Damn Badbabe [Magyar fordítás]

20.rész

Iskola után a könyvtárban. Ezt mondta.

Kinyitottam az ajtót és körülnéztem, hogy megtaláljam őt. Minden folyosón ő utána keresgéltem, de nem találtam sehol. Tovább ballagtam a kanapékhoz, de ott sem volt. Bosszantva felsóhajtottam. Ha megint húsz percig megvártat, én...

Egyszerűen csak elolvasok egy könyvet közben. 

Céltudatosan jártam a sorokat, hogy találjak egy jó könyvet. Mikor felfedeztem a szép könyvborítót, egy mosoly kúszott az ajkaimra. Alice csodaországban Lewis Carroll-tól.

Minden alkalommal, mikor itt voltam, olvastam egy kis részt belőle, így lassan, de biztosan haladtam vele. Már több klasszikust olvastam ki ebből a sorból. Nekem a klasszikusok egyszerűen különlegesek voltak. Nem csak azért, mert általános műveltségek, hanem mert szerettem a beszédet benne, ami a mostanitól eltér egy kicsit. Jó, néha tényleg nagyon nehéz volt megérteni, de pont emiatt vonzódom hozzájuk. Meg tudtam erőltetni a fejecskémet és nem volt olyan érzésem, hogy csak badarságokat olvasok.

Persze közben semmi ellenvetésem nem volt egy jó kis románhoz. 

Kinyitottam a 113. oldalon és elkezdtem ott továbbolvasni, ahol utoljára abbahagytam, mikor a szemem sarkából mozgást észleltem. Odafordítottam a fejem és a könyvespolcok és a fal között egy kezet pillantottam meg túl ismerős tetkókkal. Mi a rákot csinált Ash?

Hangosan becsuktam a könyvem, visszaraktam a helyére és odamentem az én kedvenc személyemhez, aki háttal neki volt dőlve a polcoknak és egy könyvben volt elmélyülve. Lábujjhegyre álltam, hogy a vállai felett megláthassam mit is olvasott. 

Alice csodaországban. Hmm.

-Egész nap itt akarsz bujdosni?-kérdeztem váratlanul, mire ő olyannyira megijedt, hogy idáig hallottam, ahogy a szíve kihagyott egy ütemet. 

-Hülye vagy?-támadt rám és csukta be könyvét.

-Ja és szép könyv-jegyeztem meg édesen. Az még oké, hogy én ezt olvastam, de Ash? A rosszfiú? Na ja...Nem igazán passzolt, nem?

-Csak mert te soha nem olvastál klasszikust-morogta, majd visszahelyezte a könyvet pont az a kiadás mellé, amelyik az előbb még az én kezemben volt. 

-Igaz, egyet sem hagytam ki-mondtam vállat rántva, majd a kanapékhoz sétáltunk-Mit csináltál egyáltalán a polcok mögött?-akartam tudni, miközben leültem a csúnya sárga párnára. 

-Ott nem zavar senki. Normál esetben-Ash leült mellém és éreztem, ahogy a kanapé besüllyedt. 

-Persze, mivel ott nem LÁT senki, te idióta. Volt egy megállapodásunk!-erre elővettem a MacBookomat.

-Bocs, nem vettem észre, hogy már ilyen késő lett.

-Mondjuk az Alice csodaországban eléggé le tudja kötni az embert-ugrattam tovább.

-Mindenesetre jobban, mint a te cikked!

-Én azt mondom, hogy előbb el kéne olvasnod a cikkemet, mielőtt kritizálni kezded-válaszoltam és odaraktam a laptopom az ölébe, amin már megnyitottam a cikkemet. 

Ő is elővette a táskájából a laptopját, megnyitotta a dokumentumot, majd odatartotta nekem. 

-És te is elolvasod az enyémet. Azzal biztosan jobban fogsz szórakozni-tette szemtelenül hozzá. Szó nélkül elvettem tőle a laptopot és elkezdtem olvasni. Az első bekezdést már ismertem. Mikor készen voltam, még egyszer elolvastam a cikket. 

Meglepődtem. És hozzá kell tennem, hogy pozitív értelemben voltam meglepődve. Tényleg értett az íráshoz. De honnan tudta ezt hirtelen??

-Szóval vagy extrém lassan olvasol vagy annyira tetszik a cikkem, hogy nem bírsz elszakadni tőle-idegesített tovább.