-Johnnie szemszög-
Reggel későn keltem, akkor is csak azért mert valaki kopogott. A mellettem akkor még alvó lány nyöszörögve fordult át a másik, ajtó felőli oldalára, így hátat fordítva nekem. Nem igazán érdekelt a mozdulat, továbbra is öleltem. Ahogy egész este tettem.
Az ajtóban álló személy megelégelte, hogy senki nem válaszol neki, és úgy döntött benyit. Ugyan nem láttam mi is történt pontosan, de azt a perzselő tekintetet amit kaptam szinte már éreztem.-Lucia Sparks! Azonnal magyarázatot követelek arra, hogy ki ez a fiú és mégis mit keres itt?!- Csukott szemmel végig futott bennem mégis mit láthat a férfi. Póló nincs rajtam, ráadásul a hátamon is friss sebek vannak, amik a legjobb esetben is úgy néznek ki mint a karmolások. Lucy karmolásai. Ráadásul a hajam tiszta kóc, ami jobb esetben az alvás miatt teljesen normális lenne, de nem azért van. Apám ráncigálása miatt a hajam elég érdekesen állt. És, oké, oké, rossz az aki rosszra gondol, de azért ti sem lennétek olyan hülyék hogy nem gondolnátok ezt. Most így gondolj bele, ha te látod ezt a szitut, mire gondolnál? Biztos nem arra hogy szegény kisfiút verik otthon a lányod meg jószívű volt és befogadta egy estére. Pedig ez volt az igazság. Ja igen és ráadásul a srác aki most a lányod mellet fekszik, elég kételyes eredetű sebekkel, láttad hazamenni. Szóval igen, elég nagy gázban vagyok, mivel eléggé úgy festettem mint aki megerőszakolta a lányt. Na jól állunk.
A lány előttem bugyiban és egy hosszított pólóban feküdt, de a lábát a takaró takarta. Szerencsére. Az ő haja is borzos volt, de neki az alvástól, A kezén meg kisebb, nagyobb foltokban fellelhető volt a rá száradt vér. Vajon mennyi esélyem van életben kijutni a házból? Mert én nagyjából nullára tippelnék.
A lány le szedte magáról a kezeim és szép lassan fel ült, nyújtózkodva. Mielőtt bármit mondhatott volna, követve a példáját én is felültem, majd egy nagyon "aranyos" mosollyal ajándékoztam meg a férfit. Vagy inkább vigyorgással. Mindegy, a lényeg hogy érezte a gúnyt benne. -Jó reggelt uram-mondtam kissé rekedtesen. Nem nézett rám jó szemmel. Nagyon nem.
-Még is mi a francért vagy félmeztelenül rámászva a lányomra?!-üvöltött még csak a köszönésem sem viszonozva. Épp vissza vágtam volna de a lány mellettem megelőzött. -Nem ő mászott rám...-mondta-Senki nem mászott senkire. Én csak...ölelgettem. És semmi több.-ezután pedig rá döbbentem mekkora egy seggarc vagyok hogy ezzel akarom etetni az apját. Perszee, nyilván ha azt mondom neki hogy semmi több el is fogja hinni. Na ja, neked tuti el ment az eszed Johnnie.
-Apa, a fiút én hívtam át, és még mielőtt valami orbitális hülyeségre gondolnál a kutya ugrott rá, karmolta szét a hátát, és a pólóját is azért vette le. Más kérdés?-szólt az apjához elég flegmán. Nem semmi. A lányból inkább néztem volna ki apuci pici hercegnőjét mint ezt. De nem baj. Így életben maradok. Legalább is reményeim szerint.Rá meredtem. Szóra nyitottam a szám, aztán inkább becsuktam És a leg elbűvölöbb és hát igen a leg gúnyosabb mosolyommal vigyorogtam a pasira.
-Na ide figyelj kisasszony-lépett közelebb az ágyhoz a férfi mire a lány hátrált egy kicsit- nem tűrőm el ezt a stílust, úgyhogy azonnal válts hangsúlyt mert megjárod-utána felém fordult-Te pedig azonnal húzzál ki a házamból!- Fel keltem. Legalább is keltem volna ha a mellettem lévő lány nem lök vissza az ágyra. Az apja mondanom sem kell, akkor ölt meg engem szemmel. Nem ijedtem meg tőle, de jobbnak láttam ha megyek, hogy legalább Lucynak ne legyen belőle nagyobb baja. Kedvesen rá mosolyogtam, le vettem magamról a kezét, felálltam az ágyról, felkaptam a pólóm, és biccentve egyet az apjának kitártam az ajtót majd indultam is volna ki de nem bírtam meg állni hogy ne szóljak még valamit oda-Ja igen, és nagyon aranyos a lánya...főleg este-vigyorogtam a férfira majd távoztam, előbb a szobából, majd a lakásból is. A járdán átérve végig futott bennem a gondolat hogy mit is tettem. Az éjszaka közepén átszöktem a lányhoz akit alig ismerek. Ellátta a sebeimet,és segített. Semmit nem tudott. Velem aludt, vagyis pontosabban én aludtam vele. Vigyázott rám. Mikor az apja be jött ki állt mellettem. Pedig többször is, elég durván utasítottam vissza. Lejártathatott volna de mégsem tette. És ez jól esett.
Benyitottam az ajtón. Apa nem volt itthon. És ez két okból kifolyólag lehetséges. Vagy kocsmába ment, vagy az én keresésemre indult. És az előbbi a valószínűbb. Annyiban hagyva a dolgot felmentem az emeletre, a szobámba, ott pedig levágtam magam az ágyra. Hiány érzetem volt. És nem azért mert nem volt rajtam póló, vagy hogy úgy éreztem ott hagytam valamit. Az én ágyamról hiányzott valami..pontosabban Lucy. Megrázva a fejem elhessegettem a gondolatot és úgy döntöttem inkább lemegyek a közeli edző terembe. Átöltöztem és elindultam. Tudtam, hogy erősebb vagyok apámnál, és reméltem, hogy egyszer lesz bennem annyi indulat, hogy szembe is tudjak szállni vele...
YOU ARE READING
Dark side ✔
Romance-Mi az?- nézett rám furán én pedig hátráltam pár centit. Még mindig aggódtam mi történhetett. -Se-semmi-nyögöm ki végül és ismét kezembe veszek egy zsepit. Letörlöm az arcáról a friss vért. Közben még egyszer végig mér. -Ahha...Nem ez van az arcodra...