Együtt mégis külön [JIKOOK] /BEFEJEZETT/

27

- Khm -hallottam meg kicsit később Jungkook hangját. Ennyire elmerültem volna Chanyeol ölelésében? - Át veszem, ha megengeded -morogta barátom és hozzám sétálva magához húzott. A kis féltékeny.
- Van barátom, nyugi -mérte végig furán Channie JeongGukot.
- Annyira sajnálom -öleltem meg nyakánál páromat, mire derekamnál átkarolt.
- Örülök, hogy megjött az eszed -suttogott fülembe.
- Chim, minden oké? -jelent meg az ajtóban aggódva Tae.
- Nagyon sajnálom! -engedtem el Jungkookot, és bátyámhoz sétálva nyakába ugrottam.
- Izé... nem baj -motyogta.
- Fasz vagyok, tudom -szorítottam erősebben, míg mögöttem Chanyeol és JeongGuk farkasszemet nézett.
- Ennyi elég -fogta meg karomat Jungkook és magához húzva megcsókolt, elég látványosan, mutatva hogy mi bizony együtt vagyunk.
- Le ne nyeld szegény gyereket -jegyezte meg cinikusan Chan.
- Megtehetném, mert az enyém -nyomta meg az utolsó szót Jungkook, és magához szorítva. Annyira szexi amikor féltékeny és elkomolyodik. És még jobb érzés, hogy ezt én váltom ki belőle. 

- Végre -sóhajtottam nyugodtan míg JeongGukhoz bújtam, aki átkarolt.
- Hiányoztál pedig itt voltál mellettem -puszilt számra szerelmem.
- Nem tudod mennyire rosszul esett amit csináltál -bújtam jobban hozzá.
- Vissza adtam azt amit te okoztál Tae-nek -vonta meg vállait.
- Ne vonogasd a vállaid, nagyon rossz volt! -szóltam rá sértetten.
- Tudom -vigyorodott el és felém mászott.
- Jut eszembe -tettem kezeimet mellkasára. - Mától nincs több szex -mondtam szemébe.
- Mi? -blokkolt le, s kitágult szemekkel nézett engem.
- Jól hallottad. Egy ideig nem fogunk lefeküdni, hanem kettesben leszünk. Elmegyünk moziba, könyvtárba, vásárolni, étterembe -mondtam határozottan.
- Ezt te se gondoltad komolyan -nevette el magát, ám mikor látta komoly tekintetem elkomolyodott. - Ezek miért nem mennek szex mellett? -vonta fel szemöldökét.
- Mert nem. Nem dugsz meg többször, nem érsz hozzám intim helyeken. Köszike -pusziltam szájára.
- Gondolom akkor az együtt fürdés sem játszik -sóhajtott felettem támaszkodva.
- De. De nem fogunk szeretkezni sem a kádban, se az ágyban, se sehol. Persze csak egy ideig -tettem hozzá.
- Fürödhetek veled, de nem érhetek hozzád? Jimin ez kb olyan, mintha egy alkoholista elé oda teszel egy évekig érlelt, isteni finom bort, de nem nyúlhat hozzá -nézett rám felháborodva.
- Elegem van, hogy mindig csak szexelünk, oké? -fordultam oldalamra.
- Jó -sóhajtott, majd elvigyorodott. - De akkor nekem is vannak szabályaim -nyúlt állam alá és szembe fordított magával. - Nem stírölheted a farkam, sem a mellkasom, nem haraphatod meg a szádat mert az beindít, és szándékosan nem izgathatsz fel -sorolta.
- Mi az, hogy nem nézhetlek? -háborodtam fel. Jungkook mellkasa egyszerűen nem evilági, és nem nézhetem?! A másik pedig amit említett... miért nem nézhetem azt sem?!
- Majd ha a szexre jut a sor, nézheted mindkettőt -vigyorgott. Kijátszotta a szabályaim a sunyi!

- Utállak -néztem szúrósan szemébe.
- Tudod ezeket ki kell érdemelni -mosolygott büszkén és adott nyakamra egy puszit.
- Jó. Akkor ha nem nézhetem a farkad, te sem teheted a kezedet a fenekemre, és nem is nézheted -fordultam hasamra.
- Mi van?! -akadt ki. - A szexet még megértem. Azt is, hogy mindenféle romantikus helyre kell mászkáljunk. De azt nem, hogy nem nézhetem vagy foghatom meg a segged! -szólt felháborodva.
- Valamit valamiért -vontam vállat gonoszan mosolyogva. S mikor nem számított rá, kicsit feljebb toltam derekamat így fenekem pont ágyékával találkozott.
- Örülj amíg próbálom betartani a szabályaidat -hajolt fülemhez, amikben dünnyögte a szavakat. - De ha egyszer elszakad nálam a cérna, nem érdekel hol vagyunk de nagyon meg fogja bánni a szép kis feneked -duruzsolta tovább. - És kár lenne érte, nemde?
- Tartsd kordában a lábad közötti részt -feleltem egyszerűen habár belül szinte rá vágtam volna, hogy nem lenne kár, főleg ha Ő tenné.
- Inkább benned tartanám -harapott fülemre.

Reggel arra keltem, hogy fejem Jungkook kinyújtott karján pihen, aki álmosan figyel engem. Barna haja össze-vissza állt feje tetején, ajkai kissé elnyíltak, s álmosan meredt szemembe. Mosolyogva kúsztam közelebb hozzá és haját megigazítva adtam homlokára egy puszit.
- Jó reggelt -suttogtam ajkaira.
- Nymh..-bújt nyakamhoz. Ilyenkor annyira édes! Olyan mint egy nagy gyerek!
- Jól aludtál? -kérdeztem tarkóját cirógatva.
- Viszonylag -motyogta bőrömre amire adott egy puszit.
- Van mára meg holnapra valami programod? -kérdeztem hajába puszilva.
- Úgy terveztem együtt leszünk, de ha nem akarod nem kell -ásított és arrébb csúszott tőlem.
- Arra gondoltam elmehetnénk sátorozni -közöltem vele vígan tervemet.
- Van sátrad? Mert ha van akkor nekem oké -motyogta.
- Nekem nincs, de Taenek van -feleltem és felültem. - Kérd el tőle, addig csinálok neked reggelit -simítottam arcára, mire megfogta kezemet és adott arra egy puszit.
- Kaphatok tojásrántottát meg kávét? -pislogott nagy szemekkel.
- Mintha lenne más választásod -nevettem fel, mire elmosolyodott.
- Ígérj meg nekem valamit -nézett szemembe.
- Mit? -pislogtam rá ártatlanul.
- A mai este folyamán sokat fogsz mosolyogni -harapta meg alsó ajkát.
- Ígérem -hajoltam le hozzá és egy puszit adtam szájára.

Délután kettőkor mikor már bepakoltunk, és én megcsináltam az oda való kajánkat, boldogan szálltam be barátom kocsijába.
- Ismerek egy jó helyet. Bízol bennem, és elvihetlek oda? -nézett rám míg beindította a kocsit.
- Oké -mosolyogtam, mire elmosolyodva kezét combomra csúsztatta és el is indultunk.
- Mi lesz a vacsi? -kérdezte míg én kezemmel combomon lévő kezét fogtam.
- A közeli kisboltban vettem tök könnyen elkészíthető Soba-t -válaszoltam az utat nézve.
- Aw, azt szeretem -lett nagyobb a mosolya. Egy ideig nem szóltunk egymáshoz, így körbe vezettem tekintetem a kocsiban, ami végül megállapodott a rádión. Sokáig szemeztem vele, míg ezt JeongGuk is észre vette. - Nem harap a rádió Jimin -jegyezte meg cinikusan.
- Rakhatok be zenét? -pislogtam rá.
- Nem, kötelező néma csöndben a kocsiban ülnöd. Egyáltalán hogy képzelted, hogy hozzám szólsz? -viccelődött tovább mire mosolyogva megforgattam szemeimet és telefonomat össze kötve a rádióval, beraktam kedvenc zenémet, míg az ablakon nézelődtem.

- Ah, végre -szálltam ki a kocsiból mikor oda értünk arra a bizonyos tisztásra amit Jungkook gondolt. Elő vettük a csomagtartóban lévő sátrat, s míg JeongGuk azzal szerencsétlenkedett, én elővettem a kajákat, plusz szóltam bátyámnak hogy oda értünk.
- Oké talán meg van -szólt Jungkook, mire oda néztem. A sátor olyan lehetetlen pozícióban állt, hogy azt leírni sem tudom. Nehezen ugyan de szét szedtük az eléggé elbaszott sátrat, utána jöhetett az internet segítségül. Miután kikerestem a megfelelő cikket, az alapján kezdtük felállítani a sátrat, ami elég szépen sikerült is. Már bőven hat óra volt, így leterítettem a sátor elé egy plédet és arra tettem a már elkészített ételt. Párom is leült és miközben a sötétedő eget kémleltük, a Soba-t ettük. Miután megettük vacsoránkat, arrébb tettem a bizonyos plédet és arra lefeküdve bámultam a csillagokat, majd csatlakozott hozzám Jungkook is.
- Olyan szép -motyogtam az eget kémlelve.
- Eszméletlen -mondta kábultan JeongGuk, ám mikor oldalra fordítottam fejem, Ő arcomat nézte.
- Ne nézz már -motyogtam vörösen és tovább néztem a csillagokat, amíg Jungkook karján pihentem, pont mint reggel.
- Én nem gyönyörködhetek? -vonta fel szemöldökét és közelebb húzott magához.
- Bennem nincs semmi gyönyörű -mondtam halkan.
- Te bőven kimeríted a gyönyörű fogalmát -simított alsó ajkamra, és megcsókolt.