Dark side ✔

12.rész

-Lucy szemszöge-

Este alig aludtam,így a ma reggelem szörnyen kezdődött. Egyészt reggel kapkodtam és az iskolába is épp hogy beértem másrészt a multkori majdnem csókom után, és a flegmaságom miatt a rólam alkotot jókislány képet is dobhattam a kukába. A padomba le ülve elő vettem a tanszereim és egy füzetet, amibe a dalszövegeimet gyüjtöttem. Ez volt az egyetlen dolog ami most kikapcsolt. Hiába ma érkezik meg a lelet amiről már most tudom hogy negatív, valahol félek is tőle hogy terhesség helyett valami sokkal rosszabb lesz. És ez bár csak egy hülye beképzelés lett volna. Csak egy fölösleges rágörcsölés...de mindent előről. A majdnem csókról felvétel is készült, ráadásul úgy össze vágva került nyilvánosságra mint ha én kezdeményeztem volna. Johnnie...nos ő meg szintén be dölt. Mióta a videó postolva lett le tiltott, és mivel más elérhetőségem nem volt, konkrétan elvágta kettőnk között a kapcsolatot. Ma mikor tisztázni akartam a dolgot nem is figyelt rám, sőt egyáltalán hallani sem hallot. És ez még csak az eleje volt. Mindenki akivel egy kicsit is jóban voltam, ma próbáltam beszélni egy egyszerű "Bocs át kell néznem az anyagot"-tal le is rázott. Daniel meg kihasználva az alkalmat, rombolt tovább. Ez volt az első pecsét a mai napomra.
Mikor haza értem anya mosolyogva várt, apa viszont inkább kicsit csalódottan. Hogy miért? Mert nem lett igaza. De ez még nem is zavart.
Elkértem a lapot hogy szemügyre vegyem de anya megtagadta. Egy darabig kérleltem, mindhiába majd végül feladtam. Legalább is úgy tűnt mint ha feladnám. Így utólag vissza gondolva bár hagytam volna. Na de nem hagytam. Este, éjféltájt kilopoztam a szobámból, a konyhába ahol a papírom volt. Ovatosan, lábujjhegyen sétálva léptem a konyha asztalhoz és ránéztem a papírra. Csak a szokásos dolgok szerepeltek rajta kivéve az aláírásoknál. Ott ugye két hely szerepelt a gondviselőknek. Anyámnak...és a nevelő apámnak. Nevelő. És az a világ ami ez után a nap után az egyedül ált a romok között össze omlot, velem együtt én is. Az apám, akit eddig a vérszerintinek gondoltam mű. Ezernyi kérdés cikázott bennem. Ki az igazi apám? Mi lett vele? Mikor ment el? Mikor jött a pót apa?...és úgy amúgy...én mért nem tudok az egészről?! Nem tudtam felfogni, és úgy átverve éreztem magam. Nem akartam egyedül maradni pont most. Kellet Johnnie. De nem volt, utált engem egy olyan dologért amit nem is csináltam. Apám..már ha nevezhetem annak, nos ő átvert. Anyám meg partner volt. Barátaim...akiket szerettem már nincsenek... Alisha...az egykori legjobb barátom. Aki miatt ide költöztem. Aki miatt sírva fakadtam Johnnienál. A lány akit tönkre tett Daniel. Akinek nem tudtam megakadályozni az öngyilkosságát. A mai napig gyötör a bűntudat amiért nem vettem észre mennyire megviselt. Hogy csak hosszú ujjú felsőket hord hogy ne lássam a vágásokat. Hogy a mosolya nem őszinte...hogy az nap este... mikor beszéltünk és mondta hogy el megy fürdeni...talán soha nem tér vissza. Hogy nem fúrcsáltam hogy már fél órája el ment. Hogy mikor nem vette fel a telefont nem mentem át hogy meg nézzem minden rendben. A mai napig a szemem előtt van ahogy az anyja felhív hogy a lányt többet ne keressem...mert a kádban...a kádban találták meg elvérezve. A kivizsgáláson kiderült hogy már honapok óta ilyen volt az állapota. A szülei elválása, plusz Daniel csúnya átverése, és megcsalása volt a pont az i-n. Az amiért az nap búcsú nélkül itt hagyott engem, amiért depressziós lettem, és amiért pszihologus kellet, és a költözés. Amiért Jhonnie vágásainak látványától elájultam, és amiért tudni akartam mi van vele és vigyázni rá. Ez az amit senki nem tud igazán át érezni addig amíg nem tapasztalja. Ha valakin egy vágást is meglátsz azonnal tudakold meg mi a baja, állj ki mellete még ha nem is kéri, mert TE lehetsz az az ember aki miatt nem fullad a kádba, nem ugrik le az erkélyről, nem akasztja fel magát, nem tesz magában kárt... TE lehetsz a megmentője. És egynap még meg fogja neked köszönni. Mikor sikeres lesz, és eléri az álmait. És akkor nem fogsz úgy tükörbe nézni mintha egy idegen nézne vissza rád. Hogy nem gyötörnének rémálmok minden este. Hogy egy emer élete,nem a te lelkeden szárad életed végéig....