Damn Badbabe [Magyar fordítás]

44.rész

-Mielőtt szívinfarktust kapnál, EZEK itt az igazi rajzok-mondta, majd odaadta a kezembe a lapokat, amiket már megkönnyebbülve nyitottam ki.

Egyszerűen gyönyörű volt.

A toll tetkómat folytatta több madárral, amik elhagyták a tollat és amik egyre nagyobbak lettek.

Egy pillanatra Ashre néztem és láttam, ahogy gondolkodva engem figyelt. Kissé remegő kezekkel kibontottam a másik lapot is, mire elállt a lélegzetem. 

Ez egyszerűen tökéletes volt.

"I don't give a fuck that you can't stand me" 

Ez állt rajta gyönyörű dőlt kaligráfiával. 

-Adelitas Way?-ahogy Ashre néztem, nem tudtam visszafojtani egy mosolyt.

-Ez volt az egyik kedvenc bandád.

Nem bírtam felfogni. Emlékezett rá?

-És még mindig az-és a tökéletes idézetet választotta ki. "My Derailment" volt az egyik legjobb daluk és a legjobb sort választotta ki. Engem jellemzett.

És valahogy minket is.

-Nem tudom, mit mondjak-szólaltam meg végül.

-Kezdhetnéd azzal, hogy melyiket választod, hogy még ma végezhessünk-idegesített. Nem bírta ezt kihagyni.

Odanyújtottam az idézetet neki.

-Ezt szeretném-szélesen vigyorgott, majd a papírt a munkafelületre helyezte, felhúzott egy latexkesztyűt és munkának látott.

A kamerát magam mellé helyeztem, majd Asht kezdtem el figyelni, hogy lássam, nem-e mutat bizonytalanságot. De olyan biztos volt magában, hogy máris sokkal nyugodtabb lettem. 

-Szóval, kedves hölgyem-ült hozzám és vette fel fordítva a sapkáját-Hol kell akkor megszépítenem a testét?

Na igen, ezt várhattam.

-A seggén, átlóban a mellén vagy...?-kezdte sorolni az ajánlatait, mire majdnem kirohantam.

-Az alkaron-szakítottam gyors félbe, mielőtt még egy hülye ötlettel jött volna és kinyújtottam a karom felé-A belső felére-pontosítottam, miközben keményen a szemeibe néztem.

-Biztos?-kérdezte, mire kicsit kételkedni kezdtem. Abban, hogy akarok-e egyáltalán még egy tetoválást. De aztán megint a szemeibe néztem, amik nyugodtnak és biztosnak látszódtak, szinte kedvesen csillogtak.

-Igen-mondtam ezmiatt határozottan és vettem egy mély levegőt. Ash bólintott egyet, majd odahúzta a gurulós széket mellém, amire ráült és előkészítette a szerszámokat. Pár perc múlva minden készen volt és Ash rám vigyorgott.

-Utolsó esély Sadie-piszkált, de én csak megráztam a fejem. 

-Csináld már! Hogy még ma végezhessünk-utánoztam és belül elvigyorodtam, mikor láttam, hogy Ash egy mosollyal küzd.

És akkor elkezdte. Koncentráltan és fegyelmezetten dolgozott. Nyugodtan, de nem lassan. Az elején csak egy kicsit szúrt, utána viszont elkezdett viszketni. Ash meg sem szólalt, rám sem nézett. Teljesen a munkának szentelte magát. 

Kicsit megfigyeltem a tetkóm, ami sokatmondóan nézett ki. De ami sokkal érdekesebb volt, Asht figyelni. Annyira közel volt hozzám, hogy nem tudtam levenni a szemem róla. Néztem az arcvonásait, a tetkóit, az erőteljes szemeit, amik egyszer sem néztek rám. 

A csiklandozó érzés a karomon továbbterjedt a vállamig, majd a szívemig és tudtam, hogy ezt nem a tetoválás váltotta ki belőlem, hanem az érintése. A csábító illata teljesen bekerített engem, ami miatt a fájdalmat kevésbé vettem észre.