Is the life always hard?

15. Rész: What should I do?

Kurvára bőgni akarok. Olyannyira, hogy úgy ússzak a könnyeimben, mintha egy tóban fulladoznék. De nem teszem, mert akkor kimutatnám mennyire gyenge és ideges vagyok. Most beszélsz? Miután szétverted a telefonod a betonon? Su levetődik mellém és megráz.
- Hallod?! Mi történt?
- Semmi. - Túlságosan gyorsan állok fel, ami kimutatja az idegességem.
- Válaszolj már!
- Semmi anyám pattog. - Hazudom kapásból. Nem fogom elrontani Su kedvét... Boldog Taevel, boldog itt. Nem fogom hagyni, hogy tönkretegyék ezt neki.
- Mit mondott már?
- Ó csak a hülyeségeit, mint mindig.
- Ne foglalkozz vele. - Ölel át. Nem hagyom, hogy hazavigyenek. Ígérem gondolatban.
Elsétálok, leülök a beton szélére és a többieket szemlélem. Mit tegyek? Mit tegyek?
A nap sugarait valami eltakarja az arcom elől. Felemelem a fejem.
- Mi volt igazából?
- Semmi közöd hozzá.
- Nagyon fontos dolognak kellett lennie, ha ennyire kiakadtál.
- Kérlek csak, most ne basztass.
- ... Akkor jössz még egy kört? Leszek olyan kedves és megyek veled.
- Nincs szükségem a sajnálatodra.
- Nem, én nem sajnállak. Erős csajszi vagy megbirkózol vele.
- Ezt bóknak veszem.
- Pedig nem annak szántam. - Próbálok elfojtani egy mosolyt. Nem is ő lenne.
- Hagy lógva. - Visszatért a rosszkedvem arra a gondolatra, hogy visszaküldhetnek, minket Magyarországra.
- Gyere! - Rángat el Jungkooktól Jimin.
- Elmondod? - Valami érzés bennem azt súgta, hogy osszam meg vele. És egyetértettem.
- El, csak vigyél el innen! - Néhány lépéssel távolabb megy. Su a gördeszkán száguld Tae Hyung pedig mellette szalad.
- Hívtam taxit mindjárt itt lesz.
- Köszönöm.
Öt perccel később a kövesút szélén megáll egy kocsi tetején a Taxi írással.
- Figyeljetek, mi elmegyünk. - A derekamnál fogva húz maga után. Felszáll a kisbuszra és két fekete maszkkal tér vissza.
- Csak, hogy ne legyünk benne a hírekben.
- Hova mentek? - Szól Su, de nem őrá figyeltem, mert éreztem, ahogy valakinek a tekintete a bensőmbe hatol. Odapillantok Jungkookra, aki nem is tudom... Meglepődve és egy kicsit haraggal? Néz.
Nem tudom Jimin mit válaszolt Sunak, felveszem a maszkot, Jimin pedig a karomat rángatva elvezet.
- Jimin!
- Igen?
- Ma nem akarok hazamenni.
- Megoldom.

Egy hotelben kötünk ki. A hotel szép és hatalmas. Megvárom a bejáratnál Jimint míg kér egy szobát és az embereket szemlélek. Szerencsére nem figyeltek fel ránk.
- Menjünk! - Terem Jimin előttem és megfogja a kezem. Nagyon hideg a keze. Olyan, mint Sunak. Bátorítóan megszorítja a kezem és elvezet egy lifthez.
Már egy ideje a liftben állunk az emeletek jönnek, mennek, végül a 18.-on áll meg. Végigvezet a folyosón és megáll pont az utolsó ajtó ellőtt.
- Csak mert itt nem olyan mozgalmas. - Magyarázza meg.

- Egy szoba nem lett volna elég? - Kérdem felvont szemöldökkel. Komolyan még konyha is van... Konyha....
- Ha tovább is itt akarnál maradni. Most pedig mesélj. - Leülök a hálószoba padlójára törökülésben, Jimin az ágyra velem szemben.
- Nem tudom, mit kezdjek.
- Jungkookkal?
- Hogy jön ide Jungkook?
- Az ellentétes pólusok vonzzák egymást.
- Ööö.. Mi? - Nézek értetlenül aztán leesik. - Nem, mi nem.....
- Mondjuk, ti ugyanolyanok vagytok.
- Én meg ő??! Cseppet sem hasonlítunk.
- Szeretitek egymás fejét nyúzni.
- Ebben egyetértek.
- Ha nem Jungkook a baj akkor mi?
- Su bátyja Szabi felhívott. Azt mondta, hogy most turnén van, mint személyi testőr gondolom én. És ha hazajön, felteszi Sut egy gépre. És tudja, hogyha Su hazamegy, akkor én is fogok.
- De hát nem rakhatja fel!
- De mivel még csak 17.
- Mikor tölti a 18-at?
- Szeptember 30..
- Addig még egy hónap van. És te?
- November 4.
- Sut nem fogjuk engedni, hogy elvigyék. De kell még valaki segítsége, valaki, akit rá kell venned, hogy segítsen.. Gondolom Sunak és Tae Hyung nak nem akarod elmondani.
- Nem.
- Tudtam.
- Kinek kell még a segítsége?
- Jungkooknak. Ő áll a legközelebb Taehez. És ő lenne a legjobb ehhez a témához.
- Én nem mondom el neki.
- Jungkooknak fontos vagy biztos fog segíteni. - Szar kedvem van, de erre a gondolatra kipukkan belőlem a nevetés.
- Hogy engem Jungkook kedvel? - Bekönnyezek annyira nevetek.
- Attól, hogy köcsögként bánik veled. Mindig is vigyázott rád.
- Na persze... Ezt majd még később megvitázzuk. Figyelnünk kell Sura. Biztos olyankor akarja elráncigálni, amikor egyedül van vagy velem.
- Legfeljebb mindig lesz vele valaki. De Jungkooknak szólni kell, hogy segítsen.
- Nem akarom.
- Yun... - Fújtat egyet. - Tényleg mindig odafigyelt rád. Már a hotelben is gondoskodott rólad mikor részeg voltál. - Elpirul az arcom a szégyentől. Máig szégyellem azt az estét, amikor Suval halál részegen estünk be az ajtón. - Vagy, amikor kiderült, hogy Su és Tae együttvannak és kirohantál a házból? Szaladt utánad, mint egy bolond, még fel is lökött, annyira utol akart érni.
- Én..
- Bármit megadnék, hogy úgy nézz rám, mint Jungkookra. Szereti, ha idegesen ökölbe szorítod a kezed és az ajkadba harapsz, amikor meg akarod ütni. Élvezi. Szeret téged bosszantani, mert akkor tudja, hogy táplálsz felé valamilyen érzelmet. Még ha csak haragot akkor is. De én azért a nézésedért bolondulok, amikor lopva rátekintesz, és olyankor nem tudom, mit érzel.
Nekem ezek a dolgok fel sem tűntek... De ez azt jelenti, hogy... Á még belegondolni is rossz..