Damn Badbabe [Magyar fordítás]

26.rész

Odaintegettem Chasehez és megpróbáltam elmagyarázni neki, hogy mindjárt jövünk és Ash után tipegtem.   

-Miért tartod Chaset olyan különlegesnek?-kérdezte hirtelen, de nem nézett rám.

-Kedves, vicces, jól néz ki, okos, sportos...-kezdtem, miközben sokatmondóan pislogtam rá.

-Szóval pontosan olyan, mint én-vigyorgott.

-Nem, mert ő nem provokál, nem közönséges és idegesítő, mint te!-nem hagytam magam megtéveszteni.

-Igaz. De nem is ad kontrasztot neked. És velem jobban érzed magad.

Megérkeztünk a főépülethez, mire Ash elindult a férfi öltözőkhöz, hogy kihozza a szekrényéből a telefonját. Oda nem tudtam volna bemenni. 

-És mit akarsz ezzel mondani?-kiáltottam utána, de nem hiszem, hogy meghallotta volna. De mit akart ezzel mondani?

Igaza volt. Ash valahogy mindig rávett arra, hogy megugorjam a harátaimat. Valóban kontraszt adott nekem. Kihívott engem engem. És be kellett vallanom, hogy ez egy kicsit tetszett nekem. Talán még jobban is egy kicsinél. 

Ennek ellenére sem volt ennek semmi értelme. Miért akarta ezt velem megértetni? Hogy ezzel belássam, hogy Chase nem az igazi nekem? Ash viszont igen? Annak ellenére, hogy a nővéremmel együtt volt? Vagy csak meg akarta mutatni nekem, hogy jobbat is találhattam volna Chasenél? 

A számat rágtam a gondolataimba merülve, mikor Ash újra visszahozott a világomból.

-Csíz!-kiáltott, majd csinált pár fotót rólam a telefonjával.

-Ahj, te idióta, töröld ki őket!-mondtam idegesen és megfordultam.

Ash megállt mellettem és képeket lőtt a parkról.

-Most komolyan Ash, mit akarsz ezzel mondani?

-Mivel?

-Tudod, hogy mivel!

-Csíz? Nem ismered ezt a kifejezést? Igazából az angol sajt szóból jön, de annyit jelent, hogy...

-Ash fogd be-motyogtam és láttam a szemem sarkából, ahogy elvigyorodott. Előrementem és mikor megérkeztünk a pokol csúszdájához, láttuk, hogy Chase még mindig csak várakozott.

De nem egyedül. Egy barna hajú szépséggel kezdeményezett beszélgetést, aki vadul gesztikulálva mesélt neki.

-Hmm-jött Ashtől, majd belenyomta a telóját a kezembe-Kell egy fotó, ahogy az egyikünk lecsúszik a csúszdán. És a csúszdában. És mivel te már gondolatától is beszarsz, ezért elvállalom ezt a hős tettet. Bár rólad viccesebb képek készültek volna. De mindegy, csinálhatod te a fotókat (normálisakat) és én pedig szórakozhatok tovább-erre elindult, de egyszercsak megállt-És ha szeretnéd, kémkedhetek a herceged és az ő új hercegnője után.

-Menj már innen-mondtam mogorván és ellöktem a csúszda lépcsője felé. Nagyon kíváncsi voltam ki lehetett az a lány, mert még soha nem láttam. Chase viszont ugy tűnt, hogy nagyon is ismeri. Kettőjüket bámultam és hirtelen egy fura érzés keletkezett a hasamban. Ez nem féltékenység volt, mert nem voltam valami féltékeny típus. De az biztos hogy elégedetlenség volt. Mert szerelmes voltam Chasebe? Vagy csak mert illetlennek tartottam, hogy nem velem szórakozott, miközben egy randink volt? Csak az egész figyelmét magamnak akartam? Ennyire egoista voltam? Vagy csak ennyire szerettem Chaset?

Istenem egyszerűen nem tudtam. 

Frusztráltan Ash mobiljára néztem és elő akartam készíteni a fotózáshoz, mivel a lány Chase előtt épp beült egy fánkba. Úgy látszik a problémát megoldották. 

Ashnek furcsa módon nem volt jelszava, szóval minden titkát megleshettem, gondoltam vigyorogva. Meglepődtem, mikor megpillantottam a hattérképet.

Mi a pokolért volt ez a háttérképe?!

A gyermekkori kép volt Brookeról és rólam, ami a hűtőnkön lógott. Az, amin egy gyönyörű fogszabályzót hordok. Még csak Brooke sem nézett ki valami aranyosan. Összeráncolt homlokkal néztem fel a lépcsőre, ahol Ash a gondolataiba merülve a terepet szemlélte. Aztán felém fordult és engem bámult. 

Basszus, lebuktam.

Csak hülyén nézett rám, majd Chase felé mutatott, aki épp a fánkba ült bele.

Fotók, gyorsan fotók!

Pont sikerült bekapcsolnom a kamerát, mielőtt elindult volna. Vagy száz képet csináltam és csak remélni tudtam, hogy legalább egy rendes kép lett. Átnéztem őket, mikor Chase odajött hozzám.

-Na milyenek lettek?-kérdezte, mint egy kisfiú.

-Lássuk csak, ez itt...

-Akkor holnap Chase!-szakított félbe a barna, majd Chasere kacsintott és seggrázva elment mellettünk.

-Igen, holnap-kiáltott vissza neki, miközben utánabámult. Én csak néma maradtam és mint egy hülye, úgy meredtem rá. Ez meg mi volt? Chase láthatólag megérezte a tekintetem, mert kissé elpirult.

-Ő Jane volt, egy régi barátom. Kb egy éve nem láttam-magyarázta, de semmit nem mondott a holnapi találkáról. Talán Ashnek tényleg utánuk kellett volna kémkednie!

Apropó Ash. Újra a csúszda felé fordultam, csak hogy biztos legyek benne, hogy ő a következő. Chase tekintetét ignoráltam, miközben felkészültem, hogy lefotózzam Asht.

-Csak jók vannak, nem?-kérdezte magabiztosan kicsivel később, mikor csuromvizesen odajött hozzánk és a vállam felett áthajolva megnézte a képeket.

-Mindig-mondtam kifejezéstelenül és visszaadtam neki a telefonját-Várj!-ekkor eszembe jutott valami. Megfogtam Ash telóját és odaadtam Chasenek-Csinálj gyors egy képet rólunk a cikkhez-Amire Chase képes, arra én is képes vagyok.

Asht arrébb húztam, megfogtam a karját és átdobtam a vállamon, majd egy óriási vigyort festettem az arcomra. Chase zavarodottan figyelt, Ash pedig csak kérdőn nézett rám. Én meg mindig csak vigyorogtam, hogy megértessem Ashel, hogy kibaszottul utánoznia kéne, amit csinálok. Végre leesett neki, ezért direkt jó szorosan magához húzott és ő is egy fülig érő mosollyal bámult a kamerába.

-Jéghideg vagy. És ne játszd túl, te tökfej-probáltam még mindig mosolygó szájjal mondani. Nagyon közel voltam Ashhez. TÚL közel. Egymáshoz értünk. Anélkül, hogy ruhák lettek volna rajtunk. De a hideg vízcseppek ellenére, egy belső melegség áradt belőle, ami megnyugtatott. 

-Minden percét élvezem-jött tőle ugyanolyan gátlásosan, mint tőlem, majd még közelebb húzott magához és megsimogatta a hajam, mire Chase azt javasolta, hogy harminc fotó bőven elég lesz rólunk. 

-És most irány a River Rafting!-kiáltottam, miközben megpróbáltam kisimítani a hajam és elmentem a fiúk mellett.

-Mindjárt jövök-hallottam Asht motyogni, mikor eltűnt a főépület be, hogy visszavigye az IPhoneát.

-Minden oké?-kérdezte Chase rögtön.

-Persze. Mi baj lenne?

Erre csak megvonta a vállát.

Chase már évek óta próbálkozik nálam. De időközben azért volt néhány barátnője. Miért változott volna hirtelen bármi is? Csak olyan voltam neki, mint egy trófea? Csak testileg vonzottam? Vagy pont az ellentéte - barátilag?

Ez megőrjített!