Dark side ✔

11.rész

-Na mi van kislány, mióta nem találkoztunk már pontos se vagy?-vigyorgott rám azzal az kétszínű képével Daniel. A volt osztálytársam. A srác aki kinyírta a legjobb barátnőm. És akit én is szeretnék megfolytani. Lehuppant mellém a padra mire ösztönösen alrébb húzódtam. Nem hagyott békén. Egy egyszerű mozdulattal át karolta a vállam. Undorodva levettem magamról karját és felálltam a padról elfordítva a fejem a másik irányba.
-Tudod még mindig nagyon dögösen áll neked ha durcizol.-vigyorgott szembe állva velem- Na és pasikkal mi van? Vagy azóta mióta szakítottunk nem bírsz kiverni a fejedből?-olyan magabiztos volt. Úgy le kellet volna törölni az arcáról azt az idegesítő vigyort.
-Hagyj békén Daniel. Semmi közünk egymáshoz-megsimította az arcom amibe akaratom ellenére is beleborzongtam. Csessze meg az érintésével együtt. Tagadhatnám de a bennem élő tizenhat éves kislány még szerette a benne élő kedves, és megértő tizenhét évest. Az arca vészesen közelített az enyémhez. Apró léptekben hátráltam tőle míg a falhoz nem értem. Teljesen megmerevedve álltam előtte, és fejben felpofoztam. Fejben. A kezeim nem engedelmeskedtek, ahogy a lábam sem. A csöngő mentsen meg kérlek, egy kirohanó ember, vagy bármi. Próbáltam oldal lépésben kiszabadulni de két kezével megtámasztotta a falat, ezzel elzárva az útam. Nagyot nyelve összeszorítottam a szemem. Csak egy csók és vége, ugye? Arca inmáron az enyémre vetett árnyékot szája egy résnyire volt az enyémtől. Mikor már teljesen beletörődtem sorsomba egyenesen a képembe röhögött, majd eltávolodott.
-Nem érzel semmit Lucy? Mondta és visszafolytva nevetését benyitott a termünkben engem romokban hagyva. Tényleg lesüljedtem addig hogy engedjek neki egy csókot. Legörnyedtem a padra a fejem a térdemre hajtva. pokolba kívántam Danielt. Pokolba kívántam a múltunkat. Hogy bedöltem neki. Hogy képes ennyi idő után is manipulálni, és befolyásolni az amúgy sem tiszta elmém. A sírás határán álltam, és csak zuhantam. Nem volt aki elkapjon. A percek lassan teltek, azt hittem soha nem lesz vége az órának. A csengőszó megváltásként érkezett és amint nyílt az ajtó, és kilépett a tanár-egy megvető pillantással megajándékozva- elindult, mögötte a büfébe siető diákok tolongtak. Feltápázkodtam a padról, és a tömeg után bementem a terembe majd levágtam magam az utolsó padba Johnnie mellé, és lehajtottam a fejem.
-Ne foglalkozz vele, meg van bolondulva...de felvettem az óra anyagát, délután átküldöm ha szeretnéd-próbált vígasztalni Johnnie sikertelenül, de nem feleltem. A padom egész nap pajzsként védett a felém irányuló szempároktól. A fejem fel sem emeltem, viszont Johnnie felvett mindent. A tanárok rám voltak szállva Daniel meg hamar elterjesztette elképesztő átverést egy olyan apró eltéréssel miszerint én csókoltam meg őt. Az utolsó óra csöngője után, ami megszabadított a mai nap összes beszólásától. Amilyen gyorsan csak tudtam elpakoltam és magam mögött hagyva az épületet mindenkivel teljes erőmből futottam minél távolabb. Nagyjából két utcányira az iskolától lelassultam és pár másodpercnyi pihenés után legyalogoltam a hazafele vezető utat. Becsapva magam mögött az ajtót levágtam a táskám a földre, levettem a cipőm és az ágyra borultam. Erre vártam egész nap. A közösségi oldalaimat nem is mertem megnézni, mert azóta miket terjesztett el rólam az a görény. Akit egykor még szerettem is...

-Johnnie szemszög-

Az egész nap furán telt, Lucy csöndes volt ami azért tőle nem megszokott. Az új srácnak, assz'em Danielnek meg egész nap le nem lehetett törölni a képéről a vigyort. És ahogy a kettőt kombináltam sehogy nem jött ki semmi jó.
A ház közelében lelassítottam a lépteim és halkan nyitottam csak ki a rácsot. Apám már akár itthon is lehet úgyhogy jobb félni. Benyitva a részeg, kiütött apámmal találtam magam szembe. Próbáltam elosonni mellette de a pia ilyenkor természetesen nem ütötte ki eléggé, és megébredt. Gyorsan igyekeztem feliszkolni az emeletre, de nem sikerült. Apám megragadta dzsekim kapucniát és a lépcsőről lehúzott a földre, párszor még belém is rugva. Próbálkoztam feljutni, vagy csak kiszabadulni de nem sikerült. Apa már egyre durvább, és egyre mélyebb sebeket ejtett rajtam mire sikerült megszöknöm karjai közül. A szobámba berohanva magamra zártam az ajtót és a földre térdelve elkezdtem ködszer után kutatni, vagy igazából bármit amivel kicsit javíthatok egy kicsit a jelenlegi állapotomon. Egy vatta pamacst találtam. Megteszi végülis. Előbb megtöröltem a két karom majd a pólóm levéve magamról letöröltem a vért onnan ahonnan tudtam. Elég bénán csináltam annak ellenére hogy már nem egyszer kellet csinálnom. Lucy jóval ügyesebben csinálta. Az jobb volt...