-Bármikor fel kereshetsz, én itt leszek. Akármi is volt a multba. -mondta és nekem kelett mosolyognom
Ismét meg öleltem.
-ki volt az a lány?...-kérdeztem félénken a fejem le hajtva
-hát a tesom exe
-oh uh értem
-na gyere haza kisérlek. Át öltözöl
- s el viszlek kissé dobjuk fel a kedved.
-de..- nem tudtam be fejezni a mondtatot meg fogta a kezem és fel húzott a padrol. Haza siettünk és én at öltöztem-jol nezel ki
-köszi
-na gyere menjunkÉs el indultunk
-de igazábol hova is megyünk ?
Mire észbe kaptam volna egy fagyisnál voltunk és marcus máris meg vette a kedvenc fagyim.
-nem kelett volna..
-de én ragaszkodom hozzá
-hát köszönöm
-de meg nincs vége
Meredt szemekkel néztem rá.Ez a nap olyan csodas volt. Amig egy pár voltunk sose csinált ilyet. El vitt most állatkertbe és ott akart hagyni. Lévén hogy ne szakadjak el a 'családomtol'. Majd engesztelésül a vidámparka is el vitt. Este 10 re értünk a házam elé.
-köszönöm Marcus
-nem, én köszönöm hogy boldoggá tehettelek
-szerinted beszéljek Martinussal?
-nemtudom...talán
-szeretett valaha?
-nem szoktunk ilyeneket beszélni. Igazábol de...de mégis . Nemtudom beszélj vele.
-rendben,meg ölelhetlek?
-persze-és meg ölelt.Mosolyogva mentem be a házba. Anyaek nincsenek ithon . Ismét. Anna? Kitudja. Gyorsan fel mentem le tusoltam és pont akkor jött egy üzenetem.
Martinus🖤: Timi figyelj, én sajnalom. Ténleg. Én szeretlek téged. Nagyon. És nem tudom ezek után hogy bizonyitsam be. De Lena már nem jelent nekem semmit. Nem akarom azt a hibát el követni mint a testvérem és darabokra törni téged mert te nem ezt érdemled. Te egy gyönyörűszep lány vagy. Tehetséges ,okos. Kérlek legalább hadd beszéljük meg.
Ez egy unalmas rész de azért remélem tetszik valamennyire. Komment +vote =kövi rész