Együtt mégis külön [JIKOOK] /BEFEJEZETT/

6

- MinSeo drága, jönnél végre? -álltam barátnőmék előszobájában, pontosan szerdán. Pénteken megyek majd Jungkookhoz, és még semmim sincs amit feltudnék venni! 
- Jövök, jövök! -szaladt ki a szobájából, és felkapta magára cipőjét. Egy kék farmer pihent rajta, felsőtestén pedig egy fekete póló, valami japán írással. Azért ilyen jól még nem tudom azt a nyelvet! 
- Végre -sóhajtottam, és karon ragadtam, majd el is indultunk a közeli plázába. 
- Mit kell vennünk neked? -sétáltunk be az egyik üzletbe, amíg Ő ide-oda nézelődött.
- Valami jó farmert, pólót, és pulcsit -vontam vállat. 

- Olyan cuki, hogy pici vagy, és ezért a női részlegen kell neked vásárolni -nevetett MinSeo. 
- Kussolj, nem vagyok pici! Te nőttél nagyra -fontam össze mellkasom előtt kezeimet.
- Aha -bólogatott vigyorogva. - Na szóval, milyen legyen a póló? -kezdett kérdezősködni. Elmondtam  mindent, bár igazából nekem tök mindegy volt, csak jól álljon nekem.

- Na ez tökéletes! -méregetett engem a próbafülkében állva. Egy fehér "Lovers" póló takarta mellkasomat, ami kicsit nagy is volt rám, de így még jobb volt. Nadrágom egy egyszerű, kék farmer volt, egy fekete övvel, cipőm pedig majd egy bakancs lesz. Pulcsi igazából nem is kell, mivel JeongGuk úgyis értem jön, és kocsiba meg minek vegyek fel pulcsit? - Majd pénteken átlógok hozzátok, és megcsinálom a hajadat, meg ilyenek -lelkesedett barátnőm.
- Oké, de most még csak szerda van -nevettem, és kihessegetve a próbafülkéből, vissza öltöztem alap ruhámba. A pénztárhoz lépkedtem, de figyelmemet nem tudta elkerülni a bolt másik végében álló tinilány csapat, akik feltűnően nézegettek engem.
- Nem Ő az, akit követ Jungkook? -hallottam meg az egyik lány hangját.

- Nem tudom. De ki az a lány? -suttogta egy másik.  

- Kérdezd meg -lökték előrébb az egyik lányt. Gyorsan kifizettem a ruháimat, és már karon is ragadtam MinSeo-t, hogy minél előbb kiérhessünk a boltból. - Gyorsan, mindjárt elmegy! -sürgették a lányok azt a félénk leányzót, akit elém löktek. Bátortalanul megindult felém, majd hozzámérve megkocogtatta vállamat.
- Igen? -fordultam meg, és végigvezettem rajta tekintetem. Az alap egyenruha volt rajta, amit sokszor láttam már MinSeon is, bár ez a lány lehetett maximum nyolcadikos. 

- Izé... csak azt szeretném megkérdezni, hogy...-dadogott össze-vissza és látszott rajta, hogy nem tudja hogy is tegye fel a kérdést.
- Igen, én vagyok az -sóhajtottam fáradtan.
- Ne haragudj, hogy feltartottalak, csak a barátnőim..-motyogta zavartan, mire elmosolyodtam.
- Semmi gond. Mondd meg nekik, hogy legközelebb Ők jöjjenek ide, ha meglátnak engem -veregettem meg a vállát barátiasan, és elhagytam a boltot, barátnőmmel.

- A hírnév mi, a hírnév..-sóhajtott MinSeo, mire elnevettem magam. - Tényleg, most akkor hány követőd is van Instagrammon? -kérdezte leülve az egyik padhoz, mikor már kiértünk a plázából, és cipőjét kezdte bekötni, aminek időközben fűzője feladta a szolgálatot.
- Ötvenezer körül -sóhajtottam fáradtan. - Tök rossz, hogy mindig írnak nekem meg minden. Csak azért, mert JeongGuk írt egy kommentet a képemhez? És ha egy idős néni lennék, akkor is ennyire rám lennének kattanva? -ültem le mellé sóhajtva. - Nekem semmi közöm sincs Jungkookhoz, nem kellenek a fanjai -dőltem hátra.
- Azért van hozzá közöd, burkoltan elmondta neked, hogy elég szívesen megnézné milyen vagy az ágyban -mondta cinikusan, miközben cipőjét kötögette.
- Jó, persze, de... És ha egyszer megfektet? Akkor mi van? Onnantól kezdve semmi közöm sem lesz Jungkookhoz, valószínűleg a fanjai is elpártolnak tőlem, szóval..-nézegettem a ruhákkal teli zacskót.
- Ne mondj ilyet! Lehet, hogy összejönnétek -mosolygott rám biztatóan. 
-  Ja...Lehet..-motyogtam, és miután végzett, én is felálltam a padról, majd haza vettem az irányt.

- Hallod -nyitottam be bátyám szobájába, mikor már otthon voltam. - Péntek este átmegyek MinSeo-hoz aludni -néztem az ágyán vergődő Taehyung-ot. 
- Nekem nyolc, oda is költözhetsz -ásított. - Úgyis éjszakás leszek aznap, szóval ha elmész kapcsold le a villanyokat, macskának meg adj kaját -fordult oldalára.
- Milyen csicska vagy, hogy még egy cicát sem tudsz megetetni -emeltem fel az éppen szobába tipegő állatot. - Pedig olyan cuki, és dagi -kezdtem ölelgetni a szőrgombóc cicát. 
- Épp ez az! Felhizlalod szerencsétlen állatot -állt fel, és kivette kezemből a macskát. 
- Mondod te, aki egyszer oda adta neki az egész HETI kajáját -vágtam rá cinikusan, és a doromboló cica fejét kezdtem simogatni. 
- Mivel az én macskám -vágta rá.
- Igen? Akkor majd megeteted te -vonultam ki a szobából. 

- Jimin vedd el tőlem a cicát, csupa szőr lesz a ruhám! -kiabált utánam. 
- Na akkor ki macskája is? -kiabáltam vissza vigyorogva. 

- Tied, csak vedd már el tőlem! -szólt kétségbeesetten mire vigyorogva vissza ballagtam és kivettem kezéből. 

- Jó cica -adtam egy puszit a macska fejére. - Kéne már neki egy név -méregettem a kezemben pihenő cukiságot. 
- Legyen Jimin. Te is ilyen dagi és szőrös vagy. Ja meg hülye -vigyorgott, miközben ágyára ült, leporolva pólóját. 
- Nem is hülye -öleltem magamhoz a macskát. 
- Nem? Múltkor átmászott a szomszéd kutyához, és mikor az megkergette, bebújt a kutya házába. Úgy kellett megkérnem a szomszédot, hogy fogja már le a kutyát, mert kinyírja szerencsétlen cicát.

- Csak nem túl okos -simogattam tovább a macska fejét, ami akkora lehetett mint a tenyerem. 
- Amúgy mi van ha terhes? -méregette a cicát bátyám.
- Hülye! Nem az -simogattam tovább. 

- Ki tudja. Nem tudhatod hány fiú macskával kefélt már, és hány is ért célba -mondta röhögve.
- Hülye perverz -morogtam, és átballagtam a szobámba.
- A szaporodás egy természetes dolog! -kiabált utánam lökött testvérem.

- Na, kész is vagy -mosolygott rám barátnőm. Péntek, kettő óra volt és JeongGuk négykor tervezte érkezését. 
- Örök hála -méregettem tükörképemet, és egészen tetszett amit láttam.
- Nekem a hajad jön be a legjobban -vigyorgott büszkén. 
- Mivel te csináltad -nevettem fel, és a fürdőbe tipegtem, ahol nekiálltam fogat mosni. 
- De azért is ilyen jó -vigyorgott, és megveregette vállam. - Én indulok, majd írj holnap, hogy mi volt -kacsintott biztatóan, és lesietett az előszobába. Az ajtó csapódását hallottam, amiből arra következtettem, hogy elment, így mikor kész lettem fogaim megtisztításával, csak leültem a nappaliba, és néztem magam elé. Mit csináljak én négyig? Sóhajtva kezdtem telefonozni, és átgondolni mit is fogok csinálni négy óráig. Bele fogok őrülni! Játszottam minden játékommal, nézegettem a Facebookot, plusz tanácsokat első randihoz, mivel igen, én ezt elkönyveltem egy randinak. Ha a lakótársai is ott lesznek, akkor is egy sima randi, mivel majd gondolom körbevezet, és oda nem jön az egész bandája. Végül a fürdőbe loholtam, és még igazítottam kicsit magamon, például a számra ismét használtam azt a cseresznyés ajakápolót amit anyával vettünk, plusz megigazítottam magamon a felsőmet, a nadrágomat, és onnantól kezdve már csak vártam. Mikor kicsivel később meghallottam egy autó dudájának a hangját, felcsillantak szemeim, és felkapva kezembe dzsekimet, kisiettem a házból. Igen, mindvégig bakancsban járkáltam, viszont jól meg lett tisztítva, szóval nem lett semmi sem koszos. Bezártam az ajtót, és lelépkedtem a lépcsőn, majd megemeltem fejemet, és ott állt Ő, az autójának támaszkodva.