Is the life always hard?

~ Köszönet nyilvánítás ~

Sziasztok drága olvasóim, avagy követőim.! 😄

Sosem gondoltam volna, hogy a történetem egyszer idáig is eljut. Emberek megvan a 100 vote-om! Else tudjátok képzelni milyen boldogság ez nekem! 😁
Köszönöm szépen hogy ebben a két-három hónapban mellettem voltatok és folyamatosan jelet hagytatok magatok után. Köszönöm, hogy érdeklődéssel követtétek az eddigi részeket és nagyon remélem, hogy továbbiakban is élvezheti szerény irományom a figyelmeteket.
Sok minden változott az első résztől mostanáig igaz? 🙌

Nos szeretnék kérni valamit. Aki látja és elolvassa ezt a kis külön részt, írja meg a véleményét, hogy mit gondolnak a történetről, mert nagyon kíváncsi vagyok. És most nem csak azokról a személyekről beszélek, akik aktívan vote-olnak, hanem azok is, akik aktívan olvasnak.
Ha már így felhoztam, nagyon köszönöm nektek ( nem kezdek sorolásra, akire igaz magára ismer) akik aktívan voteolnak és nem hagyták, hogy Yun, Su és a fiúk története befejeződjön. Igaz többőtöket nem ismerlek, de tudat alatt mégis kötődöm hozzátok. 💙
Nem tudom ki ír történetet (mindenkihez szólok), de szerintem mindenki tudja milyen jó érzés és felderül a kedve az embernek, ha a történet egyre nézettebb és kedveltebb.
Sokszor keltem mosolygósan mikor megláttam, hogy több új értesítésem van. 😊😊

Várjátok már mi fog történni? Mi lesz a történet jövője? Yun és Seo visszakerül-e Magyarországra? Su és Tae együtt marad? És Yun bírni fogja a jövőjében történő eseményeket? Neki lesz valaha szerelme? Alig várom, hogy beavassalak titeket.

Remélem sok örömet okozhatok majd nektek a jövőben, mert most még nem igen fejezem be. Nyomj egy vote-ot ha elégedett vagy az eddigi munkámmal. 😳😉

Atyaég! Megvan a 100 vote-om!! 😊😱😁💙😱