Együtt mégis külön [JIKOOK] /BEFEJEZETT/

20

Reggel mikor felkeltem, JeongGuk már nem volt mellettem, a puha takaró alatt. Hátamra fordultam és nyújtóztam egyet, ezután felültem és bele bújtam földön lévő papucsomba. Lesétáltam a lépcsőn, ahol orromat egyből megcsapta a finom reggeli illata.
- Csá gyökér -mentem be a konyhába, de legnagyobb meglepetésemre nem Tae, hanem Jungkook készített reggelit. - Azaz...Sziaa! -nevettem el magam kínosan, és oda sétáltam hozzá. Egy puszit adott számra, amíg egy rénszarvasos bögrét adott kezembe.
- Anyáék? -ültem le az asztalhoz.
- Taehyung haza vitte őket -mondta miközben szedte ki a reggelit két tányérba.
- Ez jól néz ki -néztem tányéromra, és megnyaltam ajkaimat.
- Mint te -puszilt homlokomra, és leült velem szemben. Kezembe vettem telefonomat miközben elkezdtem eszegetni reggelimet, és közben értesítéseimet böngésztem. A kaja után, bögrémben lévő kávémat kezdtem inni, de mikor megláttam egy YouTube értesítést, félre nyeltem az italt. Egy olyan hangfájl volt ismét feltöltve mint múltkor, annyi különbséggel, hogy ezt tegnap töltötték fel, és a tegnap este hangjai voltak rajta.
- Mi az? -nézett rám Jungkook. Elindítottam neki a felvételt, mire egy darabig hallgatta, s végül elvigyorodott. - Nem gondoltam volna, hogy felveszed.
- Ez kint van a neten, és nem én vettem fel -motyogtam, mire szemei kikerekedtek, és felpattant. Mellém sietett, ahol megnézte a dátumot és minden stimmelt; megint felvettek minket.

- Nézzük sorra -ült a kanapén Jungkook, maga elé nézve.
- Tae nem lehetett, nincs ilyen telefonja se amivel felvehetné, plusz Ő Tae -mondtam ide-oda járkálva.
- Szüleid? -nézett fel rám a a kanapén ülve. 
- Ők akkor már aludtak -túrok hajamba.
- Az a barátnőd? -nézett még mindig engem.
- MinSeo? Dehogy! Általános óta legjobb barátok vagyunk, nem tenne olyat -magyaráztam értetlenül.
- Azért kérdezz rá -biccentett, mire bólintottam. Tuti nem fogok. - Az a srác? A padtársad, tudod.
- Chanyeol azt se tudja hol lakok -röhögtem el magam.
- A vörös? -húzta össze szemeit.
- Vele csak féltékennyé tettelek, a nevemet alig tudja -ültem mellé. - És valamelyik csapattársad? -tettem kezemet kezére.
- Azzal a bandát kockáztatnák, szóval biztos nem -rázta meg fejét. - Akárki ez, kevesebbszer kell csinálnunk, vagy még több ilyen hanganyag lesz -dőlt hátra a kanapén.
- Jó -bólintottam. - Együtt menni fog -mosolyogtam bíztatóan mire Ő is halványan elmosolyodott. - Szeretlek -pusziltam szájára.
- Én is téged -mosolygott tovább és ajkaimra tapadt. Ekkor rezgett telefonom, így elővettem azt, és megnéztem új értesítésem. Megint egy hangfelvétel. Lejátszottam a már most több százan látott anyagot, amin az előbb lévő párbeszédünk hallatszódott.
- Na jó JeongGuk, nagyon félek -estem kétségbe. Valaki figyel minket, és valószínűleg most is itt van.
- Nyugi -nyelt egyet, és karjába húzott. - Nem lesz semmi baj, itt leszek amíg Taehyung haza nem ér, utána pedig ketten lesztek -puszilt fejemre.
- Mi van ha álmomban meg akarnak majd ölni? -estem kétségbe.
- Nem fognak bae, nyugodj meg -ölelt szorosabban. - Bízz bennem -puszilt fejemre.
- Jó -bólintottam szipogva.
- Akárki ez, azt akarja hogy emiatt szét menjünk -túrt hajába barátom. - Mi a neve a felhasználónak? -vette át telefonomat. - N2m3sz4? Ez milyen név? -értetlenkedett Jungkook.
- Nem ez a lényeg! -szóltam rá. - Ahj, hagy költözzek hozzátok -nyöszörögtem.
- Meg kéne beszélnem a többiekkel, de nem hiszem hogy engednék -sóhajtott.
- Jungkook sírni fogok, érzem -töröltem meg már most könnyes szemeimet.
- Ne aggódj. Gyere, elmegyünk moziba, vagy valami -fogta meg kezemet és a szobámba mentünk. JK Tae ruhái közül választott, és kérésemre egy szobában öltöztünk, mert nem mertem egyedül maradni. Utána gyorsan kifutottam házunkból, miután felvettem cipőm és be is pattantam a kocsiba. Párom is beszállt, ezután jöhetett a kocsikázás ide-oda ami eléggé kikapcsolt. Be ültünk moziba valami gyerek filmre, ettünk pizzát egy aluljáróban, és a kocsi hátsó ülésén faltuk egymást egy dombnál, aminek tetején megállt JeongGuk.
- Nem akarok haza menni -mondtam a sírás határán.
- Muszáj. Tae vár, csinált kaját, és aludhatsz vele -simított arcomra.
- Kérlek -bújtam nyakához.
- Már megbeszéltük ezt Jimin -sóhajtott. - Én se nyugodt szívvel hagylak ott téged -cirógatta nyakamat.
- És ha hárman elmegyünk egy hotelbe? -néztem rá könyörgően.
- Ja, mi tök jól elvagyunk, Tae meg külön. Felejtsd el -rázta meg fejét.
- Halál félelmem van, ha arra gondolok, hogy van nálunk valaki, érted? -kérdeztem remegő hangon.
- Megértem bae, de muszáj haza vigyelek. Nem lesz semmi baj -nézett szemeimbe.
- Legalább aludj nálunk -néztem rá könnyes szemmel.
- Nem lehet, holnap reggel próba -rázta meg fejét.
- Engem lehet megölnek álmomban, te meg próbára sietsz? Ez komoly? -néztem Őt.
- Nincs mit mondanom, oké? -fakadt ki. - Kurvára félek, és féltelek, legszívesebben veled lennék de úgy meg ki fognak baszni -túrt hajába. - Ha kell holnap küldök hozzátok két testőrt, de ma már tuti nem megy -sóhajtott fáradtan.
- Jó -motyogtam.
- Menjünk, biztos Taehyung is fél már otthon egyedül -szállt ki, és előre sétált a vezetői üléshez. Én is előre mentem a mellette lévő helyhez, utána pedig elindultunk. Mikor haza értünk egy búcsúcsók után kipattantam a kocsiból, és beszaladtam Taehez, aki már az ajtóban várt és karjaiba zárt.
- Jól vagy? -kérdezte aggódva.
- Igen -bólintottam mellkasába bújva. - Attól még ugyanúgy félek amúgy.. -motyogtam és jobban hozzá bújtam míg becsukta az ajtót. Ledobtam cipőmet és kabátomat ezután szorosan Taehyung mellett maradtam egész este. Éjfélkor újév alkalmából narancslével koccintottunk, ezután pedig félve de elmentem fürödni. Tae végig az ajtó előtt várt, de azt már nem engedtem, hogy Ő is le fürödjön. Utána bebújtunk az ágyba, ahol betakaróztunk, majd kérésemre bátyám meg is ölelt.
- Annyira nem értem Yoongit -cirógatta hajamat Taehyung. - Tök kedves, és még jobban imádom, és Ő is engem, de valamit titkol -sóhajtott, mire görcsbe állt gyomrom.
- Biztos nem..-motyogtam halkan.
- Remélem -sóhajtott. - Nem élném túl, ha kiderülne hogy van barátja -nevetett fel. - De ha lenne, biztos mondta már volna -mosolygott nyugodtan. Annyira sajnálom szegényt!
- Jah..mondta volna..-ismételtem amit mondott. Mégis hogy fogom elmondani neki, hogy akiért oda volt, és akivel ki van plakátolva a szobája, az nem szereti viszont? Pedig édesek lettek volna együtt. Itt egyáltalán nem Tae a hibás, hanem Suga, de mivel egy vérből vagyunk, családi vonás az is, hogy csak magunkat hibáztatjuk. - És Hoseok? Vele nem lefeküdtetek? -néztem bátyámat, aki láthatólag zavarba jött.
- De, de csak azért, mert mindketten rég voltunk bárkivel -motyogta pirultan.
- Mit szólnál ha bemutatnálak valakinek? -ajánlottam fel.
- Ki lenne az? -pislogott nagyokat.
- Titok -vigyorodtam el. Mondjuk még én se tudom, de majd megkérem Jungkookot, hogy kerítsen elő valami szuper szexi idolt. De az még mindig kérdéses, hogy mondom meg Tae-nek, hogy a Yoongival való kapcsolata, csupán plátói szerelem marad.