FNAF sztori
✖Elvették tőlem az apámat, ezért ők is adnak cserébe valamit. Az életüket. Ha kell, harcolok is érte!✖
•két író tollából (én és @TsuuKarma606 )•
Az idő lejárt ⏳
×Trágár szavak is előfordulnak benne!×
-Köszi Ed, te egy igazi hős vagy! -mondta szempillarebegtetve Nora, én meg köhögést színlelve elröhögtem magam. Ed büszkén kihúzta magát, és elsétált én pedig abban a pillanatban röhögőgörcsöt kaptam Noraval együtt, amig Foxy meg nem szólalt. -Szívesen segítettem, igen máskor is lennék az áldozat, nem kell hálálkodni. -fakadt ki. Csak megforgattam a szemem. -Megvan? -suttogta a fülembe Nora. Bólintottam és elindultunk az éjjeli őr szobája felé, a dühöngő Foxyt magára hagyva. Amint beértünk, egyből lezártam minden ajtót. -Te meg mit csinálsz? -kérdezte értetlen fejjel Nora. Ránéztem és kifújtam a levegőt. -Ez titkos info, Nora. Tudod, az animatronicoknak segíttek, de ez nem azt jelenti, hogy nem titkolhatok el előlük egy két fontos dolgot. -elővettem a paksamétát és kinyitottam. -Szóval hazudni akarsz nekik? -ült le Nora. Én is így tettem. -Neeem...csak nem most mondom el nekik! Még Bonnie belerondítana... -magyaráztam határozottan. Végül is igazam van, nem? -Nem tetszik ez nekem. -sóhajtott Nora. -Nem baj. -legyintettem egyet és lapoztam. Egy fényképpel találtam szemben magam.
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
A képen egy fekete öltönyös pasas állt. Hosszú, aranybarna és göndör haja össze volt kötve lófarokban és nekem nagyon furcsának tűnt. Barna rókaszeme volt, ami eléggé ravasszá tette az egész arcát. Vékony, hosszúkás ajka pont illett karakteres állához és orrához. Furcsa egy pasas, de nem úgy néz ki, mint egy sorozatgyilkos. -Lapozz már! -sürgetett Nora. Így is tettem. -Név: Vincent Afton -kezdtem el olvasni. -Kor: 20....Egész jól nézett ki tizenöt évvel ezelőtt, nem? -Nora hitetlenül rám nézett. -Mindegy. -sóhajtottam. -Születési év, hely: nem nyílvános adat. Azt hogy? -háborodtam fel. -Mindig meg kell adni ezeket a dolgokat, ezzel azonosítják az embert, akkor Ed miért kivételezett ezzel a pasassal? -folytattam és elhajítottam a mappát. -Ne add fel! -bíztatott Nora, majd felvette a földről és lapozgatni kezdte. Minden egyes lapozás után egyre jobban összehúzta a szemöldökét. -Találtál valamit? -másztam mellé. -Igen. Üres lapokat. -fújta ki a levegőt. -És egy telefonszámot. Plusz egy lakcímet -mosolyodott el diadalittasan. A kedvem egyből jobb lett. -Ügyes.- vigyorogtam.
