Szerelem vagy szenvedély? -Szalai Ádám Fanfiction- |Befejezett|

(III.) 4. rész

*Dobrossy Réka*

Balázs egyre vadabbul falta ajkaimat, egyre szenvedélyesebben csókolt. Elkezdett tolni a kanapé felé, majd ott az ölébe ültetett. Kezét pólóm alá vezette, és elkezdte felfelé húzni. Ekkor egy gyereksírást hallottam az emeletről.

Ekkor ébredtem rá, hogy mit tettem. Vagyis mit készültem tenni. Felrohantam az emeletre, Hanna szobájába, és megállapítottam, hogy pelenkacserére van szüksége. Mikor ezt elvégeztem vörös fejjel mentem vissza Balázshoz, aki már akkor cipőben és egy dzsekiben várt rám.
-Figyelj, Réka, most el kell mennem, de holnap még visszajövök. Nem akartalak búcsú nélkül itthagyni- mondta, majd megölelt. Mielőtt kilépett az ajtón még visszafordult, és egy puszit nyomott az arcomra. Miután becsuktam a bejárati ajtót nekidőltem, és végig simítottam azon a területen ahová előbb az ajka ért. Elképzeltem puha ajkait az enyémeken, és azt, hogy mi lett volna, ha a lányom nem kezd el sírni.

Mi ütött belém? Miért álmodozok ajkairól érintéseről?

Aztán eszembe jutott egy másik probléma... Ádám még mindig nem tudja, hogy ő pontosan milyen ,,hozzátartozója" Hannának... És beszélnem kell vele.

Úgy döntöttem felhívom, hátha átjönne, és megbeszélnénk ezt.

Csörög...csörög... Míg végül egyszerűen leteszi! Ezt nem hiszem el!
Megint próbáltam, ezúttal felvette... Csak nem ő.

-Tessék?- szólt bele egy magas női hang. Lili...

-Szia Lili, Ádámot keresem- mondtam határozottan, tudtára adva, hogy nincs kedvem hozzá.

-Sajnos nem ér rá, éppen zuhanyzik- mondta nyávogós hangján a telefonba. Még nincs farsang, hogy macskát játsz...

-És ha végez oda tudnád adni- kérdezem idegesen

-Hmm... Lássuk csak... Nem! És ne zaklasd a pasim!- mondja, és lecsapja a telefont. Akkor ott rohadj meg...

-Inkább te ne zaklasd a gyerekem ,,apját"!- kiabálom, de tudomásul, hogy hiába.

Mi az, hogy a pasija? Hogy értette? A Lili-féle pasija... Vagy komolyan a pasija?

Gondoltam rá, hogy megkérdezem Balázst, de azok után, hogy szerelmet vallott kinek lenne szíve egy másik pasiről kérdezni őt? Magamnak kell kiderítenem amit tudni akarok, és már meg is van, hogy hogyan.

Elmentem a konyhába főzni egy kis teát, hátha lenyugszom.

Feltettem a vizet forrni, és amíg vártam rá, addig kerestem magamnak egy bögrét. Ekkor hallottam, hogy halkan nyílik a bejárati ajtóm. Összerezzentem és meghűlt ereimben a vér. Most mit csináljak? Az első kezem ügyébe kerülő tárgyat megtagadtam, ami egy kés volt...

Rájöttem, hogy ha betörő, akkor előbb halok meg az által, mint ő. Úgyhogy a kezembe vettem egy serpenyőt, és azzal a kezembe vettem utamat a nappali felé.

Amint beléptem oda, és megláttam támadómat, vagyis pontosabban támadóimat, megnyugodtam. A kanapén Balázs és Ádám ültek.

Amint kiléptem és meglátták kezemben a serpenyőt, mind a hárman egyszerre röhögtük el magunkat. Nem kellett mondanom, hogy mi történt, tudták maguktól. Meg amúgy a serpenyő manapság nem a legdivatosabb kiegészítő...

Visszatettem a fegyveremet a helyére, és a fiúkhoz mentem a nappaliba. Addigra Ádi áttelepült a fotelba, én Dzsudzsi mellett foglaltam helyet. Ez a szituáció kicsit olyan volt, mintha mi lennénk Bazsival a szülők, Szala pedig a csintalan kamasz, aki rossz fát tett a tűzre.

-Na, miért hívtatok ide?- kérdezi Ádi, mikor kezdett feszültté válni a csend. Sejtettem mi volt Dzsudzsák szándéka... Nem akarta, hogy egyedül mondjam el. Olyan cuki...

És akkor elmeséltük neki ezt az egész apaság-dolgot. Felváltva mondtuk neki az információkat, mintha csak egy forgatókönyvet olvasnánk. Mondandónk befejeztével ránéztem Ádámra, és vártam a reakcióját. Tekintetéből mindent ki tudtam olvasni...

Sziasztok! 😊
Meg is hoztam a következő részt 😏
Vajon mit reagál Ádám? Örülni fog, esetleg szitkozódni?
Ui.: A Chatcsoportunkba továbbra is lehet ,,jelentkezni". 😊
Remélem tetszett nektek a rész💖
Ui.: Mire másra való a rajz óra, ha nem írni?😂

xoxo Dóri          2017.01.25.