Együtt mégis külön [JIKOOK] /BEFEJEZETT/

5

- Sziaa! -ugrottam legjobb barátnőm nyakába, mikor délután átjött hozzánk. 
- Hali -köszöntött mosolyogva, és beljebb jött, míg én nyakán csimpaszkodtam. - Helyzet? -kérdezte ledobva bakancsát magáról. 

- Van -bólogattam, majd elengedtem, és csuklójánál fogva felrángattam szobámba, ahol bezártam az ajtót. 
- Na? -dobta le magát ágyamra, és levette hátán pihenő hátizsákját, és maga mellé tette.
- Tegnap leápoltam Jungkook egyik sebét, amikor megvágta magát, plusz csináltam neki reggelit -mondtam lelkesen.

- Haladtok -vigyorgott, és elővette kémia tankönyvét, azaz ami miatt tényleg jött. 
- Remélem, hogy a következő már az lesz, hogy megfogja a kezem -ültem le álmodozva mellé, és elővettem ágyam mellett lévő táskámból kémia füzetemet. 
- Remélem, hogy a következő dolgozatod ötös lesz kémiából, és utána ráveszem Jeont, hogy vigyen el vacsorázni, oké? -nézett rám, és elővette saját kémia füzetét is.

- Végre van motivációm -nevettem. - Egyébként nem fogok vele lefeküdni -szögeztem le magabiztosan.
- Mibe fogadunk, hogy nemsokára úgyis megfektet? -vigyorgott rám.

- Hm..ha nem fektet meg egy hétig Chanyeollal kell járnod -vigyorogtam, mire kezét nyújtotta, és kezet fogtam vele.
- Egy hónapot kapsz, hogy kibírd mellette úgy, hogy nem mászol rá -vigyorgott, majd eleresztette kezem.
- Sima ügy lesz -mondtam magabiztos mosollyal arcomon. 

- Remélem most már érted -pakolta össze MinSeo a cuccait. 
- Igen -bólogattam, és kinyitottam zárt ajtómat. 

- És a fogadásról nem szólhatsz neki -rázta meg mutatóujját fenyegetően, mire elnevettem magam.
- Csak erről szoktam beszélgetni vele -mondtam és mosolyogva megforgattam szemeimet, utána lekísértem ajtónkhoz. 
- Jimin! -kiabált Taehyung a konyhából. 

- Nem érek rá -kiabáltam vissza. 
- Baszki Jimin! -jött ki idegesen, majd intett egyet legjobb barátnőmnek, köszönésképpen. - Szasz' Minnie -köszönt magára erőltetve egy mosolyt.
- Szevasz -intett vissza egyet, és megigazította fején kapucniját. 
- Taehyung hol vagy máá-- -jött ki a konyhából Jungkook, de amint meglátta MinSeot, megtorpant. - Üdv -motyogta zavartan. 
- Hello -köszönt unottan legjobb barátnőm. 

- Jeon JeongGuk -nyújtotta kezét a híresség.
- Kim MinSeo -csapott bele tenyerébe. 

- Nem maradsz vacsorára? -kérdezte Taehyung legjobb barátnőmtől, aki hátán igazította meg táskáját. 
- Nem -rázta meg fejét. - A barátommal megyünk étterembe, és még össze kell készülnöm -vonta meg vállait, és miután megölelt, ki is lépett ajtónkon.

- Na igen, mit akarsz? -fordultam bátyám felé, mellkasom előtt összefont kezekkel.

- Segíts a vacsorában -fogta meg csuklóm, és a konyhába rángatott, ahol beállított a tűzhely mellé. - Mi Jungkookkal szeleteljük a zöldségeket, Te főzöd a levest hozzá, és majd megcsinálod -hagyott ott, és már a nevető JeongGuk-hoz sétált, ahol beállt mellé a konyhapulthoz és két paprikát megfogva, azt kezdték szeletelni. Unottan álldogáltam a tűzhely előtt, és őszintén megmondva semmit sem csináltam. Ha annyira éhesek, csináljanak maguknak kaját. 

- Inkább elmegyek kenyérért -mondtam, és elálltam a tűzhely mellől, egyenesen az előszobába ahol felvettem cipőmet.
- Ha már tegnap nem hoztál -morogta Taehyung, és utánam jött, kezében apróval. - Nesze, tudod mi kell -adta tenyerembe azt a pár aprót.
- Ja -morogtam, és felvettem kabátomat is, majd elindultam a közeli boltba. Az üzletben vettem kenyeret, magamnak egy kis dobozos kávét, és sütit, amit este fogok elfogyasztani, egy film nézése közben. Míg mások szombat este bulizni mennek, én addig otthon filmezek, és sírok, hogy miért nem lehet olyan jó kapcsolatom mint a tipikus romantikus filmekben. Sóhajtva álltam be a kígyózó sorba, és vártam, és vártam, és vártam. 

- Uram, záróra van -közölte velem a pénztáros, mikor oda értem a sor elejére. 
- Itt állok már fél órája, legalább ezt a pár terméket hagy vegyem már meg! -mondtam idegesen. A fél óra alatt két kisgyerek is elkezdett előttem sírni, egy terhes nőnek fájdalmai voltak így azt is hallgathattam, mögöttem az öregek nekem magyaráztak, hogy élvezzem ki a fiatalságomat, és még inkább mögöttem pár velem egykorú az óvszereket nézte, és folyton vihogott, így mikor a pénztárhoz értem a fejem majd szét pukkadt, de nem akartam más sorba állni, hisz ha már ennyit végig álltam, kár lett volna. 
- Már otthon is lehetnék..-morogta az előttem ülő pénztárosnő, és idegesen lehúzta a termékek vonalkódját. 
- Sajnálom, hogy nagy volt a sor, amiatt hogy nem végezte jól, és gyorsan a munkáját -mormogtam nem létező bajszom alatt úgy, hogy ne hallja.

Csak megforgatta szemeit, majd bajsza alatt morgott valamit, és tovább végezte munkáját. Ezekszerint mégis hallotta. Upsz.
Lecsapva a pénzt a pénztárgép mellé, felkaptam azt a pár terméket és kisiettem a boltból, egyenesen haza. Már biztos kész a kaja, nem akarom, hogy meg egyék előlem. - Itt vagyok -kiabáltam be a házba, mikor már az előszobában álltam. Ledobtam cipőmet, és a konyhába vittem azt a pár cuccot amit vettem, majd vissza is tértem az előszobába, ahol felakasztottam a kabátomat. 

- Hol voltál eddig? -fonta össze mellkasa előtt kezeit bátyám, a lépcsőnél álldogálva, mögötte Jungkook. 
- Nagy volt a sor -válaszoltam, és a konyhába siettem, ahol szedtem magamnak az ott gőzölgő levesből. 
- Aha. És miért cigi szagú a kabátod? -tartotta kezében az említett ruhadarabot, amivel hozzám sétált. 
- Nem tudom..?-kérdeztem vissza miközben leültem az asztalhoz. 

- Jimin ha megtudom, hogy dohányzol -- -kezdte, de idegesen az asztalra csaptam.

- Nem dohányzok basszameg! Ki se adják nekem, nem akarom elbaszni a tüdőm, és nem akarok büdös lenni, szóval le lehet rólam szállni -mondtam ingerülten, és enni kezdtem. 

- Nagyon tagadod Chim, nagyon tagadod -méregetett bátyám. 
- Tudod mit? Kapd be -néztem rá dühösen, majd ismét beleettem levesembe, de nem számítottam arra, hogy ilyen forró lesz, így szitkozódva lenyeltem, majd nyelvemhez kaptam.

- Szörnyű vagy -sóhajtott V, és ledobva elém kabátomat, felsietett szobájába.
- Jó étvágyat -ült le mellém JeongGuk.
- Kössz -motyogtam, és beleittam az előttem lévő vízbe. 
- Tényleg ne cigizz. Nagyon ártalmas -mondta rám nézve, majd leraktam a poharat, és az asztalra csaptam, mire összerezdült.
- Nem.Dohányzok! Melyik részét nem érted te, vagy a bátyám? -kérdeztem idegesen. - Más nyelven mondjam el? Tanulok japánt, és angolt is, szóval bármelyiken elmondom ha kell -morogtam. 

- Oké, nyugi -tartotta mellkasa elé kezeit, védekezve. - Nagyon fáj a nyelved? -kérdezte halvány mosollyal. 
- Ja -mondtam már kicsit nyugodtabban.
- Megmasszírozzam az enyémmel? -kérdezte elvigyorodva, mire egyből zavarba jöttem, és az a kis bátorság ami előbb bennem volt, egy pillanat alatt oszlott szerte. 
- Hülye -motyogtam levesem fölött, mire elnevette magát.
- Annyira szórakoztató, hogy azt hiszed, hogy viccelek -nézett engem mosolyogva, majd közelebb hajolt.
- JUNGKOOK GYERE MÁR TE SZARZSÁK -kiabált fentről Taehyung, mire JeongGuk sóhajtva felállt.
- Jövőhét pénteken átjöhetnétek hozzánk vacsorázni, ha már én itt lehetek -fürkészte szemeimet.
- Jó -mondtam vállaimat megvonva, mire felsietett. Biztos, hogy nem fogok szólni Taehyungnak a jövőhétről! Na még csak az kéne, hogy elhalassza az esélyeimet. Meg fogom szerezni JeongGukot, de biztos hogy nem a testemmel. Elfogom érni, hogy belém szeressen!