A Bosszú Hajnala (BEFEJEZETT)

60. rész

-A konyhába megyünk, mert mindenki ott van. -mondta Freddy, miközben a rémház sötét folyosóin lépkedtünk.
-Ez nem meglepő. -vontam vállat. Tényleg nem volt az, lassan a konyha lesz az új őrszobánk, amit nem is bánok.
-Tényleg nem az. -értett egyett Foxy is, de teljesen máshol járt az esze. Ismerem, talán túl jól is. Tudom, hogy mikor van jó kedve, és mikor tetteti. Most éppen tetteti. Jobb, ha most nem zargatom, a végén még Freddy gyanút fog, és Foxy azt fogja hinni hogy rámenős vagyok.
-Rachel! -szólt hátra Freddy. Hangjára felkaptam a fejem és olyan "mitakarsz" nézéssel néztem rá, nem túl barátságosan.
-Gyere egy kicsit ide! -intett magához. Persze, hogy tudta, Foxy most úgy sem figyel ránk.
-Mi az? -suttogtam olyan halkan, hogy Foxy ne hallhassa meg, Freddy, éppen hogy csak, pedig igen.
-Mi a baja? -bólintott Foxy felé.
-Hát izé, öhmmm.... -kezdtem el dadogni, és idegességemet tetőzve még a hajamat is babrálni.
Freddy összehúzta a szemét.
-Foxy nekem olyan, mint ha az öcsém lenne. Nem akarom, hogy bármi baja is essen.... -kezdte el a szövegét, de félbeszakítottam.
-Nyugi, nyugi, nem történt vele semmi különös. -mosolyodtam el hamisan. "Csak szerelmes lett" -tettem hozzá gondolatban. Ő mondta, nem én. Ha ő így érez, akkor hiszek neki....
Freddy nem válaszolt semmit, csak bólintott.
-Rachel! -szaladt oda hozzám Vinci, az én drága bátyusom.
-Héhéhé! Csak óvatosan! -jött elénk Chica is, aki éppen megdorgálta Vincit, amiért (szerinte) túl erősen szorított meg.
-Semmi gond. -mosolyodtam el ismét.
-Szia Rachel! -üdvözölt Chica is. -Annyira aggódtam érted! Többet ne csinálj ilyet! -csuklott el a hangja.
-Jaj Clara! -öleltem meg. -De hát csak egy éjszakát voltam kiütve, nem? -nevettem el magam, és barátnőm is így tett. -Nekem egy örökkévalóság volt. Nem volt, aki segített volna a konyhában....
-Khmm... Apropó konyha. -szakította félbe Freddy és úriemberhez illően meghajolt, hogy előre engedjen minket, lányokat.
Miután körbeültük az asztalt, kiterítettük az infókat és a rémhá térképét.... Ekkor kivágódott az ajtó és belépett Eduardo, gonosz vigyorral az arcán. Foxy, aki az ajtóhoz legközelebb állt, először észre sem vette, majd amikor meglátta, már késő volt... Ed egy gombnyomással kikapcsolta.... A róka összeesett... A kampója lepattant a kezéről és hangos koppanással a földön landolt. A szemkötője letörött a helyéről és az egyik lába is megsérült. Elhűlve néztem a jelenetet, majd a vérem forrni kezdett. Fájdalmat akartam okozni neki.. Annak a rohadéknak, aki ezt tette az én Foxymmal. Meg akartam kínozni, majd megölni...
-Szia kedves Rachel!- köszönt mézesmázosan a faszfej.
-Dögölj meg!- üvöltöttem rá. Láttam, hogy a többiek is teljesen be vannak dühödve. Chica megindult felé, de Vinci gyengéden visszatartotta, majd súgott valamit a fülébe. Erre a barátnőm megállt.. Inkább hozzábújt a bátyámhoz. Én meg egyre csak azon gondolkoztam, hogy mit tegyek...