A Bosszú Hajnala (BEFEJEZETT)

18. rész

....-Figyelj, Clara.... -néztem mélyen a szemébe.
-Hmh? -döntötte oldalra a fejét. Az éjjeliőr szobában ültünk, mert ugye Bonnie az animatronicok "bázisásán" volt és nem lenne egy csodálatos dolog, ha megint rámtámadna. Itt legalább valamennyire biztonságban vagyok, hiszen bármikor betudok zárkózni... Barátságosan rámosolyogtam újdonsült barátnőmre.
-Köszönök mindent. -pislogtam őszintén. -Tényleg! Ezt az egészet. Hogy nem ítélsz el... hogy ilyen kedves vagy és annak ellenére, hogy meg...tudod mit tettél vagy nem tettél...én barátomnak tartalak. -miután befejeztem monológom, Chica teljesen megsemmisült. Szorosan a karjaiba zárt, majd a hosszas szorongatásom után elrohant, mert az óra átváltott hat órára. Lejárt a munkaidőm..... De miért is ne maradhatnák nappal is dolgozni? Úgy sincsen jobb dolgom (magántanuló vagyok)....ha éhes vagyok eszek itt, ha álmos vagyok alszok az éjjeliőr szobájában (azt a helyet sosem fogom a saját helyemnek nevezni) és így a srácokkal is többet lehetek.... Hmm... Elmegyek és beszélek erről Eddel....
[EGY PÖPP IDŐUGJÁS :3]
-Biztos vagy ebben? -húzta össze szemeit Ed, mintha érezné, hogy valami nincs rendben. Határozottan bólintottam.
-Igen. Tudja...vagyis tudod mióta apa meghalt teljesen magányos vagyok. Szeretek itt dolgozni és amúgy sincsen más elfoglaltságom. -vontam meg a vállam, majd az íróasztalon lévő tollat kezdtem babrálni. Ed íródájában nincs semmi különleges. Üres, fehér falak...semmi kép, a redőnyök le vannak húzva és nincs más bútor a helyiségben, csak egy íróasztal és két szék -egy amiben Ed ül, és egy amiben én ülök.
-Rachel...nem észleltél semmi különöset éjszaka? Például az animatronicok nem voltak a helyükön...vagy egy-egy kamera elromlott...esetleg nem halottál furcsa zajokat? -ideges volt. Az arca és a hangja is komolyság és aggodalom keverélét sugározta. Megértem miért, hiszen ezer százalék, hogy tudott az éjszakai merényletekről...akkor is tudott róla, amikor apa idejött dolgozni...hát persze, hiszen ő a tulaj... Undorodva néztem rá, de megpróbáltam tűrtőztetni magam.
-Nem, semmit. Minden a legnagyobb rendben. Visszatérve a nappali műszakra... Benne vagy? -a hangom a sürgetésen kívűl érzéketlen volt.
-Igen, de....