Óvatosan eldönt az ágyra, és felém magasodva, csókokkal kezdi behinteni az arom összes szegletét. Lejjebb halad, és a nyakamat forró puszikkal halmozza el, amit egy apró nyögéssel díjjazok. Beletúrok a szöszi puha tincsei közé, miközben lehunyom a szemeimet. Lassan elkezdi levenni rólam a fehér blúzomat és...
Zihálva érbedek fel huszonnegyedike reggelén, kiszakítva magamat ebből a fura álomból. Megdörzsölöm az arcomat, és próbálom kiverni a fejemből a történteket, és a mai napra kezdek koncentrálni. Első sorban be kell csomagolnom az ajandékokat, amiket tegnap vásároltam. Aztán le kell mennem apámnak segíteni valami karácsonyi vacsorát összedobni, ugyanis ma délután látogatnak meg minket édesapám szülei, szóval még a háznak is rendbe kell lennie. Utána pedig természetesen jöhet a szokásos készülődés, hogy viszonylag normálisan nézzek ki hat órára.
Szóval leülök a földre és előveszem a csomagolópapírokat meg a masnikat. Elsőnek apa ajándékát csomagolom, ami egy parfüm. Nagyszüleim mindenféle konyhával kapcsolatos dolgot kapnak tőlem. Chloe pedig egy új púdert, mivel ugye eltörte nem rég az övét, meg különböző sminkeket válogattam össze neki, amiről már hetek óta ábrándozik. Végső sorban, gondoltam a srácoknak is veszek valami apróságot. Michaelnek könnyű volt, ugyanis találtam egy limitált kiadású hajfestéket az egyik boltban, így gondoltam ennek biztos örülne. Calumnak csináltattam egy bögrét amire "I love myself" feliratot rakattam. Aztán Chloe felvetette Ash ajandékának azt az ötletet, hogy vegyek neki dobverőt, mert mindig széttöri, és vehet mindig másikat. Aztán ha már ott voltam a hangszerboltban, nagyon elgondolkodtam Luke ajandékán is, hogy vegyek-e neki, vagy ne. Végül az igenre esett a választásom és megvettem neki egy fekete gitárpengetőt, amibe valami személyeset szerettem volna belegravíroztatni. De mivel semmi olyan nem jutott eszembe, főleg most, hogy nem vagyunk annyira jóba, ezért csak a neve került rá. Ha nem örül neki, akkor így járt, nem igazán fog izgatni. Miután kész lettem az első feladatommal, lecammogok a konyhába, hogy segítsek apának.
- Na, mit csináljak? – támaszkodom le a két kezemmel a konyha pultnak.
- A krumplit megpucolhatnád – mosolyog rám kedvesen apa, én pedig neki látok megtisztítani a krumplikat.
~
- Oké, apa, én nem tudom felrakni egyedül a fára a csúcsdíszt! – nyújtózkodok a létráról, de még mindig nem sikerül elérnem a fa tetejét.
- Mindjárt megyek! – kiált ki apa az ebédlőből, én pedig tovább szítkozódom magamban.
- Apaaa! – ordítom el magam újra.
- Megyek már! – jön ide hozzám és segít felrakni a csillagot.
Mikor ez kész, gyorsan felmegyek a fürdőszobába. Begöndörítem a barna tincseimet, és aztán kezdek el sminkelni. A ruhaösszeállításom egy sima fekete farmerből és egy egyszerű de szép blúzból áll. Pont kész leszek, amikor meghallom lentről mamáék hangját. Egy apró mosolyt varázsolok az arcomra és úgy köszöntöm őket.
- Oh, Mackenzie, drágám, de megnőttél! – csodálkozik el nagyanyám, és utána megölelget.
Tíz perc múlva már mind a négyen az asztalnál ülünk és boldogan beszélgetünk, miközben felfaljuk az összes finomságot az asztalról. Egyedül nekem nem annyira felhőtlen a kedvem. Anyán jár egész végig az agyam, de aztán ez teljesen elterelődik Luke felé. A csengő üti meg a füleimet, és én meg kihasználva az alkalmat, pattanok fel a helyemről.
- Majd kinyitom én! – jelentem ki és kimegyek az ebédlőből, az ajtóhoz sietek.
Kinyitom, és egy fekete kabátos fiú áll előttem. Nem igazán tudom kivenni az arcát, mert egy kapucni takarja azt. Lassan a kezeivel leveszi a zavaró ruhadarabot, ezért rálátást kapok az arcából.
- Mit keresel itt? – fúrom a tekintetemet az övébe, de ő meg sem szólal, hanem engem kémlel. – Luke? – ejtem ki lassan a nevét.
A szőkeség egy hirtelen mozdulattal átkarolja a derekamat, és az ajkait az enyémekre nyomja, ezzel egy forró csókban részesítve engem. Annyira gyorsan történnek az események, hogy fel sem bírom fogni, hogy Luke itt áll előttem és az én ajkaimat falja.
- Luke... Mit szeretnél? – tolom el lassan magamtól és félve nézek fel a kék szemeibe.
- Mondtam, hogy meg kell beszélnünk valamit – ejt egy halvány vigyort, amitől nekem is mosolyogni támad kedvem.
- Mondd akkor – nyelek egy aprót és várom, hogy kimondja amit akar.
- Legyél a barátnőm, Mackenzie – jelenti ki halkan, amitől egy pillanatra megáll a szívem.
- Luke, nem tudom, hogy ez jó ötlet lenne – nyögöm ki, mivel jelenleg csak ez jut eszembe.
- Nem tudom ki volt az a csaj a jégcsarnok előtt! De ha ismerem is, akkor tuti még akkor ismerkedtem meg vele, amikor még nem is ismertelek téged – kezd el magyarázkodni, de én az mutató ujjamat az ajkára tapasztom, hogy most maradjon csendben egy picit.
Behúzom halkan a házba, és felmutatok a szobám felé Luke-nak, hogy menjen fel, mert én csak kicsit később megyek utána. Bemegyek apuékhoz, hogy eltereljem a figyelmüket.
- Ki volt az? – érdeklődik apa, én pedig gyorsan kitalálok valamit.
- A postás – vágom rá.
- A postás? Ilyenkor nem is dolgoznak! – kezd el akadékoskodni nagyanyám.
Megvonom a vállaimat, majd gyorsan lerázva őket, felmegyek a szöszi után. Belépek a szobámba és bezárom az ajtómat.
- Oké – fújom ki a levegőt, miközben Luke elé állok. Értetlenül felvonja a szemöldökét.
- Mi oké?
- Leszek a barátnőd! – mosolyodom el szélesen, mire a szöszi a derekamnál fogva felkap és hosszasan megcsókol, amit természetesen viszonzok. Átkarolom a nyakát, hogy még közelebb húzhassam magamhoz. – Amúgy.. lenne.. egy kis.. – mondom az apróbb csókok között. – Meglepetésem – fejezem be.
Luke lerak a talajra én pedig megfogom az asztalomról a kis dobozkát, ami a pengetőt tartalmazza. A szöszi kezébe nyomom.
- Boldog karácsonyt! – mondom, mire ő kibontja, és kiveszi az apró tárgyat. Elmosolyodik, és egy újabb csókot nyom az ajkaimra.
- Köszönöm! – suttogja bele a fülembe, amire beleremegek. Lehunyom a szemeimet és szorosan magamhoz ölelem. Azt hiszem, újra és újra beleszeretek Luke Hemmingsbe. Napról, napra, egyre jobban.
Höhö, szóval..
Ezzel a résszel kívánok minden kedves olvasómnak boldog karácsonyi ünnepeket! Tudom, kicsit hamarabb rakom ki, -és még nincs is karácsony- de ez mind ivytrashhh -nak köszönhető, ugyanis addig nyaggatott míg bele nem egyeztem, hogy akkor ma kirakom az újabb részt!^^ Remélem, hogy elnyerte a tetszéseteket.😏
Xx, B.
BẠN ĐANG ĐỌC
wherever you are ↳ lrh | ✓
Fanfiction"ha az elválás ilyen iszonyú kín, jobb lett volna, ha sosem találkozunk." [befejezett] brabesz©2016