A Bosszú Hajnala (BEFEJEZETT)

89. rész

A hely, ahová beestem, sötét volt. Vártam, hogy pánikolni kezdjek, de már nem zavart a sötétség, sőt...mintha jobban is éreztem volna magam benne. Jobban láttam, mintha fényben lettem volna és így a mozgásomat is jobban tudtam kontrollálni. Nagy teremben voltam, így elkönyveltem magamban, hogy megvan az ideális helyem a gyakorláshoz. A terem közepére sétáltam, majd nyújtóztam egyet, hogy megnézzem milyen magas és széles tér kell ahoz, hogy tudjak normálisan harcolni, eztán pedig belekezdtem egy random mozdulatba, ami eléggé szerencsétlenre sikeredett, mert úgy néztem ki, mint aki éppen balettozni próbál, de sehogy sem jön neki össze. (....)Fél óra rúg-kapálás után viszont rá kellett jönnöm, hogy szinte semmit sem tudok az új testemről, ezért elkezdtem tanulmányozni a lábamtól kezdve a fejemig mindent. Mit mondjak, eléggé érdekes dolgokra bukkantam rá. Például az arcom négy fele is tud nyílni, ami.... félelmetes. Vagy felfedeztem azt is, hogy a "harc mozdulataim" azért nem lettek sikeresek, mert az új testemet balettra tervezték, ami azért nem a legjobb, mert sose szerettem ezt a nekem túl feszes táncot és nem is voltam valami ügyes benne. És, ha már sikerült egy ilyen testet kifognom, valahogyan csak sikerül majd hasznosítanom... remélem. Először is azt kell kitalálnom, hogy hogyan hasznosítsam a sötétségben való látásom, aztán a mozgékonyságom és legvégül az arcom, amiről még mindig nem tudom, hogy mire jó. Hmmmh... Mire Vinci visszaér, addigra már nagyjából végezni fogok ezzel az előtréninggel, és lehet, hogy ez gonosz lesz, de lesz kin tesztelnem az új képességeimet. Addig pedig gyakorlásra fel!