Damn Badbabe [Magyar fordítás]

1.rész

Higgadtan sétáltam át az iskolaudvaron. A tekintetem kalandozni hagytam. Már csak olyan két év és mindent itt hagyhatok. Már tényleg hánynom kellett itt mindentől. Nem tudtam továbbnézni a tanárokat és a padokat, amiken mindig ültünk és legfőképp az embereket. Az emberek voltak itt messze a legnagyobb probléma.

És a kettő, akiket a legkevésbé akartam látni, ott álltak rögtön a bejáratnál. Brooke és Ash.

Az én szeretet nővérem és a legnagyobb tuskó az emberi történetben. Valamiért nem lepett meg, hogy a kettő megtalálta egymást. A nővérem kedves volt és egész jól megértettük egymást, de határozottan hiányzott neki sok minden a füle között. Valószínűleg ez miatt esett bele Ashbe. És igen, Ash jól néz ki. Erőteljes világoskék szemek, számtalan színes tetoválás, amik az edzett karjától a csuklójáig kígyóztak. És természetesen a sapkája, amit majdnem mindig fordítva vett fel. Az egyszerű ruházata -legtöbbször egy fehér póló és sötét, szűk farmer- valahogyan alátámasztották a pimaszul szép arcvonásait.

De ezek egy szar személyiséget rejtettek el.

Én már régóta ismertem Asht. Mikor gyerekek voltunk, az ember azt állíthatta, hogy barátok vagyunk. Nos ja, játszótársak. Mikor nagyobbak lettünk, megváltozott a kapcsolatunk. Olyannyira, hogy Ash valamikor azt hitte, ugyanazok az érzéseim vannak iránta, mint neki irántam.

De nem ez volt.

Sajnáltam őt, mikor kikosaraztam. De egyszerűen nem érdekelt engem.

És aztán elköltözött. Majdnem három évig nem hallottam felőle semmit, de ez is mindegy volt nekem. Valahogyan elfelejtettem őt.

Egészen egy reggelig, pár hónappal ezelőtt a tanév közepén, mikor is ott állt előttem az iskolában. A szemüvege és a régimódi haja eltűnt. Ehelyett úgy nézett ki, mint egy isten és az összes lány csorgatta utána a nyálát az első pillanattól.

Épp köszönni akartam neki, csakhogy ő elfordult és azóta tudomást sem vesz rólam. Nagyrészt.

Mivel az utolsó hetekben szokatlanul és idegesítően sok időt töltött a nővéremmel. A flörtölésüktől hánynom kellett. Azt, hogy Asht nem érdekelte ő, látta mindenki tíz méterre is tőlük, de természetesen csak nővérem nem. Ash csak játszott vele, élvezte a figyelmét és csak időtöltésre volt jó neki.

Azt, hogy erre pont a nővéremet választotta ki, nem értettem sehogy sem. Talán, mert tudta, hogy ez zavar engem. Talán, mert megpróbált engem valahogyan féltékennyé tenni.

Cöhh, ő baja. Az én érzéseim ugyanazok voltak, mint három évvel ezelőtt.

Bár, tulajdonképpen nem. Mivel most nem úgy néztem rá, mint a barátomra, akinek a legjobbakat kívánom. Most már csak megvetem őt.

De valahogy nem hittem, hogy ő egy gondolatot is pazarol rám.

Hirtelen egy rövid, de erős ölelést kaptam hátulról és egy mosoly kúszott az ajkaimra. Ez csak a legjobb haverom lehetett.

-Sadie, imádottam!-hangzik mögöttem és már is lett egy puszi az arcomra nyomva.

Hadd mutassam be. Ez itt Matt. Az én legeslegjobb barátom. Mi is már kiskorunk óta ismerjük egymást és egyszer ő is Ash "barátja" volt. Mindezek mellett a közös hobbin, véleményen és kívánságokon kívül még a Nem-Szeretni-Ashen is osztozkodtunk. Azonban a különbség az volt, hogy Ash csak velem volt ilyen segg.

Valójában mindig is így kellett volna hívnom. Biztos voltam, hogy a szülei is így akarták hívni, de az "R" a nevében érthetetlen (és nagyon idegesítő) okokból, eltűnt a születési anyakönyvi kivonatából. Arsch (magyarul segg) Hamilton.

Istenem, hogy mennyire utáltam a srácot.

-Miért nézel megint olyan mérgesen?-kérdezte Matt és követte a tekintetemet. Színpadiasan nyögött egyet, mikor meglátta, hogy kit figyelek-Sadie, ők nem azért vannak itt, hogy bámuld őket.

-Egyszerűen nem értem!-néztem fel összevont szemöldökkel Mattre-Miért Brooke? Ennek egyáltalán nincs értelme. Nézd meg! Beszélget a nővéremmel, vagyis a nővérem beszélget vele, de ő minden fél percben mások után nézelődik. Miért pazarolja egyáltalán az idejét a nővéremmel?-Komolyan nem fogtam fel.

Matt beletűrt a sötét fürtjeibe és elgondolkodott kicsit. Aztán kissé idegesen nézett rám.

-Kérdezd meg őt?-javasolta. Mielőtt bármi kifogásom lett volna, megelőzött-Valószínűleg magadtól sosem fogod kitalálni, szóval akkor már mindjárt meg is kérdezheted őt. És ki tudja, talán valamikor eláshatjátok a csatabárdot.

Bosszúsan be kellett ismernem, hogy Mattnek megint igaza volt. Ennek ellenére nem volt kedvem Ashel beszélni.

Ebben a pillanatban becsöngettek első órára és elindultunk az iskolaépületbe. Sajnos Mattel nem ugyanaz az óránk volt, ezért gyors elköszöntünk egymástól egy arcpuszival és két különböző irányba ballagtunk tovább.

Persze a sors sem akarta máshogy, egyenesen Ash jött velem szembe a haverjaival. Azon gondolkoztam, hogy le-e kéne őt szólítani. Most meg lett volna nekem A lehetőség.

Bosszúsan nyögtem egyet, mert tudtam, hogy meg fogom tenni. Természetesen csak a nővérem kedvéért.

-Hey, Ash!-kiáltottam utána. Biztos voltam, hogy hallott engem, de nem reagált semmit. Megpróbáltam még egyszer, de megint nem figyelt rám.

-Hey, Arsch!-kiáltottam hangosabban és rögtön megfordult az én Ex-homokozótársam.

*Sziasztok❤
Itt lenne az első rész. Remélem tetszik:)
Holnap jövök a kövivel😘