Timi szemszöge
Annyi változás történt ez a 3 ev alatt. Martinus és Lena szakitottak. Mario és Martinus össze barátkoztak. Aminek én örültem a legjobban. Mario és Martinus...hát Mario,olyan mint egy nagybácsi Jázminak. Imádja őt és Jazmin is őt. Mario hát ő , ki szeretett belőlem. Ki derult , ő sose szeretett. Inkabb a fiukhoz vonzodik. Persze a lanyokat is szereti. Bisexuális. Ezzel semmi baj,én es Martinus igy is szeretjuk. Martinus meg,hát igen ,Martinus. Ismét el kezdett közeledni. Amit igazábol akkor ,ott nem bántam. Hisz nem tudott Mario se minden percben melettem lenni. Anyuéknak is dolguk van. Persze probáltak minden idejuket rám és Jazminra forditani. Hisz fiatal anyuka vagyok. Az egyetemet is abba kelett hagyjam. De Martinus, ő mindig ott volt.
Talán azt gondolják ,ki használom őt hogy legyen egy ferfi ember melettunk. Ez nem igaz. Szeretem. Persze nem Marcus,meg nem jazmin apja ,de jazmin is el kell fogadja. És ugy tartottuk helyesnek ha el mondjuk neki az igazat. Hiaba ha kicsi. Martinus is rendben van ezzel. Hisz Jazmin igyis rajta csüng egész nap. Annyira szereti. Még nem tudtam fel fogni, annyi ev után se értem hogy tudta volna le lőni a saját testvéret. Épp kaját készítettem ,mert Martinus is hamarosan kell jöjjön haza. Biztos éhes lessz.Halottam ahogy valaki lefele jön. Biztos Marcus. Egyszer csak lehelletet éreztem a nyakamon és a két kezét a derekamon.
-Az apuka mikor jön haza?-kérdezte
-eh ,nem tudom-mondtam zavartan.
-nem akarsz valamit el mondani nekem?
-nem..-dadogtam*még mindig háttal neki. Főzés közbe*
-Jázmin az én lányom. Igaz ez vagy nem igaz?Najo mi van. Ezt honnan veszi? Jázmin biztos ismet le apazta. Én nrm fogom el mondani neki az biztos. Nem érdemeli meg. Nem volt velem.
Meg fogta a kezem és magához forditott.-most kerdem meg utoljára. Az én lányom vagy sem?
Nem válaszoltam.
-az isten szerelmére! Válaszolj mar!
- menj el-suttogtam
-nem amig nem tudom az igazat
-menj el!
Pont akkor nyilt az ajto,és Martinus lépett be.-szivem,haza jöttem . -kiáltotta amikor meg látta marcus el akadt a szava.-mit keres ő itt?! Timi! Vigyázz,téged is ha meg támad. Menj el tőle.
-oh hogy a kis Martinus van az előtérbe. Ha nem voltam én jó ő is? Ugyis tudom Jázmin az enyém, és vagy el mondod te vagy ki deríttetem. De ha az én lányom,és te el veszed tőlem nem állok jót magamért.
-Halgass már! Ha a tied is lenne,semmi jogod hozzá! Nem voltál melette ,amikor szüksége volt rád. Börtönbe voltál. Mert képes voltál le lőni te vadállat-űvöltött Martinus.
-ez nem igaz! Mind timiért tettem. Hanem már nem élne. -kiábált vissza Marcus.
Még veszekedtek egy jó 10 percig amikor Jázmin jelent meg a lépcsőn sirva.
-mi-mi-miért kiabáltok?-sirt nagyon.
-eyy kicsim,ne sirj. Minden rendbe van. Ez ilyen felnőttes dolog. -mentem volna oda hozzá. Ha marcus nem lett volna gyorsabb nálam. Oda szaladt és át ölelte Jázmint.
-Apu majd el intézi hogy el gyere velem. Én majd mindent meg teszek.-és egy puszit nyomott az arcára. Majd indulni készült.
Már majdnem kint volt az ajton amikor vissza tért.
-Ugyis megkapom a lányom! -és be csapta az ajtot maga mögött.Martinus oda ment Jazminhoz és az ölébe el hozta hozzám. Én már a kanapén ültem. Nekem is potyogtak a könnyeim. Nem veheti el senki a kislányom
- hé ,jázmin. Segits a mamit fel vidítani?. Nem szeretem sirva látni.
Martinus át ölelt es egy puszit nyomott az arcomra ,maj a jázminéra is.
-Rajzfilmet akaroook nézniiiiii- nyavajgott Jázmin.
Már épp készültem mondani valamit amikor Martinus fel ált és el is inditotta a Némó című rajzfilmet. Ami jázmin egyik kedvence.
Jázmin át ült a kanapére mert onnan jobban lát,mig én és Martinus össze bujtunk és a kanapéról neztük.
-figyelj,ha el akarod mondani Marcusnak. Én ugyis szeretni foglak. S jázmint is. Ugy mint sajátomat. Hisz szuletése ota vele vagyok. Csak remélem,attol hogy el mondod Marcusnak,nem dobsz csak úgy el.-és le nézett.
El mosolyodtam. És rá másztam. Majd a fejem a melkasára raktam.
-én szeretlek.- és adtam egy puszit a szájára.
-én is nagyon. Annyira gyönyörű vagy, érted? Meg örjítesz.
-ne hűlyéskedj,nemis vagyok szep.Martinus gyorsan le tolt magáról , fel kapta Jázmint s oda jött.
-ugye szép a mami? Nekem nem hiszi el-mondta Jázminnak.
Nem birtam mosolygás nélkül.
-a legszebb-mondta jázmin és meg ölelt.
-és tudod ki gyönyörű még?-kérdezte Martinus Jazmint.
-nem?
-ez a hercegnő,itt ne-mutatott Jázminra ,majd fel kapta és meg forgatta. Én meg csak mosolyogtam. Mit tennék nélküle.
-nagyon szeretleeeeek-mondta jázmin és hosszasan meg ölelte.
Martinus el mosolyodott. Látszott az öröm az arcán.
-én is nagyon,jázmin. Titeket a legjobban. És meg ölelt. Hármunkat. Aztán Jázmin vissza ült a tv elé. Én meg hozzá bujva néztem a semmibe és gondolkodtam. Milyen jó apa lenne. Vagyis , olyan jázminnak mjnt egy apa. Szereti,támogagja,védi. Néha tulságosan is.
-Timi-simogatot martinus
-hm?
-nem akarnál még egy gyereket...de tudod. Velem? Egy család? -nézett a földre el pirulva. Köpni,nyelni nem tudtam ugy meg lepett ez a kérdés. Persze szeretem. Meg minden de nem tudom képes lennék e
-Testverem leeeesz,testvérem leeesz!yeey!!!-kiabált jázmin és ugrált örömébe. Én meg csak ott le fagyva voltam,hogy honnan gondolja ezt.
- nem,jázmin. Erről nem volt szó. A mami nem akarja-magyarázta Martinus mintha én lennék az aki mindent el ront és most röktön nem fekszem le vele. Majd talán
-anyuuu, te nem is szeretsz ...-keseredett el.
-nem,ez nem igaz. Szeretlek ,mindennél jobban.-nyomtam egy puszit az arcára.
-még Martinusnál is jobban? -nézett kihivóan rá
-természetesen. -mosolyogtam
Jazmin nevetésbe tört ki. Percek alatt martinuson volt
-haha,anyu nem szeret, és nem osztozok rajta-mondta neki barátságosan.
-igeeen?-kerdezte martinus. Meg fogta jázmin és csikizni kezte. Hatalmas nevetésbe törtek ki.
-most se osztozol?
-neeeeeem-mondta jazmin majdnem sirva a nevetestol.
Igy el gondolva egy csalad martinussal nem is lenne olyan rossz.
Egyszer csak jazmin el komolyodott.
-ha anyu nem szeret,miert nem lehet Marcustol babája anyunak?
Najo le fagytunk mind a ketten Martinussal.Pfuu remélem tetszik ez a rész. Probaltam hosszut irni. Hát remélem eléggé hosszu lett. Vote és komi💚 irjátok le kerlek mit gondoltok a storymrol.
Puszika❤❤