The Interview | Az interjú [Christopher Vélez Fanfiction]

16.

Kate

Kettős érzéseim támadtak, ahogy leparkoltam a már megszokott helyemen, a lakásom előtt. Egyrészt madarat lehetett volna velem fogatni, amiért Joel-l lehettem, másrészt hiányoztak a többiek. Hihetetlenül örülök Clau boldogságának, talán jobban is, mint legjobb barátnőm.

- Min gondolkodsz ennyire? – simította kezét a combomra a mexikói fiú, mire feléje kaptam a tekintetem. Hatalmas, mogyoró barna íriszei őszinte érdeklődéssel fúródtak az én kékjeimbe. Mosolyogva egy puszit leheltem ajkaira. – Rajtunk. Jól éreztem magam veletek, nagyon is.

- Budapest gyönyörű város. Köszönöm a srácok nevében, hogy megmutattátok nekünk – csókolt meg lassan, majd fülig érő mosollyal elszakadtunk egymástól és felmentünk a lakásba. Első utam a konyhába vezetett; úgy nézett ki a munkalap, mintha egy tornádó söpört volna végig rajta. Eszem ágában sem volt az énekest hibáztatni, ezért szótlanul nekiláttam a rendrakásnak. Joel azonnal mellettem termett; mindenáron segíteni akart. Arcára simítva a kezem megráztam a fejem. - Majd én megcsinálom, elvégre én lakom itt.

- Mi hagytunk rendetlenséget - akadékoskodott, bevetve szívdöglesztő mosolyát. Szem forgatva megadtam magam s leültem az egyik bárszékre. - Szereted, ha az van, amit te akarsz... Igaz?

- Elég meggyőző vagyok, azt hiszem - vakarta meg a tarkóját és nekilátott a mosogatásnak. Egy ideig szótlanul figyeltem mozdulatait, majd a fiút a konyhában hagyva eltűntem a vendégszobában. Legnagyobb meglepetésemre rend uralkodott, még a fürdőben is. Clau egyáltalán nem arról híres, hogy elpakol maga után. A beágyazáson kívül nemigen csinál mást reggelente, munka előtt... Chris határozottan jó hatással van a lányra. Miután kinyitottam az ablakot, visszamentem Joel-hez. A konyhapultot törölte át; a felület száraz részén a vacsora hozzávalói pihentek. Mosolyogva lépkedtem oda az énekeshez. - Melegszendvics?

- Chef Pimentel egyetlen, de tökélyre fejlesztett étele - vett magához egy szelet kenyeret és elkezdte specialitásának elkészítését. A leheletnyire megvajazott kenyerekre chilis kukorica, kaliforniai paprika, sonka, zöld fűszerkeverék és trapista sajt került. Miután a serpenyőben felhevült az olaj, Joel készre sütötte a szendvicseket. Összefutott a nyál a számban, ahogy figyeltem a szépen megbarnult, egyáltalán nem odaégetett finomságot. Mélyet szippantva a levegőben keringő illatokból sóhajtottam egy nagyot. - Az íze is biztosan ínycsiklandó, nemcsak az illata.

- A tesóimnak ízleni szokott - tálalta az elkészült vacsorát, majd elővett két bögrét is. Forralt bor ízesítésű teát kortyolgattunk a kenyérételhez; az italt én csináltam, csillagánizst és fahéjt is felhasználva. Alig tudtam betelni a szendviccsel, annyira finom volt. Az énekes mosolyogva fürkészte arcom s közben a pulton pihenő kezem cirógatta. Elvörösödve viszonoztam mosolyát, miközben jóízűen falatoztam. Két falat között felvontam a szemöldököm. - Te nem eszel?

- Jóllakom a látvánnyal - kacsintott; kis híján félrenyeltem búgó, halálosan nyugodt hangjától. Fejem alig észrevehetően megrázva beleittam a teámba. - Túlzásokba esel, nem gondolod?

Válaszként áthajolt a pulton és megcsókolt. Olyan, mint a drog. Egyszer rákap ez ember, eleinte csak kóstolgatja és a végén ott lyukad ki, hogy képtelen nélküle élni. Amikor Joel ajkai találkoznak az enyémekkel, pontosan ezt érzem. A gyomromban repdeső, őrült pillangókról majdnem elfeledkeztem...

A vacsora végeztével átmentünk a nappaliba és leheveredtünk a kanapéra. Sokáig csak szótlanul néztünk a másikat; a mexikói fiú a derekam, míg én a mellkasát cirógattam. A csöndet megtörve nyomott egy puszit a szám sarkába s a fülem mögé tűrt egy tincset.

- Mesélj magadról! Rólam szinte mindent tudsz, én azonban rólad nem sokat - húzta el szégyenlősen a száját. Egyetértően bólintottam, majd beszélni kezdtem. - Hmm, mit is mondhatnék...?! Kedvenc színem a kék és a fekete, de más színekkel sincs bajom, természetesen. Válogatósnak nem mondanám magam, viszont a gombás ételeket nem szeretem. Egy ideje könyvmoly vagyok, régebben azonban semmi és senki se tudott volna rávenni az olvasásra. Filmműfajok közül a kedvencem a horror, a vígjáték és a romantikus.

- A gyűjteményedből ítélve szeretsz is filmet nézni - bökött fejével a DVD állvány irányába. Apró mosolyra húzva ajkaimat hümmögtem egyet. - Mi lenne, ha kiválasztanánk egyet és megnéznénk? 

- Semmi jónak nem vagyok az elrontója - rántotta meg játékosan a vállát, aztán odamentünk a tartóhoz. Nem kellett sokáig keresgélnünk, szinte egyszerre nyúltunk A felhők felett három méterrel című filmért. Beharapott alsó ajakkal húztam ki a helyéről. - Akárhányszor látom, mindig elsírom magam rajta.

Mielőtt elindítottuk a filmet, készítettem kakaót, melynek tetejére mályvacukrot és tejszínhabot tettem. Joel ölébe ülve terítettem magunkra egy pokrócot, majd bekapcsoltam a lejátszót. 

- Jobb már nem is lehetne ez az este - jegyeztem meg fejemet a fiú felé fordítva. Ajkunk mindössze néhány másodperc erejéig ért össze, de nekem éppen elég volt ahhoz, hogy arcom felforrósodjon.

Életem egyik legnehezebb időszaka lesz, ha ismét elválnak útjaink... A sors rendkívül kegyetlen.

Sziasztok!

Befutottam #Jate fejezetével 🤗Köszönöm az előző részhez érkezett szavazatokat és kommentárokat Lizbett és Linacska 😍 Már dolgozom a folytatáson, azonban a másik két sztorit sem hanyagolom ám el 😉Legyetek jók 😘 Pusszpáá evribádii,

Macy