Damn Badbabe [Magyar fordítás]

28.rész

Örültem, mikor végre újra otthon voltam. Chase meg volt sértődve, láttam rajta. Én pedig mérges voltam, mert Chase mérges volt, pedig véleményem szerint nem volt hozzá joga. 

Az egyetlen, akinek jó hangulata volt, az Ash volt.

Visszavezettünk a rövid úton. A hosszú nap miatt eléggé kimerültek voltunk és észre sem vettem a szép környezetet ebben az állapotban. 

Pedig olyan jól kezdődött ez a nap. Jól éreztem ma magam. Még Ash mellett is. Mégha néha elő is jött a seggfej stílusa.

Betoltam a motoromat a garázsunkba és rátettem a sisakom. Mikor kiléptem, megláttam Asht a kocsifeljárón. 

-Nem kellett megvárnod.

-Nyugi, nem is tettem. Csak gondoltam még benézek Brookehoz-pedig már azt hittem, hogy tud kedves is lenni. Hát rosszul hittem.

-Akkor csöngess be.

-De az sokkal viccesebb, ha csak váratlanul berontok a szobájába. Ki tudja minek lehetek a szemtanúja?-válaszolt pimaszul. Döbbenten néztem rá.  Aztán odamasíroztam az ajtóhoz, majd nagy lendülettel kinyitottam.

Az mögött viszont ott állt a nővérem ölbe tett kézzel és összeráncolva a homlokát. 

O-o.

Felkészültem egy dührohamra és becsuktam a szemem. De nem történt semmi. Mikor kinyitottam a szemeimet, láttam, hogy Brooke nem engem nézett mérgesen, hanem Asht.

O-o.

Szegény srác.

-Szia Brooke!-próbáltam örömtelien mondani és óvatosan elmentem mellette. Egy percre sem vette le a tekintetét Ashről. Valószínűleg jobb volt, hogy Ashtől nem búcsúztam el, hanem csak felmentem a szobámba. Az első lépcsőfokon visszafordultam, hogy elkapjam Ash tekintetét. Nyugodtan és egy icipicit bűntudatosan állt ott, de valami azt súgta nekem, hogy arra, ami most fogja várni, fel volt készülve.

A pokol akkor kezdődött el, mikor becsuktam a szobaajtómat. Brooke kiabált és szidkozódott és káromkodott és még jobban kiabált. Nem értettem, hogy MIT mondott, de azért, amiért hallottam HOGYAN történt, sejtettem, hogy mennyire rossz lehetett.

Ha Ash szóhoz jutott, akkor olyan halkan és nyugodtan beszélt, hogy nem voltam biztos benne, hogy egyáltalán mondott-e valamit. Le a kalappal.

De mindenek előtt - mi az ördögöt csinálhatott, ami ENNYIRE felidegesítette Brooket? Azért volt ez az egész, mert velem töltötte a napot? Látszólag az én nagyon okos nővérem még mindig nem értette, hogy ez mind csak munka volt.

Mikor Brooke rikácsolása újra beindult, bekapcsoltam a hangfalam, lefeküdtem az ágyra és élveztem az Arctic Monkeys zenéjét, miközben felléptem Instagramra.

Szeeeent Isten.

Ash hülyébb volt, mint gondoltam.

Posztolt rólunk egy képet. Méghozzá nem is akármelyiket, hanem természetesen azt, ahol a legszorosabban állunk egymás mellett. Fürdőgatyában és bikiniben. Merész húzás volt. Nem csoda, hogy Brooke a féltékenységtől már megint kiakadt.

A kommentek csak még egy lapáttal tettek a tűzre.

Most akkor a húg következik?

Dögös pár!

Jól néztek ki együtt!

Ő az új barátnőd?

Yo Bro, ügyes voltál!

A vízipark pont megfelelő hely egy randihoz! ;)

Úristen. Egyszerűen csak úristen.

Most az egész világ azt hitte, hogy valami alakulóban volt köztünk?!

Sóhajtva becsuktam a szemeim, majd nem sokkal később meghallottam egy beinduló motrot.

Ash elment.

És az egyetlen, amire gondolni tudtam, az az volt, hogy el sem köszöntem tőle.

-Te kis rohadék! Ezt soha nem fogom neked megbocsátani!-Brooke kicsapta a szobaajtómat és valamiért Dejavu érzésem lett-Elloptad a barátomat! Szégyenbe hoztál mindenki előtt! Tönkreteszed az életemet!

-Oké hűűűha!-közben felültem az ágyon-Mi az ördögről beszélsz?

-Volt egy Ash és én.

Sokkolva néztem rá.

-Ash szakított?-ezt nem tudtam elhinni.

-Nem, te hülye, én szakítottam! Szerinted akarok egy olyan pasit, akiről nem tud leszállni a húgom?

Hihetetlen. Egyszerűen hihetetlen.

-Mostmár elég-álltam fel és néztem rá mérgesen-Menj ki a szobámból!

Brooke összefonta maga előtt a karjait és durcáskodni kezdett.

-Azt mondtam, hogy KIFELÉ!-közelebb mentem hozzá és megpróbáltam megfélemlíteni őt. Elfogyott a türelmem. Brooke amilyen hülye volt, nem fogta fel, hogy mennyire komolyan gondoltam-Tudom, hogy nem tehetsz arról, hogy ilyen buta agyad van. De akkor most jól figyelj: nem érdekel Ash! És soha nem is érdekelt! Hogy te és Ash már csak múlt vagytok, nem az én hibám. Az, hogy fenyegetve érzed magad tőlem, nem az én hibám! Az, hogy nem bízol Ashben, nem az én hibám! Nem kényszerítettelek szakítani vele! Olyan hülyeségeket beszélsz be magadnak, hogy már lassan te se fogod elhinni magadnak azt, amit gondolsz!-tudtam, hogy a szavaim kemények voltak, de már nagyon elegem volt.

Brooke nyelt egyet és attól féltem, hogy mindjárt elkezd sírni. De aztán összeszedte magát és csak makacsul nézett rám.

-Egész idő alatt azt próbáltad véghez vinni, hogy szakítsak Ashel. Azt mondtad, hogy nem illik hozzám. De most már tudom, hogy mit akartál igazából-már tudtam, hogy mi következik ezután-Te csak magadnak akartadőt.

Reménytelen eset volt. Ennyi hülyeség nem bújkálhatott egy emberben. 

-Te annyira buta vagy Brooke-ez volt az egyetlen, ami kijött a számon. Utána megragadtam a karját és kihúztam a folyosóra-SOHA többé ne beszélj velem így, megértetted? A húgod vagyok baszki! Komolyan azt hiszed, hogy ilyet tennék veled? Tegyél mindannyiunknak egy szívességet és kezd el aktiválni azokat a kevéske agysejteidet, amik vannak neked, mert ez így kibírhatatlan-Otthagytam a folyosón, visszamentem a szobámba, majd rácsuktam az ajtót.