Együtt mégis külön [JIKOOK] /BEFEJEZETT/

4

- Öm.. Szia Chanyeol -nézett végig a kísérőmön MinSeo, mikor találkoztunk a buszmegállóban.
- Szevasz -köszönt a fiú, miközben hajamat piszkálta, többször megsimítva arcomat. 
- Chanyeol, most már leakadhatsz rólam -mondtam idegesen. 

- Ugyanazzal a busszal megyünk, miért ne használjam ki? -kérdezte huncut mosollyal arcán. Fáradtan sóhajtottam, és elkezdtem mesélni napomat MinSeonak, kihagyva azokat a részeket, ahol épp magamba Jungkookot istenítettem. Azokat sajna nem mondhattam el, hisz ott volt Chanyeol is.
- Szörnyűek vagytok -sóhajtott a körünkben lévő egyetlen lány. - Te azt akarod, hogy megfektessen, Ő meg azt, hogy Ő legyen felül benne -mondta sóhajtva. - Rosszabbak vagytok, mint a lányok -morogta és felszállt a buszra, ahova követtem én, és kísérőm. 
- Ez részben igaz -ültem le szokásos helyemre. 

- Nem, látszik rajtad -mért végig legjobb barátnőm. - Nem tudom kinek cikibb, hogy nőiesebb vagy, mint én -motyogta, mire elnevettem magam. - De komolyan! Jobb a segged mint nekem -pillantott hátra, majd szomorúan előre fordult. 
- Sokat tornázott -bólogatott mellettem Chan. - Én megtornáztattam, szeretnéd hogy téged is? -villantott perverz vigyort. 
- Van barátom -vágta rá flegmán a lány. 

- Nem baj az -vigyorgott a mellettem lévő fiú. - Jöhet Ő is. 

- Te komolyan azt hitted, hogy egy ekkora főnyereménynek, mint nekem, nincs barátja? Hol az eszed, a farkadban?! -kérdezte felháborodva, még mindig leakadva az előbb mondottaknál.  Nevetve ráztam meg fejemet, és elővettem telefonomat, de JeongGuk még mindig nem keresett. Mérgelődve bújtattam vissza nadrágzsebembe a telefont, és szomorúan bámultam lefelé. Akkor mégsem érdeklem? - Chimmie, szálljunk már le, nem akarok ide-oda buszozgatni -lökte meg vállamat barátosném. 

- Oké -bólintottam, és két személlyel mellettem leszálltunk a járműről. 
- Te tulajdonképpen miért is vagy itt? -nézett át MinSeo a vállam fölött, egyenesen Chanyeolra.

- Hazakísérem Jimin-t, hogy ott megtudjam duu---... megtudjam tanítani neki a matekot -javította ki magát csúnya nézésemre. Elégedetten bólintottam, és tovább szedtem lábaimat, már egyre lassabban. 
- Féltékennyé tettem Jungkookot, és Channie pont kéznél volt -vontam vállat.

- Channie? Már becenevem is van? -lelkesedett a mellettem lévő. 
- Ne szokj hozzá, Yoda -vágtam rá, mire csalódottan vállat vont.

- Az is becenév -motyogta, mire nevettem aranyosságán, hisz valóban cuki volt. 

- Na Chanyeol, kísérj engem -ragadta meg a barátom karját a lány. - Szia Jiminnie -ölelt meg, és egy puszit nyomott arcomra. - Nem akarom, hogy még a végén tényleg megtömjön, tartogasd a szüzességed Jungkooknak -suttogta vigyorogva lány barátom. Nevetve megráztam fejem, és egy intés után, elindultam az utcánkba, már egyedül. Lehajtott fejjel mentem, már csak arra emeltem meg buksimat, mikor a házunk előtt egy fekete sportkocsit láttam meg. Összeráncolt szemöldökkel kerültem ki a járművet, és sétáltam be a házba, ahol megtaláltam valakinek a Vans cipőjét előszobánkban. 
- Taehyung, megint kit hoztál fel? -kiabáltam, de választ nem kaptam. Sóhajtva ledobtam cipőmet, és táskámat, majd felbaktattam szobámba. Elővettem mackónadrágomat, majd egy hosszú, fehér pólót, és átvettem azokat, ledobva azokat a ruhákat, amikben egész nap voltam. Összeborzoltam hajamat, hisz már eléggé zavart, hogy vigyáznom kell arra, hogy hogy áll, és végül felvettem bunda zoknimat. Lebattyogtam a konyhába, ahol egy fehér tálba öntöttem magamnak müzlit, ahhoz pedig tejet, és egy kanalat beledobva a tányérba, vissza sétáltam szobámba. Becsuktam ajtómat, és leraktam éjjeliszekrényemre az edényt. Ledobtam magamat az ágyamra, és ölembe vettem a laptopomat, amit bekapcsoltam, miközben neki álltam elfogyasztani ebédnekvalómat. Mikor betöltött a gép, beütöttem valami mesét, és azt kezdtem nézni, majd mikor megettem a müzlit, magamra rángattam takarómat. Tovább néztem a mesét, míg a cicám is ölembe vándorolt, így puha szőrét kezdtem simogatni, percenként figyelgetve telefonomat, hogy esetleg JeongGuk méltóztat-e írni. Ezért kellett ez a nagy felhajtás, hogy ne írjon? Ő a fiú a kapcsolatunkban, neki kell lépnie! Mikor vége lett a filmnek, leraktam ölemből a cicát, és felálltam, aztán mérgelődve levittem üres tányéromat a konyhába. Beérve oda, először egy fekete garbós alakot láttam meg, de hajáról egyből levágtam, hogy Jungkook van ott. 
- Khm -köhintettem egyet, mire felemelte fejét, így már nem figyelte a vajaskenyeret, amit éppen megkent.