró!

Jól meghajtottam a kicsikét, mert 2 perc alatt odaérünk.
Beszaladva az épületbe ledöbbenünk.
- Milyen nagy...
- És szép! - Fejezi be Su.
- Su Bin, Yun Seo! - Elfordulunk a hang irányába. - Siessetek!! - Odaszaladunk Ji Woohoz, aki karunkat ráncigálva behúz egy liftbe. - Mi történt?
- Állást ajánlok.

Jungkook szemszöge:

Kurvára elegem van. Nyugodt típus vagyok, de most betelt a pohár. Mi az, hogy be kell mennünk egy tv showba "beszélgetni", mert egy hülye picsa lemondta?! - már bocsánat - Lehetett volna egy kurva szabad délutánom! Sosincs egy kis szabad időm és mikor lehetne elveszik. Mindjárt itthagyom ezt az egész hülyeséget. Ez a sminkes csaj is... Mit billegeti itt magát?
- Na kezdjünk neki készülődni. - Ez a Ji Woo is. Soha nem tud leülni egy kicsit a seggére? - A ruhák kipakolva! Irány öltözni. - A többiek mindannyian ugyan ott ülnek, hiába hallották a kérést. Látszik rajtunk a lelke...
- Srácok! Mi ez a lelkesedés?! Azonnal irány öltözni! - Ez a hang..
- Yun? - Kérdezem magamtól.
- Yun, Su!! - Kiáltják a többiek. Mit keres itt? Hogy?
Felemelem a fejem. Eléggé elgondolkoztam, mert észre se vettem, mikor érkezett és azt se, hogy pont előttem áll, piros púlcsiba bújtatott karjai pedig a derekán pihennek. Hmm. Szeretem a pirosat. Végigmérem tetőtöl talpig. Milyen hosszú lábai vannak.
- Jeong Guk! - Löki meg a vállam. A tekintetem az arcára tapad. A baseball sapka árnyékot vet az arcára. Ajajj. Mérges. Széles vigyor terül szét az arcomon. - Ne engem méregess! Állj fel és indulj átöltözni! - Csak vigyorgok tovább. - Hát ez hülye! - Csap a comjára és fújtat egyet. - Állj már fel! Nemsokára ti jösztök! - Cibálja a karom. Csak hogy ne törje ki a karom engedelmesen felállok és lenézek rá, miközben felhúzom a szemöldököm. Több erő van benne, mint némelyik srácban. A számig ér, kb olyan 170 centi magas.
- Menj már! Mi van veled? - Lök meg.
- Jól van na. Azt néztem, hogy olyan vagy mint egy pasi. - Kapok észbe.
- Bunkó! - Hagy faképnél és Jinhez sétál.
Komolyan mit bámultam őt?
- Chh.. - Rohanok az öltözőbe. Először hülye aztán bunkó? Magamban nevetek. A srácokon kívül, még senki se mert ilyet mondani rám.

Yun szemszöge:

Ebbe meg mi ütött? Még, hogy pasi.. Hülye fasz. Gondolkodom munka közben. Szerencsére nem kellett többet öltözni. Miután visszajöttek az öltözőbe csak az volt a dolguk, hogy minket zaklassanak.
- Akkor most már végleg itt maradtok? - Érdeklődik Jin.
- Reméljük. - Mosolyog Su.
- Yun?
- Ki tudja?
- Csajok! Gyertek! - A srácok kíváncsian méregetnek minket miközben Ji Woohoz sétálunk. Elvezet minket valami külön helyiségbe, ahol két férfi vár.
Leülünk tárgyalni.

Később mikor végzünk a részletekkel és mindent aláírunk és megbeszélünk Ji Wooval a srácok menedzserével és az "elnökkel", fura dolgot kérnek tőlünk.
- És még valami. - Kezd bele Ji Woo. - Általában a BigHithez közel szoktunk a dolgozóknak lakást biztosítani, de veletek más a helyzet. Nem hiába választottunk a rengeteg jelentkező közül pont titeket. Észrevettük, hogy a fiúk közel állnak hozzátok. Így a bangtan ház egyik felében fogtok élni. Elég különleges a ház elrendezése, de szerintem tetszeni fog. Nem igen volt rá példa, hogy a tagok ellegyenek a dolgozókkal így örülünk, hogy vagytok így nincsenek úgy magukba zárkózva. Remélem megfelel így.
Suval csak bólintunk.
- Mehetnek. Ji Woo segíts nekik elhozni a dolgaikat.
- Rendben.

Is the life always hard?Where stories live. Discover now