Sziasztok! 😊
Nagyon régen raktam részt, kedvtelenség, költözés, suliváltás, időhiány miatt. De, ahogy még máig jönnek a hozzászólásaitok, hogy folytassam, egyszerűen úgy éreztem, hogy muszáj befejeznem a történetet és újabb részekkel bombázni a megmaradt olvasóimat. Remélem van, aki továbbra is kíváncsi Jungkook, Yun és a körülöttük élő emberek életére. 😊🖤
2019.03.05.
Seo Yun 🖤
Egyik oldalamról a másikra fordulok, mikor beleütközök az orrommal valamibe. Lassan felnyitom a szemeimet. Egy másik orr. Az orr gazdája nagyban húzza a lóbőrt. Kicsit hátrébb húzom a fejem és végigpásztázom az arcát, az elmémbe vésve minden egyes milliméterét. Fészkelődni kezd és a hátára fordul, majd kezével matatni kezd és mikor megtalálja a kezemet összefűzi az ujjainkat. A szívem beleremeg ebbe az apró gesztusba.
Su Bin boldog Tae-vel. Én miért nem lehetek Jeon Guk-kal? Eddig féltem. Féltem az érzéseimtől, féltem a csalódástól, a becsapástól, féltem mindentől, ami csak egy kapcsolattal jár, de most már nem érdekel. Nemsokára 18 vagyok! Nem is. Ma vagyok 18 éves. Ma van a szülinapom! És én... Én szeretem Jungkook-ot. És Jungkook is szeret engem. Ezt már Su Bin a fejembe verte. Óvatosan felülök mellette az ágyban.
De ki tudja, hogy jó páros leszünk? Folyton civakodunk. Sose értünk egyet. Ha én jobbra megyek, ő balra.
- Aish! - Mondom halkan. Jk megmozdul és lassan felül. Szabad kezével megborzolja a haját, majd rám néz.
- Miért nem alszol? - Szól reggeli mély rekedt hangján. Válasz helyett lenézek a kezeinkre. Ő is lepillant és meglazítja az ujjait, de én nem engedem el. Jungkook felnéz rám. Odahajolok hozzá és adok egy puszit az arcára.
- Jól vagy? - Kérdi felhúzott szemöldökkel. Válaszul csak felnevetek.
Döntöttem. És én melletted döntöttem.
Mondom magamban. Ismét odahajolok, de immár ajkaink találkoznak össze egy forró csókban, megpecsételve ki nem mondott szavainkat.Közelebb furakodik hozzám, hátam a falhoz préselődik. Testünk forrón szorul egymáshoz, ajkaink lágyan cirógatják, becézgetik egymást. Nyelvével végigsimít alsó ajkamon olyan lágyan, hogy a hasam beleremeg. Csókunk elmélyül, enyhén beleharapok alsó ajkába. Halk morgás szakad fel a torkából és közelebb nyomakodik hozzám, míg nyelveink szenvedélyes táncot járnak egymással. Kezeimet felcsúsztatom izmos hátán és a tarkójánál belefúrok ujjaimmal a selymes hajszálak közé. Az ő keze is felfedezésre indul a combomtól lassan felfelé, forró tenyere a derekam ívén állapodik meg.
Minden érintése, cirógatása, mozdulata a lelkemig hatol és a testemben, mint egy forró láva úgy hatol szét, feltüzelve egész testem.
Kezemet becsúsztatom a felsője alá és végigsimítok izmos hasán, kezem felkúszik hevesen fel-le emelkedő mellkasára. Visszahúzva kezeimet megfogom a pólója szegélyét, de nem várva rám megragadja és letépi magáról.Nem vár tovább.
Megfogja a felsőm alját, de mielőtt cselekedne a tekintetemet kutatja. Felhúzom a szemöldökömet.
Jobb, ha igyekszel, mert a végén beijedek és elszaladok.
Levonja az igenemet. Egy mozdulattal lerántja rólam az anyagot, ami valahol tőlünk messze a földön landol. Hajam kócosan omlik meztelen mellkasomra. Kezét végigfuttatja a tincsek mentén és élvezettel figyeli mozdulata menetét. Ujjhegye enyhén súrolja mellbimbómat, ami azonnal megkeményedik az érintésére. Lehunyom a szemeimet és az ajkamba harapok.
A derekamnál fogva magához ránt, forró mellkasunk összepréselődik. A levegő a váratlan találkozás hatására kiszökik a tüdőmből. Ajkammal megtámadom az állkapcsát és további csókokkal halmozom el végig a nyakán le a kulcscsontjáig. Oldalra fordul velem és végigdönt az ágyon. Megérzem forró ajkát a nyakamon, nyelvével megízlel, aztán egyre lejjebb és lejjebb halad érzékeny bőrömön.
Csókokkal vonja be meztelen testem.
Ajka a hasamra simul, mibe beleremegek. Egyik keze felcsúszik az oldalamon és a mellemen köt ki, ahol kínzó mozdulatokkal ingerel. Halk nyögések hagyják el ajkamat. Már csak két apró ruhadarab választ el kettőnket. Az alsóneműk.
Nem tétovázik, lerántja rólam a maradék ruhadarabot. Ismét lehunyom a szemem. Most először lát valaki meztelenül. Még anyukám se látott sose.
Jungkook végigsimít az arcomon.
- Nyisd ki a szemed. - Kérlel. Lassan felnyitom szemeimet. - Nézz rám. - Végigvezetem szemem izmos mellkasán fel széles vállán végül tekintetünk találkozik.
Szája szélén őszinte mosoly bujkál.
- Gyönyörű vagy.
- Chh... - Mosolygok. Hány lánynak mondtad már ezt...? Hmm?
- Komolyan. - Lehajol és a combom belsejét kezdi el csókolni... Istenem... Libabőr szalad végig a bőrömön. Vállaim enyhén megrezdülnek. Egyre feljebb halad míg eléri vágyam középpontját. Nyögés szakadt ki a torkomból. Megragadom a haját és akaratom ellenére is, de ott tartom. Forróság hulláma szalad szét rajtam, a testem hullámzik a mozdulatai hatására. Felemelkedik és élvezettel néz végig rajtam.
- Ez százszor szebb, mint ahogy elképzeltem. - Jó tudni, hogy fantáziált rólam. Megszabadul a bokszerétől és a tekintetem oda csapódik.
Amint megpillantom férfiasságát, felforrósodik az arcom. Hálát adok a sötétítőnek, mert ha nem lenne, akkor Jeong Guk láthatná a rákvörös arcom. Oké. Szerintem végem van.
Komolyan gondoltam én ezt? Nem.
Akarom én ezt? Mindennél jobban.
Megragadom a felkarját és magamhoz húzom. Beleharap az alsó ajkamba, nyelvével utat tör magának a számba. Kezem végigkalandozik a testén. Elhelyezkedik a lábaim között és orrunkat összeérinti.
- Biztos vagy ebben?
- I... Igen. - Mondom vágytól remegő hanggal.
- Shin Yun Seo.
- Hmm? - Nézek a szemébe.
- Szeretlek.
- Tudom. - Mosolygok rá.
- És... Boldog Születésnapot. - Lágy mozdulattal veszi el gyermekiségem utolsó jelét.
- Basszus... - Nyüszítek fel.
Megmarkolom Jungkook vállát.
YOU ARE READING
Is the life always hard?
FanfictionÁtírás alatt. It's coming soon... „- Miért veled... - Kezdem kiabálva. - Miért veled érzem jól magam hiába idegesítesz? Miért veled érzem magam biztonságban? Miért melletted vagyok boldog? Ha belépek egy helyiségbe miért téged kereslek legelőször? M...