Ismét tükrök (Undertale) ~Befejezett~

10. Érzelmek

Sans és Nova a nappaliban kártyáznak míg Papyrus megpróbálja elkapni Ryant.

- Nem kéne segítened neki? – Kérdi Sans egy újabb kártyát elhelyezve a kupacon.

- Ezt én is kérdezhetném. – Mondja Nova és úgyszintén lerak egy lapot. A konyhából csörömpölés hallatszik majd Ryan kiszalad nyomában Papyrusal és bebújik üldözője elől Nova mögé.

- Nova állíts le! – Kéri, amire Nova sóhajt egyet és feláll. Leporolja a ruháját és csípőre teszi a kezét.

- Na de Papy ez nem szép dolog! – Mondja, de nem veszi komolyan.

- Állj, arrébb te némber elintézni valóm van a tesódal. Elkapom és tömlöcbe zárom ahonnan nem fog hamar szabadulni. És ha eljön, az ideje megöl... - Nova megfogja Papy vállát, ami kizökkenti. Közelebb hajol és súg valamit a fülébe. Papy mintha ijedten nézne testvérére, aki semmit se értve dönti félre a fejét. Papy lelöki, magáról Nova kezét majd dühösen elmegy maga után becsapva az ajtót. Nova visszaül kártyázni és Sans is úgy tesz mintha nem történt volna semmi.

- Mégis mit mondtál neki? - Kérdi Ryan kíváncsian és leül Nova mellé.

- Emlékszel a Cox tesókra? Tudod, aki szekáltak téged alsóban! – Mondja, Nova miközben nem veszi le a szemét a játékról. – Ugyan azt mondtam neki, mint akkor annak a srácnak. – Mondja amire Ryan nyel egyet és végül elfekszik a földön.

- Haza akarok menni! – Mondja szenvedve. – Vajon mindenki jól van otthon? – Kérdi és oldalra fordul megtámasztva kezével a fejét.

- Bizonyára azt hiszik, hogy halottak vagyunk vagy valami hasonló. Mint ahogyan te azt hiszed, hogy Anya halott miközben nem. –Mondja Nova komor hangon.

- Igenis halott eddig nem élné túl apa nélkül! – Ül fel mérgelődve Ryan.

- Szerintem ez pont, hogy fordítva igaz. – Mondja Nova halkan.

- Hallottam ám! – Mondja Ryan összefont karral. – Miért utálod ennyire apát? – Kérdi Ryan felülve.

- És te miért utálod anyát? – Kérdi Nova semleges hangnemben. – Mindkettőnknek megvannak az okai és én se szoktam ilyeneket kérdezni szóval nem kell neked faggatnod engem! – Mondja, majd leteszi az utolsó lapját, amivel legyőzi Sanst. – Ennyi! Nyertem Cherry! – Mondja mosolyogva és két ujját felmutatja V jelezve.

- Cherry? – Kérdi Ryan. Sans csak kicsit elvörösödik, de nem szól semmit.

- Aha, olyan, mint valami kis cseresznye szóval... - Ekkor kopognak az ajtón. – Megyek! – Mondja Nova és felpattan. Ahogy kinyitja az ajtót nem áll ott senki. Elmosolyodik és kimegy, a ház mögé ahol a szellemek várják őt.

- Meghoztuk, amit kértél mester! – Hajol meg előtte a legújabb szelem és átnyújtja a tervrajzot.

- Késtetek az árnyak már rég itt vannak. De mindegy. – Mondja Nova és kinyitja a kis guriga lapot. Elkezdi olvasni Gaster írását és elmosolyodik. – Köszönöm pont erre volt szükségem. – Mondja, elégedetten majd visszazárja magába a lelkeket. Visszatérve a házba Papyrus épp megölni készül Ryant, aki kétségbe esve hívja Novát. Ő csak sóhajt egyet és testvére segítségére siet.

Este mindenki alszik míg Sans és Nova a kanapén ülve beszélget.

- Nem kéne aludni, menni? Kezdek álmos leni! – Mondja Nova a szemét dörzsölve. Feláll és elindul de Sans a csuklójánál fogva visszarántja.

- Ez mi? ... - Kérdi zavartan a lány csuklóját fogva.

- Öhm, mire gondolsz? – Kérdi Nova értetlenül. Sans ráteszi az egyik ujját Nova nyakára.

- Itt is... - Nova értetlenül nézi Sanst aki egyik kezét a lány mellkasára teszi. Aztán leesik Nována.

- A szívdobogásra gondolsz? – Kérdi félre döntött fejjel. Sans nova melleire dől hogy jobban halhassa azt de erre Noa elvörösödik.

- Az meg minek van? - Kérdi értetlenül Sans.

- Az mutatja, hogy élek... aszem. – Mondja Zavartan.

- Most gyorsabban ver. Az mit jelent? – Kérdi Sans.

- Hát azt, hogy erősnek érzem magam... vagy ha megijedek, ideges vagyok vagy meglepett. – Mondja zavartam Nova.

- És most miért ver ilyen gyorsan? – Kérdi Sans Nova arca elé emelve a sajátját. Nova lágyan elmosolyodik és átöleli Sanst aki lefagyva viseli.

- Azt hiszem azt, hogy... boldog vagyok? – Mondja amire Sans átöleli. Egymást ölelve alszanak el a kanapén és bár Nova eddig senkit sem engedett ennyire közel magához Ryanen kívül még is boldognak tűnik.

Másnap Ryan talál egy tükröt és menni szeretne, de Nova nem valami lelkes.

- Nova minden rendben? – Kérdi Ryan amire Nova összerezzen.

- Persze mi lenne a baj? – Kérdi Nova félre döntött fejjel. Ryan oda megy hozzá és mélyen a szemébe néz.

- Kérlek, mond el mi a baj! – Kéri kedvesen. Nova sóhajt egyet és egyik kezével átöleli magát.

- Én... jól érzem magam itt. Nem akarok elmenni! – Mondja a földet nézve.

- De muszáj mennünk! – Győzködi Ryan a testvérét.

- De... - Kezdi Nova de Ryanen látszik, hogy nem akar ebből engedni. – Oké menjünk! – Mondja beletörődve Nova. Ryan átlép a tükrön, de Nova tétovázik. Megjelenik mögötte Sans és megragadja a lány csuklóját.

- Kérlek ne menj. – Kéri reménykedve. – Szükségem van rád! – Mondja szomorúan. Nova a tükörre néz majd Sansre. Lassan kihúzza a kezét Sans szorításából és megrázza a fejét.

- Sajnálom... - Mondja és elkezd szaladni a tükör felé, de előtte pár centire, megáll. Hátra néz és a síró Sanst látja. Vissza egy és add egy puszit a fejére. – Még látjuk, egymást ígérem! – Mondja, és testvére után megy

Tudom nagyon rövid rész lett de mostanság nincs igazán időm írni :( De mindent bele adok :D mi legyen a következő állomás? Hallgatom a kívánságokat ;)