Damn Badbabe [Magyar fordítás]

42.rész

-Szedjétek már össze magatokat bazdmeg!-állt fel ordítva a mellettem levő Matt, közben pedig vadul mutogatott a kezeivel. Több volt, mint elégedetlen az iskolai futballcsapat teljesítményével. Szörnyűek voltak. Az ellenfelek teljesen átvették a vezetést.

-Annyira lefogom őket fújni a cikkben!-sziszegte Matt, miközben visszaült. Körülöttünk ugyanúgy negatív beszólások voltak hallhatóak. Aznap este elég sokan jöttek el megnézni a meccset, ami inkább a jó időnek volt köszönhető, mintsem annak, hogy márcsak két hazai meccs volt az év vége előtt.

-Szerinted ettől majd valami szupererőt kapnak?-biccentettem neki.

-Nem, de talán megmozgatnák egy kicsit a seggüket-morogta, majd beletúrt a fekete fürtjeibe. Elnevettem magam, majd beleharaptam egy jóóóó nagyot a hotdogomba, aminek a felét bevettem a számba, mikor szemkontaktust nyertem két nagyon kék szemmel. 

Szent ég, ez most olyan kínos volt, mint mikor az ember banánt eszik és épp egymásra néznek valakivel. 

Gyorsan leharaptam, majd csak rágtam és rágtam és megpróbáltam ignorálni Asht, aki egy-két sorral előttem ült jobbra. Eddig még észre sem vettem őt. Kíváncsian újra felé pillantottam, hogy megnézzem kivel volt itt.

Don. Hát jó. Végülis egy osztályba jártak.

Kicsivel később sípoltak a félidőt jelezve, mire Matt sóhajtozva felállt.

-Hozok popcornt magunknak-motyogta, majd átgyömöszölte magát rajtam.

-Hozol egy kólát nekem?-kérdeztem édesen.

-Neked mindent, Sadie!-ordította még vissza a válla felett, miközben a tömegben próbált előrébb jutni. Bekaptam a hotdogomat, majd végignéztem a lelátón, ami most félig üres volt. Megráztam a fejem. Amilyen rossz volt a játék, nem kellett volna a szünetre várniuk, hogy kaját hozhassanak maguknak. 

A tekintetem Ashre vándorolt, aki most fel volt állva és engem nézett. Úgy tűnt, mintha elmosolyodott volna, de lehet csak beképzeltem. A tegnapi szerkesztőségi gyűlés után nem beszéltünk egymással, szóval miért mosolygott volna most rám?

Nem tudtam levenni a tekintetem róla, mikor hirtelen elindult felém. Megigézve néztem rá, miközben azon gondolkodtam, hogy mit akar és miért jön oda hozzám.

-Hey Sadie!-hallottam meg mellőlem, mielőtt Ash majdnem odaért hozzám. Megdöbbenve fordítottam el a fejem, mire megláttam Chase sugárzó mosolyát. 

-Öhm, szia-mondtam zavarodottan, majd felálltam és köszönésképpen megöleltem. Miután elváltunk egymástól, gyors körbenéztem. 

Ash eltűnt. 

-Hogy vagy?-kérdezte Chase, mire felé fordultam. Leültünk egymás mellé és zavarodottan mosolyogtam rá.

-Jól, azt hiszem?-miért akartam azt, hogy inkább Ash üljön most mellettem?!

-Milyen az iskola újságírójának lenni?-kérdezte. Egyértelmű volt, hogy próbálta felépíteni a beszélgetésünket.

Hétfőn megbeszéltük a bulin történteket. Vagyis hát beszéltünk. Megmondtam neki, hogy nem tudom megmagyarázni, hogy hogyan és miért történt az Ash ügy. Ő meg azt mondta, hogy nem tudta, hogy mit gondoljon a dologról. Ígyhát azt javasolta, hogy felejtsük el egyszerűen.