Damn Badbabe [Magyar fordítás]

51.rész

Az összes pozitív érzés, amit Ash felé kezdtem táplálni, három másodperc alatt változott át dühbe, csalódottságba és még több dühbe. 

Egész éjszaka nem tudtam lehunyni a szemem, mert ANNYIRA dühös voltam. 

Ash, ez a kibaszott disznó! Természetesen megértettem az érzéseit valamennyire. De ENNYIRE bezárkózni, bekattani és így a hátam mögött kijátszani... Meg tudtam volna fojtani!

Teljesen kivoltam, mikor következő nap beléptem a suliba. Kész voltam mindegyik tökfejre, aki az útamba lépett, egyet ráverni. 

- Rossz napod van ma? - köszöntött Ana egy méter távolságot tartva tőlem. 

- Csak egyet mondok: Utálom Asht! - sziszegtem és a szekrényemhez mentem. 

- Jó regggelt szépség! - jött oda kényelmesen Matt, de rögtön Ana mögé bújt, mikor meglátta az arckifejezésemet. 

- Azta! Veled meg mi van? 

- Ash van. Már megint. Esküszom, ha ma hülyét csinál belőlem, levágom a fejét. Kétszer. - kivágtam a szekrényem ajtaját, majd erőszakosan kivettem a könyveim belőle.

- Mit csinált? - kérdezte óvatosan Matt.

- Mit nem csinált? - kérdeztem vissza és olyan erősen becsaptam a szekrényem, hogy majdnem elferdült az ajtaja. 

- Oké, neked szükséged van egy kávéra! Mindjárt visszajövök! - ment el Matt a kávézó irányába, Ana pedig kissé feszülten velem maradt.

- Mit csinált ezúttal? - kérdezte. 

- Láthatólag annyira ideges volt, amiért péntek este óta nem jelentkeztem nála, hogy egyedül megírta a cikket, amit Michael másfél órán belül meg akar kapni. Akkora egy seggfej! - éreztem, ahogy a düh megint forrni kezd bennem. 

Mikor megfordultam, hogy Matt után menjek, éppen akkor fordult be a folyosóra Ash és indult meg felénk. 

- Ana, tartsd távol tőlem. - indultam el morogva. Mikor Ash észrevett engem, úgy tűnt szívesen mondana nekem valamit, de én ignoráltam őt és elviharzottam mellette anélkül, hogy rá néztem volna. 

- Sadie várj! - Ash hirtelen mellém termedt, de én felgyorsítottam a lépteim. Már egyszer az igazgatónál landoltam, mikor megfényeztem a pofáját és ez még egyszer nem fog megtörténni. De ehhez el kellett tűnnie a szemem elől, mert így nem garantálhattam semmit. 

- Sadie, a picsába is, állj már meg! - fogta meg a könyököm, mire megálltam. 

- Vedd. Le. A. Koszos. Ujjaidat. Rólam. - néztem rá olyan fenyegetően, ahogy csak tudtam.

- Nem félek tőled, picúr. És most hallgass végig gyors. Vagy nem akarod átnézni a cikket, mielőtt Michaelnél landolna? - csalogatott. Francba. Most megfogott. Természetes, hogy látni akartam a cikket, mert ha Michael valamit mondott volna hozzá, nem akartam úgy állni előtte, mint egy utolsó tökfilkó. Egy pillanatra átnéztem a válla fölött, ahol megláttam Anat és Mattet, akik olyan megbabonázva bámultak minket, mintha egy film lettünk volna a mozivásznon. Valószínűleg Mattnek nem sokára ki fog hullani a kezéből a kávé. 

- Ja, hogy most hirtelen megint a csapat tagja vagyok? - nem adtam magam könnyen. 

Erre provokatívan csak megrázta a vállát. Egyértelműen nem látta a veszélyt.

- Mutasd, mielőtt meggondolnám magam. - morogtam, miközben kivettem a kezem fogásából. 

- Könyvtár? - indult meg felé, de én nem mozdultam.