Ismét tükrök (Undertale) ~Befejezett~

4. Au

Hogy miért kísérletezik Sans? Miért akar kétségbeesve átjutni egy másik univerzumba? Egyszerű a válasz. Mert Tina ott van valahol. Viszont Sans egyedül nem tudd oda menni. Ryan örökölte anya képességét és Sans megpróbálja őt felhasználni arra, hogy visszahozzák Tinát. Míg Ryan egész hétvégéjét arra áldozza, hogy apjának segítsen, Nova a kanapén fekszik a plafon felé irányított lábaival és a feje lelóg a föld felé.

- Unalom~ - Mondja és átfordul hasra. Szép lassan „lefolyik" a kanapéról a földre és ott fetreng tovább. – Enni kéne valamit. – Mondja magának és feláll, majd a konyha felé veszi az irányt. Kiveszi a fagylaltot és egy hatalmas kanállal. Leül és nézni kezdi Mtt hírműsort, amiben jelenleg a divat a jelenlegi téma. Amint befalt egy egész doboz fagyit ismét csak fekszik, és nem tud mit kezdeni magával.

- Kell az izgalom vagy meghalok! – Mondja legurulva a kanapéról és a földön fekszik. Az ajtó nyitódik, amire Nova feltolja a felső testét. – Valaki megjött! – Mondja izgatottan és felpattan, majd az ajtóhoz szalad. ahogy kinéz Sansel találja szembe magát, aki elég meglepetten figyeli a lányt. Nova arcáról lefagy a mosoly. – Oh, csak te vagy? - Kérdi majd a választ se várva meg elindul a vissza a kanapéhoz és hátal, átdől a háttámláján és így a lába ismét a plafon felé néz.

- Milyen volt a napod? – Kérdi kissé zavartan Sans.

- Átlagos, olyan, mint eddig minden napom... unalmas. – Mondja Nova unott hangon.

- A testvéred egy ideig még dolgozni van, szóval kettesben vagyunk. – Mondja leülve Nova mellé Sans és a tarkóját dörzsöli.

- Meddig lesz a laborban? – Kérdi Nova megtörve a csendet amire Sans összerezzen.

- Honnan...

- Mindenről tudok. Mivel sok a szabad időm és unatkozok, sok mindenek utána nézek. – Mondja Nova vállat vonva.

- Akarsz harcolni? – Kérdi Sans a szemét Novára szegezve. Persze nem ádáz harcra kell gondolni, hanem egy kis erőnléti „edzésre" hasonlít inkább.

- Felőlem aztán. – Mondja Nova és unottan feláll, majd nyújtózkodni kezd. Sansel elmennek a közeli erdőbe és annak közepébe ahol egy hatalmas rét található. – Sans ki kezdi? – Kérdi Nova nyújtva egyet. Sans a földet nézi, mivel kicsit rosszul esik neki, hogy Nova sosem hívta őt apának.

- Majd én... - Mondja és a szeme közben kéken felizzik.

- Balról. – Mondja Nova és lép egyet jobbra mire balról a földből csontok jönnek ki. – Blaster! – Mondja és felugrik. Alatta egy fénycsóva halad el, amit a mögötte lévő Blaster lőtt ki. Amint visszaér, a földre felkap egy követ és érzelemmentes arccal nézi Sanst. – Most komolyan? Olyan kiszámítható vagy! – Mondja. Sans kissé ideges lesz. El teleportál. Nova öklébe fogja a követ majd megpördülve majdnem teljes erejéből elhajítja azt egy irányba. Pont fejen találja az ott felbukkanó Sanst, aki meglepetten esik a földre. Nova felé áll és sóhajt egyet. – Olyan unalmas vagy. – Mondja, majd elsétál. Sans furcsállva majd csalódottan néz Nova után.

Nova miután haza ér bemegy a szobájába és bekapcsolja a számítógépét. Egy ideig böngészik, az interneten majd berak egy zenét és elkezd kutakodni abban a bizonyos dobozban. Nemrég mikor belobozott a laborba talált egy dobozt Tina felirattal és az „kölcsön vette". Abban turkál, mígnem talál egy bőrkötésű kis könyvet. A kezébe veszi és felállva a földről lefekszik az ágyára. Kibogozza a spárgát, amivel le van zárva a könyv és kinyitja. Egyből felül az ágyon és meglepetten húzza végig a kezét a lapon, amin ez a felirat olvasható: UnderSwap.

- UnderSwap?

- Nova itthon vagy? – Hallatszik Ryan hangja Nova gyorsan felpattan, az ágyról berúgja a dobozt az ágy alá és a könyvet mivel Ryan belép, a szobába bedugja a háta mögé. – Apa mesélte, hogy jól megaláztad az edzésen. – Mondja Ryan és mosolyt erőltet az arcára. Belép az ajtón és sóhajtva egyet az ágyra ül. Nova a szekrényén lévő teljes alakos tükörnek dől és félre néz.

- Miért kerestél? – Kérdi végül reszketeg hangon.

- Miért csinálod ezt vele? - Kérdi Ryan Nova szemébe nézve. – Tudod, hogy nagyon sajnálja a történteket és azt is, hogy rengetegszer kért már bocsánatot is. Csak egyszer viselkedj, úgy mintha az apád lenne. – Mondja Ryan felállva az ágyról és közelebb megy Novához.

- Te ezt nem értheted. Miatta ment el anya. Én képtelen vagyok neki megbocsátani és nem fogadom el azt a tényt, hogy a lány vagyok. – Mondja Nova komoly arckifejezéssel. Ryan arcára düh ül ki. Két kezét Nova feje két oldalára teszi így a lány nem tud menekülni.

- Miért? Én meg tudtam neki bocsátani és hidd el, ha te is így teszel, végre érezheted milyen, ha van apád! – Mondja Ryan és próbál nyugodt maradni.

- Ez már soha nem lesz ugyan az. Soha sem fogom, apám ként szeretni törődj bele! – Mondja megemelve a hangját Nova. Ryan arcára most már a tényleges düh ül ki.

- Nem is értem, hogy lehetünk testvérek. Bárcsak máshova születél volna! – Mondja Ryan üvöltve a végét. Nova könnyes szemel, néz fel testvérére. Aztán dőlni kezd hátra. A tükör lassan elnyeli. De sajnos nem elég lassan. Mikor Ryan észreveszi, mi történik, megpróbál Nova után kapni, de hiába. Csak a tükröt fogja meg. Teljesen lefagyva térdel, a tükör előtt majd a szemeiben könnyek gyűlnek.

- Nova? – Kérdi majd sírva fakad. A testvére elment... elment,de senki se tudja hová.

Nova kezét az ég felé nyújtva fekszik a hóban. Szemeiből könnyek folynak ki, de elég hamar elállnak. Lassan felül és körbe néz. Két kezével átkarolja magát és feláll. Megpróbálja melegen tartani magát, de a lehelete egyre láthatóbb.

- Ryan? – Kérdi kicsit félve. - Ryan ez nagyon nem jó játék... - Mondja, de a szél süvöltésén kívül más nem hallatszik. Nyel egyet és próbálja összeszedni minden bátorságát. – Valaki van itt? - Kérdi üvöltve. Nem jön válasz, amire sóhajt és elindul. ahogy megy, rálép valami keményre és mikor lenéz, a kis barna könyvet látja meg. Felveszi és lesöpri róla a havat. – Legalább van valamim. – Mondja egy kis mosoly kíséretében. Felemeli maga elé és azt az oldalt tanulmányozza, amit otthon is.

- Te jó ég nem fagysz meg? – Hallatszik egy kissé magas hang. A kérdés jogos mivel Nova háromnegyedes nadrágban és sima egyszerű trikóban van. Leengedi a könyvet és elégé meglepődik.

- Sans? ... - Kérdi, majd visszanéz a könyvbe. ... Kék sál... Páncél... alacsony, mint Classic Sans... Tacot készít... Fel és lenéz. Hol az előtte állóra hol a könyvben írottakra tekint.

- Öhm... jól vagy? – Kérdi csípőre tett kézzel Blueberry.