Ismét tükrök (Undertale) ~Befejezett~

5. UnderSwap (ahol elkezdődik...)

- Na, ne... ez nem lehet! – Mondja Nova és a fejét fogja, majd ismét a könyvbe néz és sóhajt egyet. Oldalára leengedve a könyvet megköszörüli a torkát. – Sz... szia, nem tudnál segíteni? Azt hiszem eltévedtem. – Mondja, Nova félre döntött fejel és mosolyog.

- Persze semmi akadálya! – Mondja Sans és elviszi Novát a lakásába, hogy felmelegedhessen. – Téged hogy hívnak? - Kérdi, miközben átnyújt egy kicsit nyúzott narancssárga pulcsit Novának.

- Nova. – Mondja, egyszerűen Nova majd belebújik a pulcsiba, ami szemmel láthatóan nagy rá. – Téged? – Kérdi, bár már tudja a választ.

- Én vagyok a szuper fantasztikus Sans, aki megvédi a gyengéket a bajtól és a fájdalomtól és...

- Aszta ez elképesztő. – Mondja Nova szemét forgatva.

- Nem vagy éhes? Gyorsan összedobok egy Tacot ha kérsz. – Mondja Sans és szemében kék csillagok jelenek meg.

- Ugyan már az a legkevesebb hogy én csinálok neked valamit. – Mondja Nova mosolyogva. – Merre találom a konyhát? – Kérdi amire Sans kissé félve, de megmutatja neki.

- Biztos, hogy ne segítsek? – Kérdi Sans mire Nova becsapja az ajtót.

- És nem leskelődj! – mondja Nova.

- Oké... - Mondja Sans majd meghallja, hogy nyílik a bejárati ajtó és kimegy. Nova eközben a konyhában kinyitja a hűtőt és elkezd felaprítani egy két virslit. Felteszi pirulni, de nem, teszi, túl nagyra a lángot majd idegesen kezd el fel s alá mászkálni a konyhában.

- Te jó ég. Ez nem lehet igaz. – Mondja egy pillanatra megállva. Ledobja a könyvet az asztalra és azt tanulmányozza. – Ez... ez... állat! – Csillan fel a szeme. – Elképesztő. Ha minden igaz, ami itt van, akkor rengeteg világ van még. – Mondja és magához öleli a könyvet és megpördül. – Nem lehet ekkora mázlim. – Mondja nevetve. – Valami ég? – Kérdi, a levegőbe szagolva majd megszólal a tűzjelző. Visszafordul és elkezd minden fele kapkodni.

Eközben a nappaliban Sans é Papyrus beszélgetnek és csak a csörömpölésre figyelnek fel.

- Ez meg mi volt? – Kérdi Papyrus testvérére nézve.

- Van egy látogatónk és azt mondta csinál hálája jeléül valamit vacsira. – Mondja Sans mosolyogva, de ekkor mintha valami robbanás hallatszana. – Oké, szerintem nem ártana rá nézni. – Mondja Sans és elkezdenek szaladni a konyha felé, de annak az ajtaja zárva, van, pontosabban el van torlaszolva.

- Nova minden rendben odabent? – Kérdi Sans aggódva.

- Persze nincs baj csak izé... - Ekkor az ajtó kirobban, de valami visszahúzza a helyére. Papyrus szeme narancssárgára vált és idegesen közelíti meg a konyhát. Az ajtó kidől és Nova ott áll kezében a tállal előtte pedig egy Blaster lebeg lövésre készen.

- Papy mit csinálsz? - Ugrik Nova elé Sans. Papyrus visszavált és semmit se értve néz a kicsit fekete lányra.

- Ez aztán a jó kezdés. – Mondja nevetve Nova. - A kaja kész a konyha romokban... sajnálom. – mondja Nova nevetve. Sans egy idő után Novával együtt nevet de Papyrus nem tudja figyelmen kívül hagyni, hogy Nova szinte elégette a kedvenc pulóverét.

A vacsora meglehetően finomra sikeredet de Sansnek el kellet mennie egy gyűlésre így Nova és Papyrus kettesben maradtak a házban. Papyrus a szobájában van és gondolkodik azon vajon honnan jöhetett Nova, de ekkor kopognak az alapból nyitott ajtaján.

- Kip-kop. Bejöhetek? – Kérdi Nova kedvesen. Papyrus csak morog. – Ezt igenek veszem, ha nem baj. – Mondja Nova és belépve az ajtón leül az ágyra.

- Hé, mit képzelsz...

- Nyugi nem vagyok ellenség. – mondja Nova vállat vonva. Eldől az ágyon és Papyrus felhúzza a lábait magához és az ágy egy távolabbi felében üldögél tovább. – Tudod szerintem nem pont egy Blasterel kell kezdeni egy barátságot. – Mondja Nova félre nézve és kicsit körbe néz. – Mielőtt megkérdeznéd ésszerű magyarázatom van arra, hogy honnan tudom, hogy hogyan hívják. – Mondja Nova és Papyrus aki alapból már nyitotta a száját, hogy feltegye a kérdést összefont karral dől a falnak. – Sok mindent tudok, amit már nem. – Mondja Nova miközben felül. – De nem szeretek rosszban lenni senkivel még akkor, sem ha ő egy szörny. – Mondja, és sóhajtva kezet nyújt. – Legyünk barátok oké? – Kérdi mosolyogva.

- Mi bajod a szörnyekkel? – Kérdi Papyrus és jó erősen megszorítja Nova kezét. Nova mosolyog, majd kinyitja a szemét, amik vörösen izzanak. Papyrus ijedtében hátra akar ugrani, de Nova túl erősen, szorítja a kezét.

- Csak szimplán halottnak akarom látni őket... Akkor majd később Papy! – Mondja, Nova normális hanggal miközben kiugrálgat, az ajtón le a földszintre ahol lefekszik a kanapéra.

...

Ryan idegesen összetörte az üveget, amiben eltűnt a testvére és most a laborban próbál magyarázatot találni.

- Nem lehet... nem veszíthetem el! – Mondja, és szintemindent lelök az asztalról és kicsit lihegve támasztja meg magát rajta. A fejétfogja, és nem érti mi történt... miért történt. Egyedül abban a kis szobában ég avillany ahol ő van. Sans azt hiszi, hogy Nova egyszerűen bandázik míg Ryanegyik barátjánál alszik. Elmegy a következő kis helységbe és felcsapja avillanyt. Egy hatalmas tükröt foglal helyet ebben a helyiségbe. Kissé dühöstekintettel áll meg előtte és ráteszi az egyik kezét.

- Kérlek... - Mondja, amire az üveg mintha enyhén izzani kezdene. ~Ryan...~ Hallatszok elég halkan Nova hangja. Ryan keze elkezd átmenni az üvegen. Ryan nem ijed meg, hanem Nova hangját követve beleveti magát a tükörbe. Amint átér, a hóban találja magát.

- Nova kapd el... - Hallatszik nem messze egy hang. Ryan felpattan és a doktori köpenyét elhajítva kezd teljes erejéből futni. Nevetés és lábak zaja lesz egyre jobban halható. Aztán kiér egy kisseb rétre ahol a szörnyek „buliznak" Egy frízbit dobálnak, de valaki néha felkap egy hógolyót és azt dobja tovább.

- Ez nem ér Nova te csalsz! – Mondja Monster Kid amint épp elszalad. A rét közepén lévő sziklán megjelenik Nova amint egy rá hatalmas narancssárga pulóvert viselve ugrik barátjára és a kezében lévő havat a fejére dörzsöli.

- Vesztettél. – Mondja, Nova nevetve majd elengedi a nevető Monster Kidet.

- Nova... - Mondja szinte sírva Ryan. Nova felnéz, de mire feleszmél Ryan a nyakába ugrik és ledönti a lábáról. Együtt esnek el a hóba. – Annyira sajnálom. – Mondja Ryan sírva.

- Ryan? – Kérdi meglepetten Nova majd mosolyogni kezd és megöleli testvérét. – Késtél... - Mondja, majd a hóba nyomja Ryan fejét.

- Nova! – Mondja Ryan dühösen és az épp elszaladó Nova után iramodik. Mindenkit figyelmen kívül hagyva játszanak majd a többiek mintha semmi furcsa nem történt volna, ismét folytatják, amit elkezdtek. Aztán egy alkalommal Ryan és Nova egymás mellet fekszenek a hóban és lihegnek. Nova szemeibe könnyek gyűlnek.

- Köszönöm, hogy eljöttél... – Mondja és megtörli a szemét. Ryan megfogja Nova kezét és elmosolyodik.

- Sosem hagylak, magadra többet ígérem. – Mondja, amire Nova megnyugszik. Végre ismét együtt vannak. Ryan és Nova... ketten az elvárások és a világ ellen.