Damn Badbabe [Magyar fordítás]

32.rész

-Jó étvágyat!-mondta Ash, miközben letette elém a tányért és meghajolt előttem.

-Köszönöm, uram-nevettem, majd a kajámra néztem. Tortellini zöldséggel és gorgonzola-tejszínes szósszal. Isteni illata volt.

Ash leült mellém, majd várakozva figyelt engem.

-Mi van?

-Kostóld már meg! Tudni akarom, hogy ízlik-e neked-válaszolt egy mosollyal.

Úgy tettem. Felszedtem egy nagy falatot, amit jól megrágtam és megízleltem.

-És?-nézett rám nagy szemekkel.

-Elmegy-ugrattam őt-Nem igen van valami íze...-motyogtam tovább, miközben a zöldségek közt turkáltam és próbáltam visszafogni a nevetést.

-Tényleg?-kérdezte bizonytalanul, majd ő is megkóstolta főztjét.

-Miről beszélsz? Pontosan olyan íze van, amilyennek lennie kell...!-idegeskedett és szinte dühösen méregetett engem. Nem tudtam visszafogni egy kuncogást, amiből végül egy röhögőgörcs lett-Nem hiszem el-rázta meg a fejét vigyorogva és tovább ette az ételt. TÉNYLEG nagyon finom volt!

-Mit gondolsz, milyen lett a cikkünk pénteken?-kérdezte hirtelen és be kell vallanom, hogy én ezen még egyáltalán nem gondolkodtam.

-Fogalmam sincs, de remélem, hogy természetesen jó! Vettél már valaha iskolaújságot?-kérdeztem, majd ittam a vízemből. Észrevettem, ahogy Ash elpirult.

-Öhm, mikor kicsi voltam, akkor nem, de mióta újra itt vagyok igen.

-És miért?

-Miért kérded?

-Hát az ember sok indok miatt vehet iskolaújságot. Például azért, mert kíváncsi vagy mert jók a cikkek. Vagy azért, mert tudni akarja a suli terveit-tudni akartam, hogy mivel vehetnénk rá a diákokat, hogy minél többen vegyék az újságainkat. Nem kerültek sokba, de azért nem akartuk csak úgy ingyen osztogatni. 

-El akartam olvasni a cikked-mondta, miközben nem mert rámnézni.

-Mi?-kérdeztem teljesen lesokkolva.

Direkt lassan rágta a kaját.

-Na ja...-kezdte, miközben végre lassan rámnézett-Csak...-hirtelen eltűnt a szelídség a szemében és egy arrogáns pillantás váltotta fel helyét, amit annyira utáltam-Csak meg akartam nézni, hogy tényleg olyan jól írsz-e, mint ahogy mondják. És mivel ez nem volt igaz, megszeretném mutatni neked, hogy hogy kell írni és minél több suliújságot eladni. Mit gondolsz, miért léptem be az újsághoz?

Ezt nem gondolhatta komolyan!

Már épp készültem kiborulni, mikor megláttam a bizonytalanságot Ash tekintetében. Úgy hazudott, mint a vízfolyás!

-Tudod, valamiért nem hiszek neked-probáltam visszafojtani dühömet. Nem tudtam, hogy mit tervezett Ash, hogy miért bukkant fel újra itt, hogy miért jött össze Brookeal, hogy miért kereste mindig a társaságomat. De azt nem hittem volna róla, hogy rossz oldala is van. Nem az én Ashemnek.

-Te tudod-vont vállat-Miről írjuk a következő cikket?-kérdezte valószínűleg a téma váltás kedvéért.

-Mit szólsz a tévétoronyhoz?-javasoltam, miközben egy újabb darabot vettem a számba. Miközben rágtam, láttam, hogy Ash bólintott.

-Oké-erre felvontam a szemöldököm.

-Tényleg? Csak így, ellenállás nélkül? Kezdesz unalmas lenni-piszkáltam vigyorogva. Valamiért tök élveztem a társaságát aznap. Majdnem olyan volt, mint régen. És akkor jöttem rá, hogy szeretném újra a régi Asht, azt, akit ismertem és a barátom volt. 

Észrevettem, hogy Ash sem tudott visszatartani egy mosolyt. 

-Szóval unalmas. Akkor rólad inkább ne is beszéljünk-kacsintott, miközben betolta az utolsó falatját-Mikor megyünk? Péntek délután? Akkor már ott vacsorázhatnánk is-ekkor meglepődtem.

-Vacsora? Ash Hamilton, te most épp randira hívsz?-még soha nem voltam ennyire ledöbbenve. 

-Egy vacsorát nem kell rögtön egy randinak hinned. Csak a kaja egyszerűen zseniális ott és tudom, hogy úgyis éhes leszek. De a részed nyugodtan kifizetheted, az ellen nincs semmi kifogásom. 

-És megint itt van, az abszolút sármőr-emeltem fel egyik szemöldökömet, de közben vissza kellett fognom magam, nehogy elvigyorodjak-Szívesen elmegyek veled egy Nem-Randira, ahol magamnak kell fizetnem, de nem péntek este.

-Péntek este már foglalt?-érdeklődött.

-Yep-többhöz nem volt köze, nem?

-Chase?-kérdezte ennek ellenére, mire bólintottam.

-Ugye lesz ez a buli és együtt akartunk menni rá-"basszus, miért mentegetőzöl?", kérdeztem magamtól. Ehhez semmi köze nem volt.

-Szóval egy buli. Mindegy, akkor szombaton megyünk. Úgysincs már barátnőm, akit szórakoztatnom kell-Ash egy idióta volt és az is maradt.

-Vigyázz, hogy beszélsz a nővéremről-fenyegettem meg őt, miközben a villámmal az arca előtt hadonásztam.

-Dehát te boldog vagy, hogy nem vagyunk már együtt.

-És ezt te honnan veszed?

-Itt vagy-válaszolt egyszerűen és közben olyan belémlátóan nézett rám, hogy azt hittem el tudja olvasni az összes gondolatomat. Egy kis időre majdnem elvesztem a szemeiben.

-Azért vagyok itt, mert dolgozni akartam-vágtam vissza neki-De te sajna egy lusta dög vagy.

-Jajj, nemár Sadie, mindketten tudjuk, hogy ez csak egy kifogás. Szóval mond el végre, hogy mi történt és hogy miről kell elvonnom a figyelmedet. Tényleg csak Brooke miatt van? Ennyire idegesít mindenkit otthon?-Tényleg ilyen jól ismert engem? Vagy csak ennyire rosszul tudtam hazudni?

-Igen, nem, szóval...Brooke egy csomót drámázik és engem hibáztat azért, mert szakítottatok-kezdtem elmagyarázni, ő csak sóhajtott egyet.

-Te egyáltalán nem tehetsz róla. Ő szakított, az ő döntése volt-most próbált felvidítani engem? Elmosolyodtam.

-Most jön még egy 'de'.

-Vagy úgy, akkor mond tovább-pillantott rám figyelmesen.

-Chasel megbeszéltük, hogy átmegyek hozzá, de lemondta, mert Miss Perfectel találkozott-annyira gáz volt az egész, hogy a tekintetem végig a tányéromon volt, amin egy tésztát az egyik sarokból a másikba tologattam. Ash meg sem szólalt. Biztos meg volt sértődve, hogy ő csak a pót Chase volt. Egyszercsak felállt, mire azt hittem, hogy teljesen elijesztettem magamtól. Még jobban meglepődtem, mikor mellém állt, a kezemért nyúlt és felhúzott a székről. Még mindig nem mondott semmit, hanem az előszobába vitt, ahol odaadta a sisakomat.

-Gyere, elmegyünk egy kis túrára-vidított fel. Abban a pillanatban meg akartam ölelni, csak azért mert ott volt nekem, mikor szükségem volt rá.