Ismét tükrök (Undertale) ~Befejezett~

3. Anya és Apa nélkül

Az utcán az eleven kis Nova szalad kikerülve vagy épp fellökve az embereket. Mögötte a rendőrök szaladnak pont utána.

- Tolvaj! Elkapni! – Kiáltják, de Novát senki sem tudja megállítani. Ahogy Nova szalad, elhalad egy deszkás banda mellet. Felpattan az egyik deszkára és az éles kanyart sikeresen bevéve száguld a lejtőn. Arcán boldog és izgatott mosoly látszik kirajzolódni ahogyan, elhalad a kertes házak előtt. Haja jobb oldalon van lófarokba kötve és a világos barna tincsei, mint valami zászló lengenek a menetszélben. A térdig érő farmerján már számtalan lyuk van, de ez Novát nem zavarja. Neonrózsaszín trikójáról messze felismerni. Ahogy halad házak között meglátja testvérét, aki az osztálytársaival megy az utcán. Lefékez és megkapaszkodva az egyik villanyoszlopban testvére elé kanyarodik. Nova mára már teljesen kikékült szemei izgatottan és boldogan csillognak, ahogyan rá mosolyog testvérére. A kis csapat megáll, sokan megijednek a hirtelen felbukkanó Nova láttán.

- Mizu? - Kérdi a villanyoszlopot fogva még mindig Nova. Ryan leengedi az arca előtt lévő fizika könyvet és sóhajt egyet.

- Megint nem jöttél suliba! – Mondja, de hangjából nem igazán lehet levenni érzelmeket.

- Találtam valami izgalmasabbat így nem mentem be! – Mondja Nova nevetve és vállat von.

- Tegnap is meg azelőtt is ezt mondtad. – Mondja Ryan majd beletörődve sóhajt. – Haza jössz? – Kérdi felhúzott szemöldökkel.

- Öhh, még nem. Van egy kis dolgom, de egyszer csak érkezek ígérem!- Mondja Nova szívére téve a kezét. Ekkor elkezd hangosan szólni egy sziréna és a rendőrök befordulnak a sarkon.

- Kezeket fel! - Hallatszik a kocsi hangszórójából.

- Majd érkezek jó mulatást! - Int Nova és elrugaszkodva elindul a rendőrök pedig utána. – És légyszi csináld meg nekem az irodalom házit! – Kiált, vissza majd eltűnik a sarkon. Még egy ideig hallani lehet, ahogyan a rendőri sziréna szól majd, ahogy elhal a hangja Ryan és baráti társasága ismét elindul.

- Nem hiszem el, hogy hogyan süllyedhet valaki le erre a szintre 14 évesen. – Mondja az egyik lány csípőre tett kézzel.

- Én meg azt nem hiszem el, hogy hogyan lehetnek Ryannel rokonok. – Mondja nevetve az egyik fiú, amire a társaság nevetni kezd. Ryan továbbra is a fizikát olvassa. Bár nem pont arról híres, hogy mindig kimutatja az érzéseit attól még sok barátja van. Ellenben Novával, aki általában csak Ryannel áll szóba. Ryan szinte teljesen szőke haja jól beállítva mozog az enyhe szellőben nem épp a leghosszabb, de Nova kérésére Ryan hosszúra szokta hagyni. Zöld szemei a sorokat követik, és néha felnézve megállapítja, hol lehetnek. Amint elérkeznek ahhoz a sarokhoz ahol Ryan elválik, barátaitól elköszönnek majd a csendes utcán halad felfelé a szörny körútig. Ezen a részen él a legtöbb szörny. Persze már az emberek és szörnyek „békében" élnek és tényleg kevesebb vita van a két faj között. Ahogy halad meglátja az éppen a virágait locsoló Torielt és Frisket, aki virágot ültet nem messze anyától.

- Mama, Frisk. Hogy vagytok? – Kérdi amire Toriel boldogan puszilja meg Ryan arcát és leteszi a slagot.

- Remekül kincsem. Ti hogy vagytok? Ugye rendesen esztek? – Kérdi kíváncsian Toriel. Miután eltűnt Tina mindenki kicsit összeomlott lelkileg, de nem annyira, mint Sans. Ő mostanság inkább csak vagy iszik, vagy egy elhagyatott laborban dolgozik saját kis projektjein. Persze erről csak Ryan tudd és Nova, akinek nem kéne tudnia.

- Persze minden rendben. – Mondja Ryan de arcán még egy enyhe mosoly sem látszik.

- Nova hol van? – Kérdi Frisk miközben leveszi a kesztyűit és oda sétál Ryanhez.

- A szokásos. – Mondja vállat vonva Ryan amire Frisk sóhajt egyet. – Nekem viszont mennem kell rengeteg a tanulni valóm! – Erőltet az arcéra egy enyhe mosolyt és búcsút intve haza megy. Ahogyan belép a sötét házba és felkapcsolja, a villanyt meglátja a földön heverő ketchupos üvegeket. Leteszi, a táskáját majd összeszedi a szemetet és kitakarít. Megfőzi a vacsorát majd tanul. Hamarosan itt van a nyári szünet de Ryanéknak bele kell húzniuk mivel így nem fogják őket felvenni gimnáziumba.

Este 11 körül Nova megérkezik és csendben leteszi a cuccait és bemegy a konyhába. Felkapcsolja a villanyt és kinyitva a hűtőt magához vesz egy üveg ketchupot és némi sonkát, na meg sajtot. Lábal, becsukja a hűtő ajtót, míg szájából egy virsli lóg ki. Viszont ahogyan becsukja az ajtót Ryannel találja szembe magát, aki sima kék pizsamájában és elég morcos tekintettel áll előtte. Kezeit összekulcsolja és lenyugtatva magát sóhajt egyet. Nova gyorsan befalja a virslit és teli szájjal szól oda testvérének.

- Cuki pizsi. – Mondja kacsintva. – Hogy, hogy még ébren vagy? – Kérdi lepakolva a dolgokat az asztalra és enni kezd.

- Azt mondtad hamar itthon leszel. – Mondja Ryan leülve az asztalhoz. Nova nagyot harap, a sajtból majd megvonja a vállait.

- Tudod, hogy van ez... - Mondja teli szájjal majd ketchuppal leöblíti a sajtot. – Volt még egy két dolog, amit el kellet intéznem és hamar elszaladt az idő! – Mondja Nova nevetve.

- Neked is el kellene kezdened, tanulni, mert a végén nem fognak felvenni gimnáziumba. – Mondja aggódva Ryan.

- Én nem jelentkeztem gimibe! – Mondja Nova amire Ryan az asztalra csap és idegesen áll fel.

- Mi van? Hogy érted, hogy nem jelentkeztél? – Kérdi idegesen a hangját megemelve. Egyedül Novának mutatja ki az érzéseit, ami leggyakrabban a düh volt.

- Hát úgy hogy nem jelentkeztem. Így se járok be a suliba most minek mennyek máshova? - Kérdi Nova és elpakolja a megmaradt ételt. Nyújtózik egyet és visszafordul Ryan felé. – Neked van esélyed, hogy felvesznek, valahova míg nekem egy az egymillióhoz az esélyem ehhez. – Mondja és elindul ke a konyhából.

- Apa ennek nem fog örülni. – Mondja halkan Ryan. Nova meg áll és visszafordul.

- Ugyan Sans nem foglalkozik azzal, amit csinálok, sőt veled is csak azért foglalkozik, mert segítesz a kutatásaiban. – Mondja Nova amire Ryan ijedten felkapja a fejét.

- Honnan...

- Ugyan nincs olyan dolog, amiről nem tudok. – Mondja Nova félre nézve. Egy ideig kínos csönd ül ki kettejük közé majd Nova sóhajt egyet és megvakarja a tarkóját. – Sajnálom... Jelentkezek valahova. – Mondja de Ryan csak elmegy mellette és elindul felfelé a lépcsőn.

- A te életed azt csinálsz vele, amit akarsz. Az irodalom házid az asztalodon van. – Mondja Ryan majd eltűnik és csak az ajtaja csapódását lehet hallani.

Nincs senki, aki számon kérje a suliban történteket.

Nincs, ki veled örül egy verseny megnyerésekor vagy megvigasztal annak elvesztésekor.

Nincs ki meleg vacsorával vár haza.

Nincs, ki az első randi előtt megszorítja a vállad.

Nincs, ki megmondja szörnyek nincsenek az ágy alatt, és hogy ne foglalkozz senkivel hisz te tökéletes vagy.

Nincs ki szülinapodon azt mondja: Boldog szülinapot kicsim.

Nincs, ki jó útra tereljen így vár az árnyék.

És ezeket csak egyvalami idézi elő, ami pontosabban, akiket úgy hívnak, hogy Anya és Apa...