Dark side ✔

25.rész

(Na srácok az előző rész végéről lemaradt így most kérdezem. Edwardt vs Danielt utáljátok jobban? Commentbe (vagy mi van itt) írjátok le ;)

Csak ennyit szerettem volna, jó olvasást:3)

-Lucy...- szóltam vállát megfogva a sötét utcán mire megugrott.-Mit keresel kint egyedül ilyenkor?

-A szív bajt hoztad rám!-ismerte fel hangom és megfordult. Sötétben is láttam ahogy szemei csillognak. És ahogy arcán éktelen piros folt húzódott.

-Mi történt az arcoddal? -emeltem meg állát magam felé hogy jobban szemügyre vegyem amiről amúgy pontosan tudtam, mi volt az eset.

-Bevertem...semmi komoly.-még így is láttam hogy hazudik. A hülyének is leesett volna.

-És ki verte be ennyire? Mert azt azért nem gondolnám hogy egy oszlopnak neki menve szerezted. És még szarul is hazudsz...

-Apa megütött... mármint az "apám"- sóhajtotta lehajtva a fejét.

-És miért?-érdeklődtem tovább- de kérlek ne ferdíts semmin.

-Csak vitatkoztunk és túl messzire mentem,legalább is szerinte.

-Nem értesz vele egyet?

-Talán egy kicsit... de úgy érzem ebből az egészből nekem van a legkevesebb hibám. Apám, és anyám tehet róla. Aztán a pót apám, a nagyszüleim, barátok vagy bárki a ki tudott róla, és utolsóként én.

-És...akkor most hova mész?-kérdeztem mert erről viszont fogalmam sem volt. Nem akartam hogy baja essen, és ha úgy van nálam van hely. Főleg neki.

-Őszintén..fogalmam sincs. De majd kitalálom-vont vállat- egy biztos, haza nem megyek.

-Nálam aludhatsz-vágtam rá- Mármint ha más lehetőség nincs. Csak hogy ne maradj az utcán.- magyaráztam, és magamban imádkoztam hogy ne legyen hova mennie. Csak most ne.

-A barátnőd mit szólna? -szegezte nekem tekintetét amivel akár ölni lehetett volna.

-Létezik valahol-vontam vállat. A jövendőbeli például szemben áll velem.

-Nem lesz rinya azért hogy hozzád merek érni? Vagy te hozzám?

-Nem tudom-rántok ismét vállamon- Nem igazán érdekel. A jönni akarsz jönni fogsz.

-Ahj-gondolkodott el- De csak ma este. Utána megyek legyen bármi

-Rendben -bólintottam halványan rá mosolyogva miközben majd kiugrottam bőrömből az örömtől. Még van esélyem arra hogy ne menjen el. A ma este.

Mögötte elindultam hozzánk. Vagyis átmenetileg hozzám. És nem engedhetem ki. Nem engedhetem el.

-Hol akarsz aludni?-kérdeztem befordulva a jól ismert utcába, ahol már annyiszor jártam. Egyedül.

-Nem is tudom, szerintem ágyban.-vágja rá. Tudom hogy haragszik, és azért ilyen.

-De velem vagy nélkülem?

-A barátnőd melyiket engedi?- hangjában érezni a gúnyt, és a színtiszta gyűlöletet Alice iránt

-Szálljunk már le róla...ha te velem akarsz aludni baszok arra hogy neki mi tetszik.- mondtam halál nyugodtan

-Minden lányt ennyire becsülsz?-vágott vissza rögtön a lényeggel sóhajtva megráztam a fejem

-Velem alszol vagy sem?-hagytam szó nélkül

-Más választásom úgy sem lenne...-egyezik bele. De nem lelkesedett. És nem hibáztattam mert én voltam az aki ezt hozta ki belőle

Csendben ajtót nyitottam és magam elé engedve bezártam a kaput. Föl lépkedtem mögötte és válla felett átnyúlva belöktem az ajtót.