30.rész

340 32 6
                                    

Bennem volt a félsz és képtelen voltam szembe nézni vele. Van az az érzés mikor felépíted a falat magad köré, megvéd, aztán jön egy buldózer és a védelmed egy pillanat alatt a földre hull.

Daniel biztos nem fogja fel adni és félek hogy túl messzire megy. Ennél is messzebbre.

Danielnek vannak voltak és lesznek is jó oldalai de mióta elköltöztem...durvább lett. Játszotta a rossz fiút, ribancokkal játszadozott, tette hogy minden jól megy, nélkülem és ellenem. Mert tudta hogy menekülök és nem tudom megvédeni magam. És a baj az...hogy igaza volt.

Mellettem volt mikor...mikor kellett. Most már nincs itt. Pedig itt lehetett volna. Az életem felfordult, szerelmes lettem, és megint pofára esés lett. Ha itt lett volna soha nem történik ez az egész..

Fejem a falnak döntöttem és hagytam hogy könnyeim utat törjenek maguknak. Már mindegy volt. Mindegy ez az egész.

Még jobban lesírt sminkel és kisírt szemekkel csapott meg ismét egy nem épp kellemes gondolat. Továbbra sem volt hova mennem. És két hétig még igen csak kellett volna valahol hely.

Egyetlen hely volt ahova tudtam hogy mehetnék de egyszerűen nem ment. Nem mocskolok bele többet az életébe.

A kinti zaj rádöbbentet hogy az órák hamar vége lett. Mielőtt a zár kattant volna a szemem alól eltüntettem a nyomokat és varázsoltam arcomra hihetetlen műmosolyt.

-Nem semmi, csodálkozom hogy az a lúzer talpon maradt

-Jah de az sem semmi hogy Daniel hogy neki ment. Az a srác sem normális-beszélgetett két osztálytársnőm én pedig a padra csaptam a táskám mintha most jöttem volna be.

-Bocsi de megkérdezhetem kit ütött le Daniel?

-A lúzert-ismételte a festett vörös

-Pontosabban?- vontam fel fél szemöldököm

-Az emó srácot tudod..az a J betűs

-Basszus Jhonnie-kaptam szám elé a kezem- és mi is volt pontosan?

-Fociztak és fejen rúgta véletlenül. De senki nem veszi be, tudjuk hogy szándékos volt. Aztán egymásnak mentek de nagyon durván. Mindketten az igazgatóiban vannak, valami árulást emlegetett Daniel. És amúgy elmarad a dupla franciánk szóval ha gondolod...csatlakozhatnál a csajokhoz, pizzázni megyünk

-Izé...jól hangzik de nincs nálam semennyi.- mentegetőztem, és igazat is mondtam. Bár sokkolódtam.

-Semmi baaj, majd kifizeted máskor. Naa gyere már, pompon lány voltál elvileg, nem hiányzik a csaj társaság?

-Akkor... mikor indulunk?-sóhajtottam

-Most. Össze szedjük a cuccainkat és mehetünk is. Két kocsival megyünk, úgy férünk el.

-Rendben...akkor...a suli előtt megvárlak titeket.

-Okszi, akkor ott tali.- bólintottam és felbattyogtam a lépcsőn. Össze pakoltam, elvettem a zsdekim beraktam a tornazsákom és meg sem álltam a földszinti zsibongóig. Kellet a kikapcs. Nem mellesleg, beajanlhatnám magam egy pizsipartyra. Az már egy nap nyereség.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Rájöttem valamire.
A lányok rém idegesítőek.
Hát igen, ennyit a meghívatásomról. Bukta. Elég nagy.

Megnyomjam a csengőt? Vagy hülyeség lenne?

És végül nem nyomtam meg. A szürkületben ott álltam, ujjam a csengőn tartva.

Dark side ✔Donde viven las historias. Descúbrelo ahora