Együtt mégis külön [JIKOOK] /BEFEJEZETT/

26

- Sziaa -köszöntöttem másnap reggel legjobb barátnőmet. Egy fehér haspóló volt rajta, farmerrel, és egy Adidas cipővel. 
- Hali -ölelt meg, és megsimogatta hátamat. Beengedtem a házba, ahol egyszerű mozdulattal ledobta cipőjét. Jungkook és Taehyung nem voltak otthon, mivel moziba mentek. Meg se kérdezték, hogy akarok-e menni.. - Na mi az? Hogyhogy át hívtál? -ült le ágyamra, és levette fején díszelgő baseball sapkáját. Igaz, már melegebb van mint nemrég volt, de én is max egy pulcsiban megyek ki, bár ehhez hozzá tartozik, hogy elég fázós vagyok. 
- Csak beszélgetni -vontam vállat, és figyeltem, ahogy kibontja sötétbarna, összefogott haját.

- Aw, képzeld olyan helyes srácot láttam -kezdett is bele mesélésébe, amit én figyelemmel hallgattam.

- Mindjárt jövök, elmegyek mosdóba -állt fel ágyamról, a puha matracon hagyva hófehér, legújabb Iphone készülékét. Kisietett a mellékhelységbe, és úgy voltam vele, hogy addig majd a saját telefonomon kezdek tevékenykedni, hisz a virtuális állatkertemet már rég gondoztam. Amint beléptem a játékba, megpittyent a mellettem fekvő készülék. Nem tulajdonítottam volna neki nagyobb figyelmet, ám eszembe jutottak JeongGuk szavai. Bebizonyítom, hogy nem MinSeo vett fel minket. Felfordítottam képernyőjéről a telefont, és már be is kapcsoltam. Egy Youtube értesítés. Mivel ujjlenyomatommal már sikeresen feloldottam a telefont, rá is kattintottam. 

Nem hittem a szememnek, mikor betöltötte a videót, ami igen. Pontosan az a videó volt, ami legelőször felkerült. 

Channie: Beszereztem amit kértél 

Összeráncolt szemöldökkel néztem a betűket, amikor is vissza írtam neki. Érdekelt, hogy mégis miről beszél, mit nem mond el nekem eddig legjobb barátnőmnek hitt személy.

Én: Mit? 

Channie: Ne játszd a hülyét. Azt a felvevőt Chimhez 

Én: Felvevő? 

Channie: Igen. Azt beszéltük meg, hogy majd oda rakod a szobájába, és utána pedig betartod az ígéreted

Én: Kösz, mégsem kell

Idegesen, és a sírás határán nyomtam ki a beszélgetést. Átvert. MinSeo átvert, és ezt úgy tette, hogy közben másokat állított be gyanúsítottnak. Jungkook mindvégig igazat mondott, és én mégsem hittem neki. 

- Hé, mit csinálsz? -jött be hozzám, és elvette kezemből a telefont, ám de én kitéptem azt kezei közül, és hátsó zsebembe mélyesztettem.
- Te vettél fel minket -motyogtam, s még én is alig akartam ezt elhinni. 
- Mi? Miről beszélsz? -ráncolta össze szemöldökét.
- MinSeo, kurvára láttam a videókat! Te vetted fel! -néztem rá idegesen.
- Hát igen -nevetett fel. - Elkaptál. Lebuktam -nézett rám gúnyos mosollyal arcán. 

- Miért tetted ezt? -gyűltek szemeimbe könnyek, amíg hátam mögött próbáltam letörölni a videókat, amikkel sikerrel is jártam. 

- Hogy miért? Még kérdezed? -nevetett fel. - Idegesített, hogy egy olyan fiú van JeongGuk mellett mint te -komorodott el a lány, és hozzám sétált. - És nem egy olyan lány, mint én -markolt bele hajamba. - Undorítóan nézel ki -morogta, míg hajamat erősebben szorította.
- Engedj el -motyogtam és próbáltam eltaszítani magamtól, hiszen igazán fájt amit tett. 

- Évek óta többet éreztem Jungkook iránt, mint rajongás. És mikor itt lett volna az esélyem, egy magadfajta elszúrta nekem -lett erősebb szorítása.
- Nem tehetek róla, hogy így nézek ki -nyöszörögtem, amíg kezét próbáltam lefejteni hajamról. 

- Naná. Ha én így néznék ki, biztos tennék ellene -vágott gúnyos mosolyt. - Kurvára nem vetted észre, amikor összetörtem, pedig csak arra vártam hogy szakíts azzal az idiótával -térdelt bele egyet hasamba, mire térdre rogytam. - Utállak, és mindig is utálni foglak. Szerinted ki barátkozna veled? Ugye nem hitted, hogy én komolyan gondoltam ezt az egész "barátságot"? Egy idióta picsa vagy, aki jókor volt jó helyen, és épp emiatt JeongGuk kényszerült arra, hogy együtt legyetek -kapta ki kezemből telefonját. 

- Ne mondd ezt -hagyták el szemeimet könnycseppjeim. 

- Visszakaptad amit tettél velem -rúgott bele utoljára hasamba, bár az már inkább mellkasom volt, és eleresztette hajamat. - Örülök, hogy Jungkooknak megjött a józan esze, és ott fog hagyni -vette fel sapkáját az ágyról, és azt fejére helyezve már le is ment, ahol felkapta cipőit, s elhagyta a házat. Én pedig ott maradtam teljesen egyedül, sírva, miközben fájt majdnem mindenem, de legjobban az, hogy ilyeneket mondott a legjobb barátomnak vélt ember. Rögtön hívtam is JeongGukot, ám de nem vette fel, ezért csak SMS-t hagytam neki, hogy gyorsan jöjjenek haza, mert nem bírom tovább az egyedüllétet. 

Félóra elteltével a fájdalom nem múlt, s én még mindig sírtam a padlón térdelve, miközben kezeimet a mellkasomhoz szorítottam. Meghallottam, hogy nyílt az ajtó, s titkon reménykedtem hogy Taehyung fog felrohanni hozzám, de nem így lett. Azaz nem Ő rohant fel, sokkal inkább Chanyeol. Ez meg mit keres itt?

- Jimin! -vett észre aggódva, és fekete kabátjában letérdelt hozzám, és karjaiba zárt. Próbáltam eltolni magamtól, de túl gyengének bizonyultam ehhez, így inkább elfogadtam a támaszt. 

- Miért tetted? -kérdeztem sírva. Pontosan tudtam, hogy mindenben benne volt, és ez még inkább fájt. Már majdnem barátomként tekintettem rá, erre jött ez. 
- Nyugodj meg egy kicsit -simogatta hátamat, elkerülve kérdésemet. 

- Hallgatlak -ültem ágyam sarkában felhúzott térdekkel, és egy pohár kávéval kezemben. 
- Hol is kezdjem..-túrt bele éjfekete hajába. - Szóval.. én nagyon szerettem volna a barátod lenni. Mármint haverilag értem -kezdett bele. 

- Rossz úton haladsz felé -vágtam közbe cinikusan.

- Sosem voltak rendes barátaim, melletted ülve viszont olyan volt, mintha tényleg lenne egy. Tudtunk beszélgetni, hülyülni. Féltem, ha eléd állok és megmondom mit akarok, akkor ki fogsz nevetni, ezért elkezdtem olyan lenni mint MinSeo. Ti is mindig tök perverz dolgokat mondtatok egymásnak, és azt hittem ez nálam is be fog válni -motyogta halkan. - Ezután, jött ez a Jeongkook gyerek -folytatta volna, de ismét közbe szóltam. 

- Jungkook, vagy JeongGuk. De neked csak Jungkook, csak én hívhatom JeongGuknak -mondtam komoran. 

- Szóval jött JungGuk -folytatta, mire fáradtan sóhajtottam egyet. - Egyre kevesebbet foglalkoztál velem, kezdtem úgy érezni hogy sose lehetünk már barátok. És ekkor avatott be MinSeo, a tervébe ami az volt, hogy majd a szobádba elhelyez ilyen felvevő cuccokat, amikkel felvesz titeket, és utána te szakítasz JeongGookal, és ismét velem fogsz törődni. De csak baráti szempontból -emelte fel védekezően kezeit. 

- Chanyeol...-motyogtam halkan. Fogalmam se volt arról, hogy az egész hátterében ez áll. Leraktam bögrémet, és közelebb kúsztam hozzá vigyázva arra hogy a takaró ne jöjjön le rólam, mivel mint említettem fázós vagyok. Ha tudtam volna, hogy ez áll a dolgok hátterében, biztos másképp álltam volna ehhez a lökötthöz. - Egy méretes fasz vagy, de azok után, hogy most te voltál itt nekem, ezért eltekintek attól, hogy majdnem elbasztad a párkapcsolatom és az életem -öleltem meg, és mellkasához bújtam.