Tulajdon /TaeHyung FF/

10.

- TaeHyung-ah! - Kiáltottam át a szobán a nevét, mielőtt kiment volna.

A becéző formulára megtorpant és nem túl kedves szemekkel fordult vissza felém. Alig három lépéssel visszaszelte a távolságot és kemény, szigorú arccal nézett rám. Mind a két kezét a csuklóimra tette és ahogy már egyszer megcsinálta, most is a hátam mögé csavarta a kezeimet, hogy mozdulni se tudjak. A fájdalom elkerülése végett azonnal kicsit homorítottam a hátam és ezzel kitoltam a melleimet, neki Taehyung mellkasának. A férfi egy féloldalas mosollyal lenézett a fehérneműbe bújtatott kebleimre, amik neki nyomódtak, majd azonnal el is tűnt a görbület a szájáról, ahogy komolyan nézett vissza rám.

- Ha még egyszer le mersz becézni, olyan durván foglak kikötni az ágyadhoz, hogy véresre fogod ráncigálni a kezeidet, érthető? - Morogta az arcomba.

Az eddigi nyugodt, kellemes hangjával ellentétben a mélységhez most egy kis rekedtség és komoly düh társult. Nyeltem egyet és mély levegőt vettem.

- Akkor te miért becézhetsz engem? - Kérdeztem vissza, nem túl sok esélyét látva annak, hogy behódoljak neki, holott az agyam a kötözést egy kicsit másik irányba vitte el, mint egy egyszerű büntetést.

- Mert az enyém vagy - Válaszolta egyszerűen. - És ami az enyém, azzal azt teszek, amit akarok.

- Akkor nem akarod elvinni a kiscicát egy kicsit motorozni? - Biccentettem félre a fejem, bevetve minden bájomat egy aranyos hanggal és ártatlan pislogással.

- Miért tenném? - Kérdezett vissza. - Főleg most nem kellene, hogy boldoggá tegyelek, mert rossz vagy - Ingatta a fejét drámaian.

- És ha jó leszek? - Kérdeztem vissza mosolyogva.

Nem kaptam választ, csak intenzív szemeket, amik égették a lelkemet. Komolyan, hogy a francba tud így bámulni? Szinte a gyomromig érzem, ahogy lehatol. 

- Te nem tudsz jó lenni - Közölte az igazságot és egy halvány mosolyt ejtett meg felém.

- De megpróbálhatom - Vontam vállat. - Kérlek, kibaszottul unatkozom! - Sóhajtottam egyet hisztisen.

TaeHyung felhúzta az egyik szemöldökét és szélesebbre húzta a mosolyát egy pillanatig.

- Tudsz könyörögni is? - Kérdezte.

- Ha muszáj - Vontam vállat megint unottan.

- Nem engedhetlek el egyedül - Húzta el a száját, tettetett csalódottsággal.

- Akkor gyere velem - Mosolyogtam rá.

- Én? - Kérdezett vissza. - Cicám, nekem van jobb dolgom is, mint a te fenekedet figyelni motorozás közben.

- Amúgy sem csinálsz mást itthon sem, csak a fenekemet nézed - Tájékoztattam az észrevételemmel.

- Igaz - Bólintott. - De ahhoz nem kell kimozdulnom.

- Ne már - Forgattam meg a szemem. - Be fogok csavarodni, ha négy fal között tartasz.

- Már most be vagy csavarodva - Tájékoztatott. - Őrült vagy.

- Tudom - Vigyorodtam el. - És ha nem akarod, hogy még bolondabb legyek, akkor hadd nyugodjak le egy kicsit azzal, hogy elmegyek motorozni.

- Kezelhetetlen vagy - Ingatta meg a fejét.

- Az - Bólintottam rá. 

- Mit kapok cserébe? - Kérdezte.

- Nem mindegy? - Sóhajtottam. - Te vagy a főni, úgyis te mondod meg, mit akarsz.

- Okos is vagy, nem csak őrült - Bólogatott, mintha csak a saját igazát bizonygatná magának.

- Az - Feleltem. - Na? Gondolom, amúgy is te is szeretsz motorozni, ha már egy motoros banda feje vagy, nemde? Amióta itt vagyok, nem láttalak téged sem elrobogni. Nem akarsz?

Taehyung sóhajtott egyet és megingatta a fejét.

- Nem kedvellek - Engedte el a kezeimet, mire elmosolyodtam.

- Én sem téged - Feleltem.

Taehyung szélesen elmosolyodott és megingatta a fejét. Felemelte a kezét és megdörzsölte az orrnyergét. 

- Várj meg itt, hozok neked ruhát - Adta be a derekát.

- Igenis, kapitány - Ugrottam egy aprót boldogságomban és szélesen elmosolyodtam.

Tae csak felnevetett a reakciómon és elindult kifelé. Tapsikoltam egyet és a levegőbe bokszoltam, amikor elment, hiszen végre rá tudtam venni valamire. Hazudtam, igenis kedvelem, főleg, amikor ilyen engedékeny. Bár a komoly, szexrabszolga tartó énje is elég vadító, azt kell, hogy mondjam. Sóhajtottam és belenéztem a tükörbe. Motorozunk egyet, éljen! 

- Elmegyek veled - Szólalt fel Taehyung nem sokkal később, mire felé fordultam.

A kezében egy farmernadrágot és egy pólót tartott, meg a bőrdzsekimet, amit elvett az ide jövetelemkor. Átnyújtotta nekem, én pedig éhesen kaptam ki a kezéből. Előtte kezdtem el magamra húzni a cuccokat, miközben mosolyogva néztem rá.

- De cserébe éjszaka velem leszel - Mondta az ajánlatát.

Megfagyott a kezem a gatyám gombolása közben. Tessék? Tátott szájjal néztem rá és mérlegeltem a lehetőségeimet. Visszaadhatom a ruhákat és maradhatok én itt is, nincs azzal baj, de rohadtul ki akarok már mozdulni. Beharaptam a számat és kelletlenül morogtam egyet. Megvakartam a homlokomat és még négyszer átsuhantak a lehetőségek a fejemben, de mindegy is volt már, hiszen nagyon szerettem volna elmenni egy körre.

- Oké - Bólintottam rá végül.

Taehyung is csak bólintott és megint elindult kifelé.

- Én is átöltözöm, várj meg itt, majd bejövök érted - Utasított, mire csak bólintottam.

- Hova mentek? - Hangzott fel egy ismerős hang az ajtó mellől. 

Nem sokára megjelent Tina fehérneműs alakja és először Taehyung-ra, majd rám nézett, be a szobába.

- El - Felelt nemes egyszerűséggel Tae.

- Esetleg .. - Kezdett bele, de a férfi csak felemelte a kezét, ezzel csendre intve.

- Csak ő - Biccentett felém, de közben Tina-ra nézett.

Megsimogatta a fejét, mire a lány halványan elmosolyodott.

- Légy jó - Mondta neki TaeHyung, mire a lány csak engedelmesen bólintott.

A férfi végre kiment a szobából, hogy összekapja magát ő is a kis kiruccanásunkhoz, én pedig megkaptam Tina gyilkos pillantását. Rezzenéstelen arccal kacsintottam rá egyet, amitől még idegesebb lett és trappolva elhaladt a szobám előtt. Vicces lány.